Naprendszer

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Naprendszer – középpontjában a Nappal – egy bonyolult égi mechanikai rendszer, melynek tanulmányozása elsősorban a csillagászat tudományának a körébe tartozik. Ebben a rendszerben található a Föld bolygó is. A mi Naprendszerünk egyike az Univerzum sok milliárd naprendszereinek, amelyik a Tejútrendszer egyik spiráljának külső harmadában helyezkedik el. Kisbetűvel írva a világegyetem bármely naprendszerét érthetjük alatta.

Montázs: A bolygók és a Holdunk (nem méretarányos)

[szerkesztés] A Naprendszer általános jellemzői

A Nap tartalmazza a Naprendszer tömegének 99,89%-át, de a perdületének csak a 2 %-át.
A bolygók közel egy síkban keringenek, ezt a síkot az ekliptika síkjának is nevezik.
A Nap körül az összes bolygó, és a bolygók körül a legtöbb hold azonos irányban kering, és a forgásirányokra is döntően ez az irány jellemző: ez az ekliptika északi pólusa felől nézve pozitív irány. (az óramutató járásával ellentétes)
A közelebbi bolygókon sok a nehezebb atom, döntően szilárd anyagból állnak, a távolabbi óriásbolygók anyagát túlnyomóan gáz halmazállapotú, könnyebb atomok (hidrogén és hélium) alkotják.

[szerkesztés] A Naprendszer égitestei

A Naprendszer égitesteit az alábbiakban inkább csak kategorizáljuk, pontosabb adatok és leírás róluk a saját szócikkükben található.

[szerkesztés] A Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga. A Naprendszer tömegének 99,87%-át teszi ki. Rajta kívül nincs komolyabb energiatermelő égitest a Naprendszerben.

[szerkesztés] Bolygók

Az IAU (Nemzetközi Csillagászati Unió) Prágában tartott konferenciáján résztvevő mintegy 2500 küldött 2006. augusztus 24-én, többségi szavazással megvonta a Plútótól a bolygó-státuszt és törpebolygóvá minősítette át. Így a fenti döntés értelmében a jövőben már csak 8 bolygót sorolunk ebbe a kategóriába:

Föld-típusú bolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars
Óriásbolygók (Jupiter-típusú bolygók): Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz.

[szerkesztés] Törpebolygók

A Plútó, Ceres és az Erisz törpebolygó.

[szerkesztés] Az alábbi táblázat összehasonlítja a legfontosabb jellemzőket.

jellemző	Föld-típusú bolygók	Óriásbolygók	Törpebolygó
Összetétele	legfőképp szilárd anyag	főként gáz	Szilárd anyag
Térfogat	a Földéhez hasonló	a Földénél nagyságrendekkel nagyobb	a Földnél körülbelül 4-szer kisebb
Holdak száma	kettő vagy kevesebb	A Szaturnusznak jelenleg 27 holdját ismerjük (ebből néhány a gyűrűrendszerében van) és egyre újabbakat fedeznek fel	3 vagy kevesebb (de a holdak kicsik)

A Nap és a bolygók méretarányos, de nem távolságarányos képe

[szerkesztés] Holdak

A bolygók körül keringő holdak listáját a hold (égitest) oldalon találjuk.

[szerkesztés] Kisbolygók és meteoroidok

A kisbolygók és az apróbb kődarabok között folytonos az átmenet. Ez utóbbiakat meteoroidoknak nevezzük kb. 10 cm alatt, egészen a porszemnyi méretekig. A porszemnyi méretű meteoroidok okozzák az állatöv mentén derengő állatövi fényt. Amikor a meteoroidok belépnek a légkörbe, a fényjelenséget meteornak vagy népiesen hullócsillagnak nevezzük. Amikor leért a Föld felszínére, akkor már meteorit a neve.

[szerkesztés] Üstökösök

Az üstökösök olyan égitestek, amelyek felszíne Naphoz közel kerülve felmelegszik és a felszín anyaga gázzá alakul (szublimál), melynek során por és kisebb-nagyobb kavicsok szabadulnak ki. Ilyenkor „légköre” lesz, amit kómának hívnak. A Napszél hatására ez elnyúlik a Nappal ellentétes irányba, ez a csóva.

[szerkesztés] Kentaurok

Olyan jeges üstökösszerű égitestek, melyek az üstökösöknél kisebb excentricitásúak, és pályájuk a Jupiteré és a Neptunuszé közé esik.

[szerkesztés] Neptunuszon túli égitestek

Kuiper objektumok: a Plútó távolságában található úgynevezett Kuiper-övben keringő kisbolygók, melyek nagyjából 30 és 50 CsE között helyezkednek el. Újabban ide sorolják a Plútót is.
Az Oort-felhő: A nagybolygóktól jóval kijjebb, nagyjából 50 000 és 100 000 CsE környékén található az Oort-felhő, ahonnan a hosszú periódusú üstökösök származnak valószínűleg
A Szedna elnyúlt 76 és 850 CsE közötti pályája nem igazán felel meg egyik kategóriának sem, mégis talán az Oort-felhő részének tekinthető, csak talán a felhő alakját nem ismerjük pontosan