Kisvasút
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kisvasút olyan vasút, ahol a nyomtávolság kisebb mint a normál nyomtáv (1435 mm).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Jellemzés
A keskeny nyomtávolságú pályák nyomtávolsága lehet (például) 1067, 1000, 760, 750, 600, 580 és 500 mm. A kisvasutat egyszerűbb és olcsóbb felépíteni, kisebb sugarú íveket lehet építeni, az alacsonyabb pályasebességnek megfelelően, ami a hegyi terepen nagy előny. A mozdonyok és a kocsik is könnyebbek, ami a pályáépítést olcsóbbá teszi. Ez a kedvező tulajdonság sík területen is jól kihasználható. A kisvasút hátránya, hogy helyi hálózatok nem alkotnak országos egységet, és ezért hosszabb utakon át kell szállni a "nagyvasútra" illetve az árut is át kell rakni. A kisvasút gyakran alacsonyabb kényelmi színvonalú, mint a vasút, jobban érezni a vaspálya rezgéseit. Ahol a keskeny nyomtáv az elterjedtebb és költenek fejlesztésekre (például Svájcban) ez a különbség nem igazán érezhető.
[szerkesztés] Magyarországi történetük
Magyarországon az 1870-es években indul meg az építésük. Az 1920-as évekre már több ezer km vágányhosszú keskeny nyomközű vasút szeli az országot. Az erdőgazdaságok, nagybirtokok, és bányák sorra nyitják az új szárnyvonalakat, és kötik be a már meglévő hálózatokba. Elsősorban áruszállítás céljára létesítették őket, de később egyre nagyobb teret nyernek a személyszállításban is.
A II. világháború után utak hiányában sok helyen ez maradt az egyetlen közlekedési eszköz. A legtöbb vonal sorsát az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció pecsételte meg. A megmaradt vonalakon a teherforgalom folyamatosan csökkent. 1990-es évekre szinte teljesen megszűnt az árufuvarozás. Ez idő tájt vette át a turisztika a létfenntartó szerepet a kisvasutaknál.
Ma összesen 380 km hosszan utazhatunk hazánkban kisvasúton. A megmaradt vonalak a 600 mm nyomközű Almamelléki Állami Erdei Vasút és Kemencei Erdei Múzeumvasút kivételével 760 mm nyomtávolságúak. A leghosszabb a 109 km-es Csömödéri Állami Erdei Vasút, a legrövidebb a Pécsi Gyermekvasút, ami csupán 650 métert tesz meg.
Ezeken a vonalakon kívül még számos, főleg téglagyárakban, és bányákban üzemelő (760, 600, 500mm nyomtávolságú) kisvasút található Magyarországon, számuk sajnos folyamatosan csökken.
[szerkesztés] Magyar kisvasutak
Az Almamelléki, a Kemencei és a Felsőpetényi Kisvasút kivételével mindenhol 760 mm a nyomtáv.
- Almamelléki Állami Erdei Vasút Almamellék – Sasrét (600 mm)
- Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút Balatonfenyves – Somogyszentpál
- Csömödéri Állami Erdei Vasút Csömödér – Kistolmács
- Debreceni Vidámparki Kisvasút
- Felsőpetényi Kisvasút Felsőpetény - Bánk (600 mm)
- Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút
- Gemenci Állami Erdei Vasút Pörböly – Bárányfok
- Kaszói Állami Erdei Vasút Kaszó – Szenta
- Kecskeméti Kisvasút Kecskemét – Kiskőrös, Kecskemét – Kiskunmajsa
- Kemencei Erdei Múzeumvasút Kemence – Pityúr rétje (600 mm)
- Királyréti Erdei Vasút Királyrét – Kismaros
- Lillafüredi Állami Erdei Vasút Miskolc, Dorottya utca – Garadna
- Mátravasút Gyöngyös – Mátrafüred, Gyöngyös – Lajosháza
- Mecseki Kisvasút (Pécsi Gyermekvasút) Állatlert – Vidámpark
- Mesztegnyői Állami Erdei Vasút Mesztegnyő – Felsőkak
- Nagybörzsönyi Erdei Vasút Nagybörzsöny – Nagyirtás
- Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút Fertőboz – Kastély
- Nyírvidéki Kisvasút Nyíregyháza – Balsa, Nyíregyháza – Dombrád
- Pálházai Állami Erdei Vasút Pálháza – Rostalló
- Pécsi Gyermekvasút (Mecseki Kisvasút) Állatkert – Vidámpark
- Szalajkavölgyi Állami Erdei Vasút Szalajka, Fatelep – Szalajka, Fátyolvízesés
- Szilvásváradi Erdei Vasút
- Széchenyi-hegyi gyermekvasút Hűvösvölgy – Széchenyi-hegy
- Tiszakécskei Kisvasút
- Zsuzsi Erdei Vasút Debrecen, Fatelep – Hármashegyalja
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Tusnádi Csaba Károly - Knausz Valéria: Magyarországi kisvasutak, Budapest, Pallas Stúdió, 2004. ISBN 963920790X
Based on work by Aspectomat, 