Mátravasút

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A vasút Mk48 típusú mozdonya

Személykocsi

A Mátravasút a Mátra hegy déli oldalában haladó erdei vasút, mely Gyöngyös-Lajosháza (11 km) és a Gyöngyös-Mátrafüred (7 km) szárnyvonalakból áll.

Kisvasúti nap: június harmadik szombatja (2006. június 17.)

Tartalomjegyzék

1 Építése
2 Fejlesztési tervek
3 Járműállomány
4 Állomások és megállóhelyek
- 4.1 Gyöngyös - Mátrafüred
- 4.2 Gyöngyös - Lajosháza
5 Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Építése

A Mátrában az első keskeny nyomközű vasutat 1906-ban az Egri Érseki Uradalom építette. A 600 mm nyomtávolságú pályát mely Gyöngyössolymos környékén volt, több, kezdetben egymástól független vonal is követte. 1914-ig összekötötték a pályákat, igy alakitava ki egy teljes fuvarozási hálózatot a Mátrában. 1916-ra a lóvontatást felváltotta a gőzmozdony. Az első mozdonyt Lisa névre keresztelték. A ma is működő Gyöngyös Mátrafüred közötti pályát 1923. június 5-én adták át a teherforgalomnak. Az 1925-ben lezajlott felújítás alkalmával a szárnyvonalakat átépítették 760 mm-es nyomtávúra. 1926. június 19-én indult meg a rendszeres személyszállítás. Az 1930-as évek elején Gyöngyös városa megvásárolta a magáncégek kezében lévő Gyöngyös - Mátrafüred szakaszt. Ennek a szakasznak 1932. május 12-től lett hivatalosan is a neve Mátravasút. Ezen a vonalon akkor a Karcsi és a Gizi nevű mozdonyok voltak szolgálatban.

A II. világháború után 1947. április 16. indult meg ismét a forgalom. A környező falvak újjáepítésében is nagy hasznát látták. 1949-ben államosították az egész vonalat, ami ekkor már elérte a 46 km-t. Az ipari létesítményeket is kiszolgáló vasút forgalma folyamatosan növekedett. Hogy ezt ki tudják elégíteni a 60-as évek elején lecserélték a gőzösöket dízel meghajtású mozdonyokra. A Gyöngyössolymos - Lajosháza vonalon 1968-ban vezették be az általános személyforgalmat. A teherforgalom közútra való áttérésével 1978-tól a fa, 1980-tól a kő szállítása szűnt meg. A gazdaságtalanná vált szárnyvonalakat felszedték, a teljes vonalhosszúság 18,5 km-re csökkent.

A rendszerváltást követően mint sok más kisvasút ez is a megszűnés szélére sodródott. Az 1993-1994-es években sikerült megakadályozni a vasút megszüntetését. A gondok megoldásáért legtöbbet az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, a Mátra-Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Rt. vezérigazgatója, Schmotzer András tett, aki a Földművelési Minisztérium és a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány segítségét is megszerezte.

[szerkesztés] Fejlesztési tervek

A Mátravasút hosszútávú fejlesztési terve tartalmazza a Lajosházi vonal meghosszabbítását Szalajkaházig. Ez kb 4 km-rel növeli a meglévő vágányhosszt. Az új végállomáson vadaspark kialakítását kezdeményezik.

[szerkesztés] Járműállomány

Gyöngyi

2006. április 3-án mutatták be Gyöngyösön az új nosztalgia gőz mozdonyt, Gyöngyit, ami Romániából érkezett. Pályaszáma: 490,2005

Mk48 típusú mozdonyok A vasút menetrendszerinti forgalmát Mk48 típusú mozdonyok bonyolítják le.
C-50 mozdony A vasút tulajdonában van egy C-50 típusú dízelmozdony. A menetrendszerinti forgalomban nem vesz részt.

[szerkesztés] Állomások és megállóhelyek

[szerkesztés] Gyöngyös - Mátrafüred

Gyöngyös
Gyöngyös-felső
Nyúlmály-Kertészeti Tanszék
Farkasmály-Borpincék
Pipishegy
Mátrafüred-alsó
Mátrafüred

[szerkesztés] Gyöngyös - Lajosháza

Gyöngyös
Gyöngyös-felső
Jánoska
Toppancshíd
Zemanek
Gyöngyössolymos
Cserkő
Őrlőmű
Lajosháza

[szerkesztés] Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén

Mátrafüreden
- Kalló-malom vízimalom
- Sástó Csónakázótó, kilátó egy volt olajfútótoronyból kialakítva
- Bába-kő Gejzírkúp Gyöngyös-Mátrafüred között

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Kisvasutak Magyarországon

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../m/%C3%A1/t/M%C3%A1travas%C3%BAt.html"

Kategóriák: Magyarország kisvasútjai | Mátra