Mesztegnyői Állami Erdei Vasút

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Mesztegnyői Állami Erdei Vasút Mesztegnyő és Felsőlak között szállítja az utasokat kedden és pénteken.

Kisvasúti napja: április negyedik szombatja

Tartalomjegyzék

1 Környezete
2 Építése
3 Járműállomány
4 Állomások és megállóhelyek
5 Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Környezete

A kisvasút a Dunántúli-dombság Belső-somogynak nevezett részén található. Mesztegnyő települést elhagyva a Boronka-Melléki Tájvédelmi Körzetben halad tovább mely a Duna–Dráva Nemzeti Park területeihez tartozik. A kisvonat kitűnő lehetőséget nyújt az itt élő állatok megfigyelésére. Még az oly rita fekete gólya és kárókatona is szemünk elé kerülhet.

[szerkesztés] Építése

A kisvasutat 1925-ben építtették a Hunyadi grófok. A mesztegnyői erdőkben kitermelt faanyagot szállították vele a fűrészüzembe, és az átrakodó állomásra, illetve a környék halastavainak szállítási feladatait látta el. A vasút 760 mm-es nyomközzel, 7 kg/méter -es sínekből épült. Kezdetben gőzvontatást alkalmaztak a kb 6 km hosszúságú vonalon, mely Mesztegnyőt és Nagyhomokot kötötte össze.

Az államosítás után az erdészet lóvontatású vasútként használta tovább. 1958-ben az addigra már 9 km-es hosszúságúra nyúlt vágányokat felújították. A sínpárokat 9 kg/méteresrre, a fa talpfákat bentonra cserélték. A felújítást követően dízelmozdonyokra bízták a terhek mozgatását. 1960-ban a vasúti pályát meghosszabították Felsőlak településig. Ezekután kezdődhetett a kisvasúti személyszállítás. A Kakpuszta, Libickozma, Háromház, Kopárpuszta, Lencsenpuszta és Cserfekvés lakosainak ez jelentette az egyetlen közlekedési eszközt.

Az 1970-es évek végén a falvak elnéptelenedése és a faanyag kitermelésének csökkenése miatt a legtöbb szárnyvonalat megszüntették. Megmaradt a Mesztegnyő-Felsőlak közötti 9 km-es fővonal, és a 4 km-es soponyai szárnyvonal.

A kisvonat létfenntartását mára a turizmus vette át.