Federal Bureau of Investigation
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az FBI, a Federal Bureau of Investigation, az Amerikai Egyesült Államok szövetségi nyomozóirodája. A legkiterjedtebb nyomozati jogkörrel és legszélesebb körben működő szövetségi rendőri szerv, alárendeltségét illetően a Department of Justice, azaz az igazságügyi minisztérium alá tartozik. Az FBI működésének jogalapját a 28-as törvény 533-as bekezdése (United States Code Title 28, Section 533) adja meg, amely szerint az igazságügyminiszternek joga van „közalkalmazottakat kinevezni... az Egyesült Államok elleni bűncselekmények felderítésére”. További szövetségi törvények felruházzák az FBI-t azzal a joggal és kötelességgel, hogy bizonyos bűncselekményekben is nyomozzon. Jelenleg az FBI-nak több, mint 200 szövetségi bűntény esetén van nyomozási hatásköre, és így a szövetségi rendvédelmi szervezetek közül a legszélesebb hatáskörrel rendelkezik. Az FBI 1949 óta teszi közzé a tíz legkeresettebb bűnöző listáját (FBI Top Ten Most Wanted Fugitives).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az FBI küldetése
Az FBI feladata a törvény betartatása azáltal, hogy a szövetségi büntető törvénykönyvben szereplő cikkelyek megsértése után nyomoz; hogy az Egyesült Államokat megvédi a külföldi hírszerzési és terrorista cselekményektől; hogy a szövetségi, állami, helyi és nemzetközi ügynökségek számára rendvédelmi vezetési segítséget nyújt; és hogy mindezen feladatokat úgy látja el, hogy az a lakosság érdekeit szolgálja, és hű legyen az Amerikai Egyesült Államok alkotmányához.
Az FBI nyomozásai által felderített információt egy szövetségi ügyésznek vagy igazságügyi minisztériumi beosztottnak adják át, aki azután vádemelésről vagy egyéb teendőről dönt. A társadalmat kiemelt mértékben érintő öt területre különös figyelmet fordítanak - ezek a terrorelhárítás, a kábítószerkereskedelem illetve a szervezett bűnözés elleni harc, a kémelhárítás, az erőszakos bűncselekmények és a fehérgalléros bűnözés.
Az FBI-nak vegyes története van a törvény betartatása és áthágása terén. A különleges ügynökökből álló testület az évek alatt jelentősen gyarapodott, és manapság az FBI 17 000 fős állományából 11 000-en vanak. A különleges ügynökök nagy része más országokban állomásozik, ahol az amerikai nagykövetségeken „jogi attasé” beosztásban dolgoznak (legal attaché vagy LEGAT). Az új és a veterán ügynököket egyaránt a virginai Quantico-ban található FBI Akadémián képzik ki. Az FBI ezentúl még egy nagyjából ezer fős biztonsági testületet is fenntart, akik az FBI központjának számító J. Edgar Hoover épületet, a quanticói FBI Akadémiát és a New York-i irodát védik.
[szerkesztés] Az FBI jelenlegi feladatai
2002 júniusa óta az FBI hivatalos főfeladata a terrorelhárítás. A terrorizmus visszaszorítására született Patriot Act (kb. hazafias törvény) tovább növelte az FBI hatalmát, kifejezetten a telefonlehallgatások és az internetezés nyomonkövetése terén. A Patriot Act egyik legvitatottabb kitétele ugyanis feljogosítja a nyomozóirodát arra, hogy a lakók távollétében, értesítés nélkül végezzen házkutatásokat, és erről csak több héttel később adjon tájékoztatást. A Patriot Act rendelkezései alapján az FBI újrakezdte a könyvtári kölcsönzések áttekintését azon személyek esetén, akiket terrorizmussal vádolnak - könyvtári vizsgálatokat állítólag a hetvenes évek óta nem végeztek.
Az FBI feladata emellett az 1964-es egyenjogúsági törvény betartatása, illetve megsértése esetén a nyomozás lefolytatása. Az FBI emellett a DEA-vel együtt tartatja be az 1970-es kábítószertörvényt.
A fent felsorolt feladatkörök mellett azonban a testület sokkal szélesebb körű rendőri tevékenységeket is végez, szövetségi szinten gyakorlatilag a klasszikus értelemben vett (bűnügyi) rendőrség, mely minden bűntényt felderít, amely a szövetségi törvények hatálya alá esik, értve ezalatt emberrablásokat, bankrablásokat, több államban jelenlévő bűnszövetkezetek, szervezett bűnözői csoportok elleni antimaffia tevékenységet, több államban megfordult szökevények felderítését és elfogását, stb. Nyomozásai során gyakran együttműködik nemcsak más szövetségi rendőri szervekkel, de állami rendőrségekkel, vagy akár sherrifhivatalokkal (önkormányzati rendőrség) is.
[szerkesztés] Az FBI története
Az FBI eredete 1908. július 26-ára vezethető vissza, amikor is Charles Joseph Bonaparte igazságügyminiszter egy különleges ügynökökből álló testületet hozott létre Theodore Roosevelt elnöksége alatt. A szervezetet először Bureau of Investigation-nek (nyomozóiroda, BOI) hívták, és csak 1935-ben vált FBI-já.
1924. május 10-én J. Edgar Hoover lett az iroda új igazgatója, aki alatt a szervezet rengeteg energiát fordított olyan politikai aktivisták utáni nyomozásra, akiket semmilyen köztörvényes bűnnel nem gyanúsítottak (Albert Einstein után például szocialista értékrendje miatt nyomoztak). Amikor Franklin Delano Roosevelt elnök lett, emlékeztette Hoovert arra, hogy a liberalizmus nem csak hogy nem számít bűnnek szerinte, de az új elnök és kormánya is ezt a nézetet vallotta.
Hoover emellett még Martin Luther King után is nyomozott - a hírhedt nyomozás eredményeként sem bukkantak bűncselekmény nyomára, ugyanakkor a megszerzett szalagokat Hoover arra próbálta felhasználni, hogy Kinget szexuális tevékenységeinek tényével zsarolja.
Az 1990-es években kiderült, hogy az FBI bűnügyi laborja több esetben végzett csapnivaló munkát. A labortechnikusok egyes esetekben olyan bizonyítékot kaptak, amely felmentette a gyanúsítottat, ám ők azt jelentették, hogy a gyanúsítottat bűnösnek találták. Több aktát kellett újra megnyitni, miután a hibák sorozata került napvilágra.
[szerkesztés] A Bureau of Investigation (BOI) igazgatói (1908 és 1935 között)
- Stanley Finch (1908-1912)
- A. Bruce Bielaski (1912-1919)
- Ügyvivő igazgató: William E. Allen (1919)
- William J. Flynn (1919-1921)
- William J. Burns (1921-1924)
- J. Edgar Hoover (1924-1972)
[szerkesztés] A Federal Bureau of Investigation (FBI) igazgatói (1936-tól napjainkig)
1932. július 1-jén az iroda új nevet kapott United States Bureau of Investigation. Egy évvel később, 1933. július 1-jén összeolvadt az alkoholtilalommal foglalkozó Bureau of Prohibition-nal, és az új név Division of Investigation lett. Végül 1935-ben kialakult a mai napig is használt Federal Bureau of Investigation. J. Edgar Hoover halála után az FBI azt a döntést hozta, hogy a további igazgatókat legfeljebb tíz évre lehet kinevezni.
Az FBI igazgatói ebből a korból:
- J. Edgar Hoover (1924-1972)
- Ügyvivő igazgató: L. Patrick Gray (1972-1973)
- Ügyvivő igazgató: William D. Ruckelshaus (1973)
- Clarence M. Kelley (1973-1978)
- William H. Webster (1978-1987)
- Ügyvivő igazgató: John Otto (1987.)
- William S. Sessions (1987-1993)
- Ügyvivő igazgató: Floyd I. Clarke (1993.)
- Louis J. Freeh (1993-2001)
- Ügyvivő igazgató: Thomas J. Pickard (2001.)
- Robert S. Mueller III (2001-)
[szerkesztés] Az FBI Akadémia
Az FBI Akadémia Virginia államban, Quantico mellett található. Az akadémiát 1972-ben nyitották meg 160 hektárnyi erdős területen, amelyet a tengerészgyalogsági bázis közelsége miatt már akkor elzártak a nagyközönség elől. Az Akadémián évi négy alkalommal 250 tanuló vesz részt egy tízhetes kurzuson.
A komplexum három kollégiumi épületből, egy étkezőből, egy könyvtárból, egy osztályterem-épületből, egy törvényszéki tudományos kutató és kiképző központból, egy ezer ülőhelyes konferenciateremből, egy kápolnából, adminisztratív épületekből, nagyméretű tornateremből, sportpályából és egy teljesen felszerelt autószerelő műhelyből áll. A főkomplexumon kívül az Akadémia területén található még a Hogans Alley névre hallgató városi kiképzőterület, ahol tipikus kisvárosi épületek homlokzatai között képzik ki az FBI és a DEA új ügynökeit. A homlokzatok mögötti épületekben további osztálytermek, audiovizuális berendezések, raktárak, adminisztratív és karbantartási területek kapnak helyet. Hogans Alley mögött egy 2 km-es autós üldözési és defenzív vezetési tanpálya helyezkedik el. Az FBI, a DEA és más rendészeti szervezetek sokrétű lőfegyveres kiképzését egy beltéri és nyolc kültéri lőpályán, négy agyaggalamb-lövészeti területen és egy 200 méteres mesterlövész-pályán végzik.
[szerkesztés] ILEA: FBI Akadémia Budapesten
Az egyre növekvő szervezett nemzetközi bűnözés egy része Közép- és Kelet-Európából származik. Az amerikai kormány és a nemzetközi rendvédelmi szervek úgy látták, hogy a bűnözés visszaszorítása érdekében ezen országoknak érdemes lenne rendőrségi segítséget nyújtani.
Az amerikai és a magyar kormány ezért Budapesten létrehozta a Nemzetközi Rendészeti Akadémiát (International Law Enforcement Academy, ILEA). Az oktatók az Egyesült Államokon kívül eddig Írországból, Kanadából, Nagy-Britanniából, Németországból, Olaszországból, Oroszoroszágból és természetesen Magyarországról érkeztek, de emellett Hollandia, Belgium, Franciaország, Spanyolország, Ausztria, Svédország és több másik ország is jelezte, hogy részt venne az együttműködésben.
Az ILEA-n egyszerre 130-an tanulhatnak különböző tanfolyamokon, és a quanticói FBI Akadémiához hasonlóan alakították ki nemzetközi rendészeti programot. A nyolchetes nemzetközi programban egyszerre 50 tanuló vehet részt, évi öt turnusban. A turnusokban három ország egyenként 16 tanulója vehet részt a programban; a fennmaradó két helyen pedig a befogadó ország, Magyarország rendőrei részesülnek kiképzésben. A programot a volt keleti blokk országaiban szolgáló rendészeti középvezetők számára készítették.
A nemzetközi program nem a technikai ismeretekre helyezi a hangsúlyt, hanem a vezetési képességek fejlesztésére, a személyzeti és pénzügyi menedzsmentre, az emberi jogok kérdésére, az etikára, a törvényességre, a nyomozási folyamatok kezelésére és az egyéb modern rendészeti kérdésekre.
Az ILEA területén kapott helyet a magyar Belügyminisztérium Nemzeti Oktatási Központja (NOK).
Based on work by 