Valláskritika

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A valláskritika egy olyan gyűjtőfogalom, ami a vallások, vallási csoportok és egyházak vélt vagy valós érdemeit, nézeteit, tetteit vitató véleményeket foglal magába.

Tartalomjegyzék 1 A valláskritika főbb területei 2 Filozófiai kritikák 3 Történelmileg, irodalmilag híres kritikák 4 Tudományos jellegű kritika 5 Neuroteológia 6 Memetikai irányultságú kritika 7 Lásd még 8 Külső hivatkozások 8.1 Internet 8.2 Irodalom

[szerkesztés] A valláskritika főbb területei

• adott valláson belüli, belső
• más vallástól származó, külső
• vallásokkal szembeszegülő ideológiák által megfogalmazott kritika (pl. ateizmus)
• teológiai
• független vallástudományi módszertannal létrejött
• összehasonlító, független
• humoros és parodisztikus
• indulatkeltő, kirekesztő, megbélyegző

[szerkesztés] Filozófiai kritikák

A vallásokat sokféle szinten, sokféle filozófiai szempontból kritizálják (ld. Angeles (1997)). A következő filozófiai irányzatok tartalmaztak jelentős valláskritikát:

• az epiküreanizmus
• a felvilágosodás filozófiája (Voltaire, David Hume, Locke, Francis Diderot)
• a korai egzisztencializmus (Friedrich Nietzsche)
• a materialista dialektika (Ludwig Feuerbach, Karl Marx, Vlagyimir Iljics Uljaniov Lenin)
• a logikai pozitivizmus

[szerkesztés] Történelmileg, irodalmilag híres kritikák

• Cornelius Tacitus: Annales

„…Ezért a híresztelés elhallgattatása végett Nero másokat tett meg bűnösnek, és a legválogatottabb büntetésekkel sújtotta azokat, akiket a sokaság bűneik miatt Christianusoknak nevezett. Christust, akitől ez a név származik, Tiberius uralkodása alatt Pontius Pilatus procurator kivégeztette, de az egyelőre elfojtott vészes babonaság újból előtört, nem csak Iudeában, e métely szülőhazájában, hanem a Városban is, ahová mindenünnen minden szörnyű és szégyenletes dolog összefolyik, s hívekre talál.

…Ebből, bár bűnösök voltak és a legsúlyosabb büntetést is megérdemelték, szánalom támadt, mivel nem a közjó érdekében, hanem egy ember kegyetlensége miatt kellett pusztulniuk.”

[szerkesztés] Tudományos jellegű kritika

A vallástudomány minden egyes ága alkalmas lehet a vallás kritikájára is, értelmezéstől függően. Így lehet pszichológiai szempontból is magyarázni, vagy kritizálni (ld. Pascal Boyer (2002)).

[szerkesztés] Neuroteológia

A neuroteológia a spiritualitás, a vallás, és a hit biológiai összefüggéseit vizsgálja. A tradícionálisan spirituálisnak mondott szubjektív élmények evolóciós vagy neurobiológiai alapjaival foglalkozik. Az eredmények egyik értelmezése szerint ezek a vallásos élmények az agyi struktúráink által keltett jelenségek. Ez az Occam borotvája elvvel együtt a vallások egyik lehetséges kritikája.

[szerkesztés] Memetikai irányultságú kritika

A memetika kutatói szerint a vallásoknak memetikai magyarázatot adhatunk. Bizonyos memetikusok (ld. Dawkins, Blackmore) továbbmenve azt állítják, hogy ezek az emberiség olyan képzetei, amelyek nem azért terjedtek el, mert igazak, hanem más okból, így a vallások hagyományos felfogásának egy kritikáját kapjuk.

[szerkesztés] Lásd még

• vakhit
• A szórakoztató Biblia
• ateizmus

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Internet

• Ateizmus.lap.hu
• Valláskritika.lap.hu
• Magyar ateizmus honlap
• A vallások mint mémplexek, részlet Susan Blackmore: A mémgépezet című könyvéből (1999)
• Varga Gábor: Szükség van-e valláskritikára?
• Szincerus ateista honlap
• ateista valláskritika
• Valláskritika a Szabadgondolkodón

[szerkesztés] Irodalom

• Richard Dawkins: Az önző gén, utolsó fejezet
• Pascal Boyer (2002): Religion Explained, Vintage
• Peter A. Angeles (szerk.) (1997): Critiques of God, Prometheus Books.
• Andrew Newberg, Eugene D'Aquill, Vince Rause (szerk.) (2002): Why God Wont go Away, Ballantine Books.