Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Távíró - Wikipédia

Távíró

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Jellemzői

A távíróberendezés egyszerű, olcsó (mint a papír, toll). A lehető legegyszerűbb egydimenziós (soros) átvitellel működik (hasonlóan a mellőzött csomó- és rovásíráshoz). Morse olyan egyszerű kódrendszert talált fel (Morzekód), amely megtanulható, emberi aggyal (megfelelő sebességhatárok között) kódolható, dekódolható (a kézíráshoz hasonlóan). Adáshoz elegendő egy nyomógomb, kapcsoló. Eredetileg a vevőoldalon óraművel húzott papírszalagra elektromágneshez kapcsolt íróeszköz rajzolja a vett kódokat; elegánsan megoldva a vett üzenet dokumentálását.

Távíró üzemmódú adatátvitelhez két állapotot megkülönböztetni tudó csatorna szükséges. Ez az OOK (On-Off Key, Make-Break), azaz ki-be-kapcsolós (egybites digitális) működés. A két állapotra (előállítására, továbbítására, tárolására, átalakítására – moduláció, demoduláció –, megjelenítésére) külön megkötés nincs, lehet:

  • nyomógomb, kapcsoló két állapota (ajtócsengő, duda, számítógépes billentyűzet, botkormány, egér, távíróbillentyű),
  • csend és hang (autóduda, hajókürt, síp, csengő, távírógyakorló),
  • két különböző magasságú (frekvenciájú) hang (Bell-202-nek megfelelő 1200 és 2200 Hz),
  • vibráció és annak hiánya (pl. siketeknek),
  • fel-le mozgás (pl. siketeknek),
  • billentyűzéshez a távírászon átfolyó áram (szenzoros billentyű),
  • távírászon (nyelvén) átfolyó áram közvetlen érzékelése,
  • sötét és világos (zseblámpa, optocsatoló) ,
  • két különböző színű (frekvenciájú) fény,
  • zászlójelzés,
  • két különböző feszültség, amelyik közül az egyik lehet 0, illetve lehetnek különböző előjelűek (digitális TTL, CMOS technika, RS-232C),
  • két különböző áramerősség, amelyik közül az egyik lehet 0, illetve lehetnek különböző előjelűek (digitális TTL, CMOS technika),
  • rádiófrekvenciás vivő valamilyen modulációval, például 100%-os amplitúdómodulációval, frekvencia vagy fázismodulációval, ...| (A1A, A1B, A2A, A2B, F1A, F1B, F2A, F2B, J2A, J2B) |AN, modulációs módok,
  • papír(csík)on festék illetve annak hiánya (mint a vonalkód),
  • papírcsíkon lyukak (lyukszalag, lyukkártya).

Az egyik, nyugalmi állapotot szünetnek (space), míg a másik állapotot jelnek (mark) is nevezik.

„Távírójel” alatt a távíró üzemmódban használt egyik állapotot (be, on, make) értem, ellentétben a távíró kódrendszer egy elemével, szimbólumával.

„Távírószünet” alatt másik állapotot (ki, off, break) értem, ellentétben a távíró üzemmódú adás szünetével.


A két állapot egymást váltja (nincs olyan, hogy két például szünet következik egymás után, mert az egy szünetnek számít).

Jel-áramú üzemben (és ez az elterjedt) a jel ideje alatt folyik áram, míg a szünet alatt nem. Szünet-áramú üzemben fordítva.

Éppen az egymást váltó jelek és szünetek hosszának aránya a távírás lényege.

Az egyes távíró-karakterek átvitelének (az első karakter adásának kezdő) időpontja tetszőleges, nincs egy óragenerátor üteméhez időzítve. A távíró átvitel tehát anizokron (aszinkron) csatornán történik.

A két állapot közötti váltások nem akármikor követezhetnek be, az egyes állapotok fennmaradási ideje (hossza) csak egy elemi idő (T [s]) adott egész számú többszöröse lehet. Pontosabban (ICC szerint:) a

  • szünet 1, 3 és 7 elemi idejű, illetve akármekkora 7 elemi időnél nagyobb idejű lehet, a
  • jel 1 és 3 elemi idejű lehet.

Alapállapot a szünet. Az akármekkora szünet alatt azt értem, hogy magában a szövegben, összeköttetésben van szünet.

Az 1 elemi idejű jel a rövid jel vagy pont, ti, di, dit.

A 3 elemi idejű jel a hosszú jel vagy vonás, tá, dah.

(Tehát a rövid jel és a rövid szünet; a hosszú jel és a betű közötti szünet; valamint a szavak közötti szünet aránya 1:3:7.)

Ha nem jelzem, az 1:3:7 arányokra fogok gondolni.

[szerkesztés] Kódok

Morzekód

[szerkesztés] Távírósebesség

Távíró üzemmódban az elemi idő értékére - illetve inverzére, az adatátviteli sebesség és a modulációs sebesség értékére - külön megkötés általában nincs. A sebességet a technikai (és emberi) lehetőségek határolják be. (Elemi idő a legrövidebb távírójel és/vagy távírószünet hossza.)

Az elemi idő mértékegysége megegyezik az idő mértékegységével, azaz másodperc (jele: s).

A modulációs sebesség, szimbólum sebesség és az adatátviteli sebesség mértékegysége a baud (Baudot Jean Maurice Émile (1845-09-11..1903-03-28) francia távírótechnikus tiszteletére ), jele a B. A baud az elemi távírójel másodpercben kifejezett idejének reciproka.

B = 1/T

Tradicionális mértékegységek

WPM = szó/perc
BPM = LPM = betű/perc = ütem
1 szó = 5 betű (karakter) + 1 szóköz


Gyakorlat alapján zajos, kis sávszélességű csatornán (Föld-Hold-Föld összeköttetésnél; a 73 kHz és 136 kHz-es amatőrsávokban) alacsony modulációs sebességet (nagy elemi időt) használja. Ez a lassú távíró (QRS, QRSS, Slow CW); az elemi idő akár 200 másodperc is lehet, a modulációs sebesség pedig 5 mbaud.

Ha összeköttetéshez használható periódusidő nagyon rövid – mint a meteornyomvonalas összeköttetésnél - akkor nagy adatáviteli sebességet (kis elemi időt) kell használnod – különben rövidebb ideig tart a terjedés, mint egy periódusod. Nagysebességű távíró (HSCW, High Speed CW, QRQ), a modulációs sebesség 250 baud-tól 3 kbaud-ig.

[szerkesztés] Vezetékes távíró

[szerkesztés] Vezeték nélküli, drót nélküli, rádió távíró

Szikratávíró.

CW = Continous wave

[szerkesztés] Sport

Távírász versenyeket rendeznek. Cél a minél nagyobb sebességű de minél kevesebb hibával történő vétel és adás.

[szerkesztés] Történet

A (vezetékes) távírót Samuel Finley Breese Morse (1791 .. 1872) 1838-ban mutatta be – festőállványára szerelve telepet, kapcsolót, elektromágnest, íróeszközt, papírt, óraművet és vezetéket.

Ma például a Rádióamatőr szolgálatokban használják.

THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu