Nikolaus Kopernikusz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Nikolaus Kopernikusz (lengyelül Mikołaj Kopernik) (Toruń, 1473. február 19. – Frombork, 1543. május 24.) asztrológus, csillagász, matematikus és közgazdász. Nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép elterjedése.
A királyi Poroszországban dolgozott, mint plébános, kormányzó, adminisztrátor, közgazdász, bíró, orvos, asztrológus. A csillagászattal csak szabadidejében foglalkozott. Elméletét, amely a világmindenséget úgy modellezte, hogy a Nap volt a központban, nem pedig a Föld, a tudomány történetének legfontosabb hipotézisei között tartják számon, ezen felül a csillagászat és a modern tudományok kiindulópontjának is tekintik.
Kopernikusz elméletét egy De Revolutionibus Orbium Coelestium (Az égitestek körforgásáról) című könyvben írta meg, amely csak halála után jelent meg. Kopernikusz kéziratához a luteránus teológus, Andreas Osiander egy olyan előszót fűzött, mely szerint a könyvben leírt napközéppontú világmodell nem a valóságot írja le, hanem csak egy matematikai modell, amely a számításokat könnyíti meg. Ez az értelmezés nem volt idegen a kortól, hiszen Ptolemaiosz is csak matematikai modellként gondolta rendszerét. Mivel úgy gondolták, hogy Kopernikusz elmélete ellentmondásban van az Ószövetséggel (Józsué 10:13), ezért próbáltak enyhíteni az esetleges vallásos támadásokon.
A katolikus- és lutheránus egyház azt támogatta, hogy csak egy matematikai modell. Galileo Galilei volt az, akit a modell valóságként való hirdetéséért az inkvizíció elítélt.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. Nikolaus Kopernikusz a MacTutor archívumban. (angol)
Based on work by 