Gallium
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||||||||||||||||
| Általános | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | gallium, Ga, 31 | ||||||||||||||||||
| Elemi sorozat | másodfajú fémek | ||||||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | 13, 4, p | ||||||||||||||||||
| Megjelenés | ezüstfehér | ||||||||||||||||||
  |
|||||||||||||||||||
| Atomtömeg | 69.723(1) g/mol | ||||||||||||||||||
| Elektronszerkezet | [Ar] 3d10 4s2 4p1 | ||||||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 8, 18, 3 | ||||||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||
| Halmazállapot | szilárd | ||||||||||||||||||
| Sűrűség (szobahőm.) | 5.91 g/cm³ | ||||||||||||||||||
| Sűrűség a f.p.-on | 6.095 g/cm³ | ||||||||||||||||||
| Olvadáspont | 302.9146 K (29.7646 °C, 85.5763 °F) |
||||||||||||||||||
| Forráspont | 2477 K (2204 °C, 3999 °F) |
||||||||||||||||||
| Olvadáshő | 5.59 kJ/mol | ||||||||||||||||||
| Párolgáshő | 254 kJ/mol | ||||||||||||||||||
| Hőkapacitás | (25 °C) 25.86 J/(mol·K) | ||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | |||||||||||||||||||
| Kristályszerkezet | rombos | ||||||||||||||||||
| Oxidációs állapotok | 3 (amfoter oxid) |
||||||||||||||||||
| Elektronegativitás | 1.81 (Pauling skála) | ||||||||||||||||||
| Ionizációs energia (részletek) |
1.: 578.8 kJ/mol | ||||||||||||||||||
| 2.: 1979.3 kJ/mol | |||||||||||||||||||
| 3.: 2963 kJ/mol | |||||||||||||||||||
| Atomsugár | 130 pm | ||||||||||||||||||
| Atomsugár (számított) | 136 pm | ||||||||||||||||||
| Kovalens sugár | 126 pm | ||||||||||||||||||
| Van der Waals sugár | 187 pm | ||||||||||||||||||
| Egyebek | |||||||||||||||||||
| Mágnesesség | nincs adat | ||||||||||||||||||
| Hővezetőképesség | (300 K) 40.6 W/(m·K) | ||||||||||||||||||
| Hangsebesség (vékony rúd) | (20 °C) 2740 m/s | ||||||||||||||||||
| Mohs keménység | 1.5 | ||||||||||||||||||
| Brinell keménység | 60 MPa | ||||||||||||||||||
| CAS szám | 7440-55-3 | ||||||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | |||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
| Hivatkozások | |||||||||||||||||||
A gallium a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Ga, rendszáma 31. A III. főcsoportba tartozik. Elemi állapotban ezüstös színű, lágy, mérgező hatású, könnyen nyújtható könnyűfém.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Jellemzői
Olvadáspontja alacsony (29 °C), ezért az emberi test hőmérsékletén folyékony halmazállapotú. Levegőn az oxidációtól vékony oxidréteg védi, csak nagy nyomású oxigénben (O2) égethető el gallium-oxiddá (Ga2O3). A halogének megtámadják, kénnel 1300 °C-on gallium-szulfiddá (Ga2S3) egyesül. Az alumíniummal (Al) szobahőmérsékleten folyékony ötvözetet képez. Nem oxidáló savakban és lúgokban is oldódik. Állandó vegyületeiben az oxidációs száma +3; nem állandóak a +2 oxidációfokú vegyületei. A +3 oxidációs számú vegyületei a lángot lilára festik és zömében kovalens kötésű makromolekulák, pl.: GaF3, Ga3(SO4)2
[szerkesztés] Előfordulása, előállítása, vegyületei
A legnagyobb mennyiségben a germanit (Cu2FeGaS4) nevű ásványban fordul elő, mely 1,85% Galliumot tartalmaz, de az alumínium- és cinkércekben is megtalálható mint szennyezőanyag.
| Ga2O3 | gallium-oxid |
| Ga(OH)3 | gallium-hidroxid |
| GaCl3 | gallium-klorid |
| Ga3(SO4)2 | gallium-szulfát |
[szerkesztés] Felhasználása
Felhasználják a higany helyettesítésére magas hőmérsékleten működő hőmérőkben, elektromos egyenirányítókban. Kevés galliummal növelni lehet az üveg törésmutatóját. A gallium-arzenid (GaAs) magas hőmérsékleten működő nagyfrekvenciás tranzisztorok gyártására alkalmas.
Based on work by 