Olvadáspont

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A fagyáspont valamely anyag olvadt halmazállapotából a szilárd halmazállapotba történő átmenetének hőmérséklete. A "fagyáspont" szót általában a vízre szoktuk használni, más anyagokra inkább a szinonimáját, a "dermedéspont" kifejezést használjuk.

Az olvadáspont ugyanez a hőmérséklet, csak másik oldalról közelítjük meg a dolgot, a szilárdból folyadék halmazállapotba való átmenet felől.

Az egynemű anyagok fagyáspontja egy konkrét hőmérsékleti érték. Amikor a folyadék hőmérséklete eléri ezt az értéket, és további hőt vonunk el, akkor a hőmérséklete nem csökken addig, míg az egész meg nem fagy. Hasonló dolog történik olvadáskor is.

A keverékek és az elegyek általában egy alsó és egy felső hőmérséklettel jellemezhető tartományban alkulnak át folyékonyból szilárd halmazállapotba. Az alsó és a felső hőmérséklet között pedig köztes állapotban vannak. Ez azt jelenti, hogy ebben a hőmérséklet-tartományban egyszerre vannak jelen szilárd és cseppfolyós részek. A szilárd és cseppfolyós részek aránya pedig folyamatosan változik az alsó és a felső hőmérséklet között, a pillanatnyi hőmérséklet szerint.