Buzogány Áron

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Buzogány Áron (újszékhelyi) (Hosszúaszó, 1834. május 1. - Budapest, 1888. február 25.) miniszteri tanácsos

[szerkesztés] Élete

Ősnemes székely családból származott; atyja Buzogány József kisbirtokos volt. Torockón az unitáriusok gymnasiumában tanult. 1848-ban atyja a szabadságharc áldozatáúl esvén és kevés vagyona is felprédáltatván, Áron 1850-ben Kolozsvárra ment és ott nevelősködés mellett folytatta tanulmányait. 1855-ben végezte el a főgymnasiumot és köztanító lett a kolozsvári unitárius kollegiumban. 1857-ben külföldre ment és két évet töltött a göttingeni, berlini, heidelbergi, párizsi és londoni egyetemeken. A szünidők alatt beutazta Hollandiát, Belgiumot és Svájcot. 1859 végén tért vissza hazájába s a kolozsvári unitárius főgymnasiumhoz a történelem, földrajz és magyar irodalom rendes tanárául választatott meg. 1868-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszteriumhoz titkárrá, később osztálytanácsossá neveztetett ki. A székely művelődési s közgazdasági egyletnek ő volt egyik megalapítója és hat éven át titkára.

[szerkesztés] Munkái

1. Zsinati beszéd. Kolozsvár, 1865.

2. A föld egyes népeinek és országainak ismertetése. U. ott, 1867. (2. kiadás. Brassai Sámuel Természeti földiratának II. része. 3. kiadás. U. ott, 1878.)

Még diák korában sok paedagogiai czikket irt a Pesti Naplóba; a Néptanítók Lapjának évek óta munkatársa s egyik főrovatának szerkesztője volt; a Nemzeti Nőnevelésbe is irt nevelési czikkeket. A Kolozsvári Közlönynek a pesti Korunknak munkatársa volt és leginkább tárczákat, könyvismertetéseket és közművelődési czikkeket irt. A Keresztény Magvetőnek rendes munkatársa volt keletkezésétől (1861.) haláláig.

Szerkesztette az unitariusok folyóiratát, a Keresztény Magvetőt 1867–68-ban Kolozsvárt és a Székely Művelődési és Közgazdasági Egylet Évkönyvének hat évfolyamát (1876–81-re.)