Heidelberg

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Heidelberg(régebben Heidelberga) város Németországban, Baden-Württemberg tartományban.Területe: 108,83 km²; tengerszint feletti magassága: 116 m

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Az egyetem 4 Látnivalók 5 Híres emberek 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

A város a Neckar völgyében ott terül el, ahol a folyó a közép-rajnai sikságra kilép, több vasúti vonal találkozásánál. A Neckar mentén mintegy 3 km hosszan elnyúló várost a jobb parttal két híd köti össze.

[szerkesztés] Története

Heidelberg helyén már a 3. században egy római telep állt. A mostani Heidelberg eredetileg a wormsi püspöknek volt a hűbére. Ottó választófejedelem (1228- 1253) tette először székhelyévé; meg is maradt Pfalz fővárosának 1720-ig. 1563-ban itt jelent meg a Heidelbergi káté. 1622-ben Tilly elfoglalta és megsarcolta a várost ; 1689-ben ugyanezt tették vele a Mélae vezérelte franciák, akik azután 1693-ban egészen feldúlták. 1720-ban Károly Fülöp a székhelyét áttette Mannheimba, 1803-ban pedig Heidelberget Badenhez csatolták.

a legkiválóbb épületek: a Marktplatzon álló templom, amelyet 1400. Ruprecht császár alapított, az alapítónak és nejének siremlékével; az evangelikus Péter-templom; az 1704. épített városháza; a kémiai laboratorium, amely előtt Wrede bajor hadvezér bronzszobra áll, és egyéb egyetemi épületek, főképen pedig a hires H.-i kastély, amely a város tőszomszédságában a Geisberg egy nyulványán, a Jettenbühelen áll; részben még ép, részben összerombolt épületekből áll. A kastélyt, amely egy négyszöget alkot, III. Ruprecht választó és német király kezdte meg építtetni, V. Lajos (1503-44), II. Frigyes (1544-56), Henrik Ottó (1557 körül), IV. Frigyes (1600 körül) és V. Frigyes, a téli király folytatták és fejezték be. Az egész kastély egy nagy négyszöget alkotott kerek szöglettornyokkal; késő reneszánsz stílusban épült (a gazdag plasztikai diszítésekkel ellátott Ottó-Henrik szárnyképét. A franciák 1689. és 1693. egy jó részét feldúlták; az emberek romboló munkáját 1764. egy villámcsapás még folytatta és ezóta a kastély egy része rom. 1883 óta a badeni kormány a kastély fentartására, illetőleg restaurálására évenként tetemes összegeket fordít.

[szerkesztés] Az egyetem

Heidelbergnek főképpen egyeteme, a Ruperto-Carola kölcsönöz jelentőséget. A német birodalomban a legrégibb egyetemként 1386-ban I. Ruprecht pfalzi választó alapította a párizsi egyetem mintájára; Őszinte Fülöp korában (1476-1508) nagy hirt szereztek számára tanárai: Agricola, Reuchlin, Oecolampadius a reformáció behatása alatt újjáalakult; Zacharias Ursinus és Caspar Olevianus, a Heidelbergi káté szerzői, benne tanítottak és a kálvinizmus jelentős iskolájává tették. Midőn 1622. Tilly a várost elfoglalta és hires könyvtárát, a Bibliotheca Platina-t Rómába küldötte, az egyetem is megszünt működni, de 1652. Károly Lajos választó ismét helyreállította. 1689 és 1693 után, midőn a franciák H.-et elfoglalták, az egyetem több éven át ismét szünetelt; a XVIII. sz.-ban is csak tengődött.A francia forradalom okozta háborúkban csaknem minden birtokát elvesztette és a teljes feloszláshoz volt közel, míg végre 1803 után a badeni nagyherceg Károly Frigyes, ki H.-et megkapta, jelentékeny adományokkal uj életre élesztette. A 19. sázad végén 5 fakultása volt (teologiai, jogi, orvosi, filozofiai és természettudományi); a docensek száma 117, a hallgatóké 1294, A klinikák, szemináriumok, laboratoriumok, intézetek száma 29 volt.

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Látnivalók

Megtekintésre leginkább méltó részletek: az Elisabethenthor, a szép négy gránit-oszlop a kastély kutja körül, amelyek Nagy Károly ingelheimi palotájából kerültek ide, a Friedrichsbauban a templom, amelyben érdekes régiséggyüjteményt őriznek; végül az 1751. épült nagy H.-i hordó, amely 7 m. átmérőjü és 10 m. hosszu. Miként a város fekvése, úgy környéke is igen szép; a kastély fölött van a hohenstaufi Konrád egykori kastélyának helyén a Molkenkur nevü vendéglő, ahonnan az egész környékre igen szép kilátás nyilik.

[szerkesztés] Híres emberek

• Max Weber 1882-ben kezdte meg jogi tanulmányait a Heidelbergi Egyetemen, ahol főszakként édesapja szakterületét választotta.
• Lukács György 1912-1917 között Heidelbergben élt.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

www.heidelberg.de

• Térkép Kalauz - Heidelberg