Bugát Pál

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bugát Pál (Gyöngyös, 1793. április 12. - Pest, 1865. július 9.) orvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

[szerkesztés] Élete

Atyja Bugát János szegény sorsú szabómester volt; a gymnasium alsó osztályait szülővárosában 1807-ben, a felsőbbeket Egerben 1811-ben, az orvosiakat 1816-ban Pesten végezte az egyetemen, hol 1818. december 21. orvossá, 1820. január 8. szemészorvossá avatták. Több évig volt tanársegéd, 1823-ban bakabányai orvos lett; 1824. január 10. az orvosi kar jegyzőjének választatott meg s ismet Pestre költözött és ugyanazon év áprilisában Selmecbánya és Bélabánya főorvosa lett; október 5. a pesti egyetemre az elméleti orvostudományoknak a sebészek számára rendelt tanszékére kineveztetett és azt november 9. foglalta el, melyen 24 évig működött. 1848-ban a honvédelmi bizottmány kormánya alatt Magyarország főorvosául neveztetett ki. 1849-ben ő is követte a magyar kormányt Debrecenbe és részt vett a honvédelmi bizottság ülésein; ezért megfosztották tanári állásától, sőt nyugdíj-igényétől is. A világosi katasztrofa után szülőföldére vonult. A nyilvános életről leszorítva, szorgalmasan tanulta az összehasonító nyelvészetet, melynek köréből több munkát hagyott hátra kéziratban; majd a finn és török nyelvek tanulására adta magát. Volt egy szép kertje Budán a Szép-Juhászné völgyében, hol leginkább szeretett időzni; itt foglalkozott leginkább tanulmányaival s munkáinak megirásával. Családi élete gyermektelen lévén, nyolc csángó magyar fiút fogadott fel, kiket saját költségén taníttatott s neveltetett. Toldy Ferenc tartott fölötte gyászbeszédet 1865. július 11. A Magyar Tudományos Akadémia igazgatósága által 1830. november 17. neveztetett ki rendes tagnak. A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének eszméjét ő pendítette meg az Orvosi Tárban (1840 185. 202. I.) és annak első gyűlésén 1841. májusában (Orvosi Tár 1841. II. 241. l.) megalakította a Természettudományi Társulatot, melynek ő volt első alapítója 1000 aranyforinttal. A magyar Orvosok és Természetvizsgálók első négy gyűlésén alelnök volt (1841–43.) és Munkálatait is ő szerkesztette. Ismeretes, hogy igen sok műszót is készített; tőle erednek a mai orvosi irodalomban általában használt szavaknak nagy része.

[szerkesztés] Munkái

1. Dissertatio inaug. medica sistens enkephalitidem. Pesthini, 1818.

2. Az egészséges emberi test boncztudományának alapvonalai. Hempel után németből ford. és boncztudományi szótárral ellátva. U. ott, 1828. Két kötet.

3. Közönséges kórtudomány. U. ott, 1830.

4. Éptan. Tanítványai számára. U. ott, 1830.

5. Hahnemann Organon-a (Életműve) a gyógyművészségnek vagyis Hahnemann Sámuel Homoeopathiája. Magyarítva. U. ott, 1830.

6. Igazítás: a tudományok és mesterségek közönséges Tára (Conversations-Lexikon) iránt és abban kiadott agyvelő czikkelyről Balogh Pál észrevételére. U. ott, 1830. (Különny. a Tudom. Gyűjteményből.)

7. Magyar-deák és deák-magyar orvosi szókönyv. U. ott. 1833. (Schedel Ferenczczel együtt.)

8. Sebészség Chelius után ford. U. ott, 1836–44. Négy kötet. (Ism. Figyelmező 1836.)

9. Tapasztalati természettudomány Tscharner után ford. U. ott, 1836–37. Két kötet.

10. Kisded sebészi eszköztár. Fritze után ford. U. ott. 1837. (Flór Ferenczczel együtt.)

11. A nevezetesebb sebészi véres műtétek. Fritze után latin és magyar nyelven kiadta. U. ott, 1839.

12. Magyarországi orvosrend névsora. I. év. U. ott, 1840. (Flór Ferenczczel együtt.)

13. Gyógyszerek árszabása. U. ott, 1843.

14. Természettudományi szóhalmaz. Buda, 1844. (V. Ferdinánd királynak van ajánlva, ki a szerzőt gyémántos gyűrűvel jutalmazta.)

15. Phonologiai eszméi. U. ott, 1854.

Orvosi czikkei az általa szerkesztett Orvosi Tárban (1831–1848.), Akadémia Évk. (II. V. 1835. 1842. Emlékbeszéd Schuster János felett.), Orvosok és Term. Munk. (1842. 1846.); Faragó János szobrász életrajza a M. Sajtóban (1857. 109. sz.), Természetrajzi s gazdasági czikkei a Tudom. Tárban (1838–39.) és az Akad. Értesítőben (1850–56.) jelentek meg. A boncztudományi műszavakról (U. ott, 1829. II–VII.) és a kézművesi műszavakról a Vasárn. Ujságban (1858.) jelentek meg czikkei. Az akadémia Zsebszótára szerkesztésében is részt vett.

Szerkesztette az Orvosi Tárt Schedel Ferenczczel (1831–33.), azután Flór Ferenczczel 1848-ig. Kéziratait, melyek nyelvészetiek és több kötetre terjednek, a m. t. akadémiának hagyta. Arczképe kőnyomatban Rohn és Grund által Pesten 1866. (A M. Orvosok és Term. Munkálatai XI. Kötetében.) Névaláirása a Vasárn. Ujságban (1889. 44. sz.)