Eger

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.89902° k. h. 20.37470°

**Eger**

Régió	Észak-Magyarország
Megye	Heves
Kistérség	Egri
Rang	megyeszékhely
	megyei jogú város
Polgármester	Habis László
Terület	92,2 km²
Népesség
Összesen: 56 317 fő (2005) Népsűrűség: 610,8 fő/km²
Irányítószám	3300
Körzethívószám	36
Térkép é. sz. 47.89902° k. h. 20.37470°	település Mo. térképén

Eger Heves megye székhelye, Északkelet-Magyarország egyik legszebb történelmi városa. Jelentős oktatási és kulturális központ számos világhírű múzeummal és műemlékkel.

[szerkesztés] A város története

Eger Belvárosa a várból

[szerkesztés] A 16. századig

A város nevének eredete ismeretlen, de valószínűsíthetően az "éger(fa)" elnevezésből származik (a környező területeken még ma is valóban sok égeres található) (- ezen elmélet kritikusai szerint az éger kapcsolat valószínűtlen, más településnevekben is szerepel az Eger kifejezés (pl. Zalaegerszeg), vagy annak más formája (így Grád, Győr)) . A terület a kőkorszak óta lakott, a korai középkorban német, avar és szláv törzsek éltek itt. A magyarok a 10. században foglalták el a területet, és Szent István püspökséget alapított Egerben. Az első, mára elpusztult székesegyház a Várhegyen épült, ez és a köré épült lakóházak képezték a város történelmi magját. Eger ettől az időtől kezdve fontos vallási központ.

A 14-16. század Eger számára a virágzás időszaka volt. Ekkor kezdett fellendülni a szőlőtermesztés, ami híressé tette a várost. Hunyadi Mátyás király uralkodása alatt, mikor a reneszánsz kultúra elterjedt Magyarországon, Eger püspökei nagy építkezésekbe kezdtek.

Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvár lett. Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt a vár kevesebb, mint 2100 védője (és ebbe beleszámolták a nőket és gyerekeket is) visszaverte a 80 000 fős török sereg támadását (1552). Az ostrom története leginkább Gárdonyi Egri csillagok című népszerű regényéből ismert a mai olvasók számára.

Eger

Középkori katedrális romjai a várban

[szerkesztés] 17─18. század

A tizenöt éves háború idején, 1596-ban sokkal nagyobb török sereg vonult Eger ellen, és Nyáry várkapitány hat napos ostrom után feladta a várat. A város ezután több, mint nyolcvan évre török uralom alá került, és egy vilajet központja lett. A törökök megerősítették a várat, mecsetté alakították a város keresztény templomait és nagyszabású építkezéseket folytattak. Ennek eredménye a ma is álló minaret (a világ legészakibb történelmi időkből származó minaretje) és a vár közelében lévő, jelenleg feltárás alatt álló Válide szultána fürdő.

Miután a törökök megtámadták Bécset, a Habsburgok úgy döntöttek, itt az ideje a török kiűzésének. A keresztény csapatok Lotharingiai Károly parancsnoksága alatt 1686-ban visszafoglalták Buda várát, 1687-ben pedig kiéheztették és megadásra kényszerítették Eger várát. A törököknek szabad elvonulást engedélyeztek.

Eger újra virágzásnak indult. A püspökség visszakövetelte a várost, emiatt a kálvinista lakosság egy része elköltözött. A Rákóczi-szabadságharc idején Eger Rákóczi mellé állt, de a császári csapatok visszafoglalták a várost Rákóczitól és komoly károkat okoztak a városnak, ahol ráadásul nem sokkal ezután pestis is pusztított. Az 1700-as években rengeteg ember költözött Egerbe, 1725 és 1750 közt a város népessége 6000 főről 10 000 főre emelkedett. Megkezdődött az építkezések kora. Ekkor épült a város sok szép barokk és copf stílusú épülete, köztük a Bazilika, az érseki palota, a megyeháza, a Líceum (mai Eszterházy Károly Főiskola A épület) és számos templom. A korábbi mecsetekből is keresztény templom lett.

[szerkesztés] 19─21. század

Az egri bazilika

A 19. század katasztrófákkal indult: 1800-ban a belváros fele tűzvészben pusztult el, 1801-ben pedig a vár déli fala omlott le, megrongálva több lakóházat. Eger 1804-ben lett érseki székhely. A városi polgárság szabadulni szeretett volna az egyházi fennhatóság alól és kérvényt nyújtott be a parlamentnek, hogy nyilvánítsák Egert szabad királyi várossá, de nem jártak sikerrel. 1827-ben a belváros nagy része újra leégett, négy évvel később pedig több, mint 200 embert vitt el a kolerajárvány.

Eger lakói aktívan részt vettek az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban. Bár a forradalmat leverték a Habsburgok, a régi feudális rendszert már nem lehetett visszaállítani, és 1854-ben az érsek lemondott földesúri jogáról a város javára. Sajnos a vasúthálózat addigra már kiépült, és Eger végleg kimaradt a Miskolcot és Budapestet összekötő vasúti fővonalból, a csomópont szerepét Füzesabony kapta. Ez a mai napig kihat a város megközelíthetőségére.

Az első világháború után lassan indult újra a gazdasági élet, de 1925-től újra megkezdődtek a nagy építkezések, és az „Egri csillagok” népszerűsége ösztönzőleg hatott a vár régészeti ásatásainak megkezdésére is. A második világháború sem múlt el nyom nélkül, a visszavonuló német csapatok nagy pusztítást végeztek, bombázás azonban nem érte a várost.

A második világháború utáni időszakban jelentős mennyiségű épületet emeltek városszerte. A 70-es évektől kezdve egymás után nőttek ki a földből a mai Felsőváros, a Maklári és Hatvani Hóstya, valamint Lajosváros panelházai. Még a Belvárost sem hagyta érintetlenül az új építészeti stílus: megépült a nagy Dobó téri áruház és új (azóta ismét átépített) külsőt kapott a Gárdonyi Színház is. A 80-as évekre elkészült a 25-ös főút Belvárost elkerülő szakasza, így a Széchenyi út déli szakaszáról, valamint a Belváros szinte valamennyi utcájából kitiltották a közforgalmat. (Egykor a Dobó szobor környékén még helyijáratok is közlekedtek.)

Az 1990-es évektől új, azóta is nagyjából folyamatos lendületű építkezések kezdődtek, elsősorban a külvárosokban. A Felnémet-Pásztorvölgyi, a Napsugár utcai lakópark, később a Kertész út déli részén kezdődött építkezések felfrissítették a várost. Több nagyvolumenű építkezés is zajlott: a két Makovecz Imre által tervezett épület (Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium, Bitskey Aladár Uszoda), illetve a Felnémet és Eger között épült bevásárlónegyed több nagy áruházzal. Elkészült a déli elkerülő út, amellyel párhuzamosan sokat fejlődött az Egri Ipari Park is.

Eger napjainkban virágzó város és népszerű, nemzetközileg ismert turistacélpont.

[szerkesztés] Éghajlat

Hónap	Jan	Feb	Már	Ápr	Máj	Jún	Júl	Aug	Sze	Okt	Nov	Dec	Egész év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	0,9	3,7	10,1	15,9	21,6	25	27,3	26,6	22,3	15,6	7,7	3,1	15
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	-5,7	-4,5	-0,2	4,3	9,7	12,5	13,9	13,4	9,6	4,5	0,5	-3
Csapadékmennyiség (mm)	30	28	35	48	64	77	63	59	45	49	50	42	590

[szerkesztés] Városrészek

Almagyar - A város keleti oldalán található domb, Eger legelegánsabb része. Déli oldalára épült az Eszterházy Főiskola több tanszéke és kollégiuma.
Almár - A legészakabbra fekvő, kissé elkülönült városrész, főleg hétvégi házakkal.
Belváros - Eger Belvárosát gyakran nevezik Európa barokk gyöngyszemének, ami nem áll távol a valóságtól. Itt található többek között Magyarország harmadik legnagyobb temploma, valamint a többszáz éves múlttal rendelkező Eszterházy Károly Főiskola főépülete is.
Berva lakótelep - Az egykori egri Finomszerelvénygyár dolgozóinak épített lakótelep Felnémet északkeleti részén található. ide épült az egyik dohányipari cég logisztikai központja.
Cifra hóstya - A Belvárostól északra fekvő városrész, tele szűk, egyirányú utcákkal és apró házakkal. Itt található a Tűzoltó Múzeum, valamint Vitkovics Mihály szülőháza.
Csákó - Egykori neve Szent István-város. Csendes kertvárosi negyed, jórészt nagyobb lakóházakkal. Nyugati oldalán van az egri vasútállomás.

Érsekkert, Táncsics Mihály Sétány

Érsekkert, tó

Érsekkert - Eger legnagyobb parkja, melynek közepén az egykor a Bárány Uszodában állt szökőkút másolata látható. Nem túl rég töltötték fel vízzel a kert északnyugati részén található, hangulatos kis tavat, 2003-ban készült el a Klapka út melletti részen a zenepavilon (itt nyaranta könnyű- és komolyzenei koncerteket adnak). A délnyugati részébe sportlétesítmények épültek, többek közt a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok is ott található.
Felnémet - A múlt század második felében Egerhez csatolt település megőrizte falusias jellegét. Valaha itt volt a (mai nevén) Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút végállomása.
Felsőváros - A rendszerváltás előtt Csebokszári lakótelep néven elhíresült városrész, elsősorban négy- és tízemeletes épületekkel. Itt él Eger lakosságának mintegy harmada. Három középiskola is épült itt (Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola, Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium, Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakmunkásképzõ Iskola). Egyre több embert vonz ide az utóbbi években a közte és Felnémet közt épült bevásárlónegyed.
Hajdúhegy - Az Almagyar-dombhoz hasonló jellegű, azzal ellentétes oldalon fekvő kertvárosi negyed.
Hatvani hóstya - A városrészt kettészeli a 25-ös főút, attól északra nagyrészt emeletes házak, délre inkább családi házakat találhatók. Itt van Eger egyetlen református temploma, valamint a városi stadion is.
Ipari park - A rendszerváltás óta lendületesen fejlődő terület Lajosvárostól keletre található. Számos multinacionális vállalat telepedett meg itt.
Károlyváros - Eger egyik nagyobb városrésze, a Belvárostól nyugatra fekszik. A 25-ös főút hosszanti irányban kettévágja. Itt található az egykori dohánygyár, az Egészségügyi Szakközépiskola, valamint a Dobó István Laktanya. Emeletes és családi házak egyenlő arányban épültek erre a környékre.
Lajosváros - Eger déli városrésze, több középiskola (Szilágyi Erzsébet Gimnázium; Kereskedelmi, Mezőgazdasági és Vendéglátóipari Szakközépiskola, Szakmunkásképző Iskola) és kollégium épült ide. Nagy része kertvárosi jellegű, sok emeletes házzal.
Maklári hóstya, Tihamér - Az utóbbi 10-15 évben indult fejlődésnek; a legtöbb új épülettel (nagyrészt társasházakkal) rendelkező városrészek egyike. Itt található az Egri Malom, a Bitskey Aladár Uszoda és a Strandfürdő is.
Pásztor-völgy - Fiatal kertvárosi negyed Felnémettől nyugatra. A Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium épületét Makovecz Imre tervezte.
Rác hóstya - A Felsővárostól nyugatra fekszik, szintén kertváros. Déli részében van a borkombinát.
Szépasszonyvölgy - Országos hírű pincék vannak itt. Az egri borvidék egyik legismertebb helye.
Tetemvár - Állítólag az 1552-es ostrom török harcosait temették ide, innen kapta nevét. Szintén kertváros.
Vár - Eger legrégebbi, történelmi nevezetességű része.
Vécseyvölgy - Az Almagyar-domb északi lejtőjének alján fekszik, ugyancsak kertváros. Keleti részében lakóparkok épülnek. Innen 1-2 km-re található az Apolló Sportrepülőtér.

Eger látképe a Kistályai úti dombokról

[szerkesztés] Fontosabb látnivalók

A Bazilika főbejárata

Bazilika
a vár és múzeumai
minaret (török kori)
Szent Antal (Minorita) templom
Dobó tér
Bitskey Aladár Uszoda
a Kossuth utca barokk épületei
Szépasszonyvölgy
Rác-templom
Líceum
Fazola-kapu
Egri Galéria

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatás

[szerkesztés] Felsőoktatás

Eszterházy Károly Főiskola
Egri Hittudományi Egyetem

[szerkesztés] Gimnáziumok

Dobó István Gimnázium
Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium
Szilágyi Erzsébet Gimnázium http://www.eszeg.sulinet.hu
Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium
Angolkisasszonyok Sancta Maria Általános Iskolája, Zeneiskolája, Leánygimnáziuma és Kollégiuma

[szerkesztés] Szakközépiskolák, szakképzők

Szalapart Speciális Oktatási - Nevelési Központ és Szakszolgála
Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola
Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet
Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, és Szakképző Iskola és Kollégium www.kerieger.sulinet.hu
Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola Gimnázium és Kollégium
Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium
EVENTUS Üzleti, Művészeti Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium http://www.eventus.hu
Neumann János Középiskola és Kollégium http://www.nejanet.hu

[szerkesztés] Kulturális intézmények

Gárdonyi Géza Színház
Uránia Mozi
Bartakovics Béla Művelődési Központ
Művészetek Háza (volt Ifjúsági Ház)

[szerkesztés] Könyvtárak

Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár

[szerkesztés] Múzeumok

Dobó István Vármúzeum - Eger, Vár
Érseki Gyűjtemény - Eger, Széchenyi út 5.
Líceum Csillagászati Múzeum, Spekula
Gárdonyi Géza Emlékmúzeum - Eger, Gárdonyi út 28.
Kopcsik Marcipánia - Eger, Harangöntő u. 4.
Palóc Népmvészeti Kiállítás - Eger, Dobó utca 12.
Telekessy Patikamúzeum - Eger, Széchenyi út 14.
Tűzoltó Múzeum - Eger, Tűzoltó tér 5.
Vitkovics-ház - Eger, Széchenyi út 55.
Nemzeti Bormúzeum - Eger, Tündérpart utca 5.
Történeti Tárház - Eger, Fazola Henrik u.
Rác templom
Minaret

[szerkesztés] Együttesek, zenekarok

Eger a Marson
Cabaret[1]
Gajdos Zenekar
Kerekes Band[2]
Kupak Tamás és a Sörnyitók
Macskanadrág
Mom's favorite
Rózsaszín Párduc
Szükségállapot

[szerkesztés] Fontosabb rendezvények

Az egri vár napja (október közepe) - a vár összes múzeuma ingyenesen látogatható
Eger Ünnepe (szeptember közepe) - civil fesztivál
Egri Tavaszi Fesztivál (március vége, április eleje)
Erlau Táncfesztivál (július vége, augusztus eleje)
Fesztivál a barokk Egerben (július-augusztus)
Szépasszonyvölgyi Fesztivál (augusztus közepe)
Filmművészeti Nyári Egyetem (augusztus)
Végvári vigasságok (július vége)
Az Egri Bikavér Ünnepe (július közepe)
Felső-magyarországi bormustra (augusztus közepe)

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Vasút

Eger a Budapest-Miskolc vasúti fővonalról füzesabonyi átszállással, illetve a napi 1 InterCity járattal, vagy a 3 gyorsvonattal közelíthető meg vonattal. A vasútállomás a belvárostól 1 km-re délre található. Innen indulnak a vonatok a népszerű Szilvásvárad felé is, naponta 6 alkalommal (délelőtt 2, délután 4). Az Eger állomás és Felnémet közti szakasz kiváló városnézési lehetőséget is kínál, hisz Eger keleti oldalán lévő domboldalon halad végig.

[szerkesztés] Közút

A helyközi autóbuszállomást a város központjában található, a bazilika mellett. A belváros innen gyalogosan is megközelíthető.

[szerkesztés] Tömegközlekedés

Egerben kizárólag buszok járnak, ami leginkább a domborzati viszonyoknak köszönhető. Helyijárattal szinte mindenhová eljuthatunk, igaz van néhány városrész, ahová igen ritkán járnak buszok.

[szerkesztés] Média

[szerkesztés] TV stúdiók

Eger Városi Televízió
Líceum TV

[szerkesztés] Rádióállomások

Rádió 1
Rádió Eger
Szent István Rádió

[szerkesztés] Helyi újságok, magazinok

Heves Megyei Hírlap
Egri Est
Royal club - Heves megye
aPart magazin - egri kulturális magazin havonta a neten

[szerkesztés] Egerben forgatták

Bakaruhában

[szerkesztés] Eger híres szülöttei

Ács Péter (1981–) nemzetközi sakknagymester, olimpiai ezüstérmes
Anzenhofner Ignác (XVIII. sz.) - szobrászművész
Balogh László (1930–2002) - kinetikus művész, festőművész
Babocsay Sándor (1846-1930) ügyvéd, magyar királyi kormányfőtanácsos
Besznyák István (1931–) onkológus, Széchenyi─díjas
Bitskey Aladár (1905-1991) olimpikon (Amszterdam, 1926), úszóedző, többszörös országos bajnok
Bitskey István (1940–) egyetemi tanár, az irodalomtudományok doktora, az MTA tagja
Bródy Sándor (1863–1924) író, drámaíró, publicista
Breznay Imre (1870-1944) helytörténész, újságíró
Csíky Sándor (1805-1892) ügyész, országgyűlési képviselő, a szabadságharc ezredese, Eger polgármestere (1861-)
Dobrányi Géza (1921–1990) vegyészmérnök, a magyar színes filmlaborálás megteremtője
Egri János (1810–1846) – színművész
Fesztbaum Béla (1975–) – színész (Valami Amerika, Magyar vándor)
Grónay Sándor (1842-1897) Eger polgármestere (nevéhez fűződik a dohánygyár és Eger első közvilágítási rendszere)
Hesz János Mihály (1768–1833 k.) – festőművész (Líceumi kápolna oltárképe)
Illés György (1914–2006) 66 magyar játékfilm operatőre (Pál utcai fiúk, Fekete gyémántok)
Kálnoky László (1912–1985) költő, műfordító
Kárpáti Károly (1906–1996) – birkózó, az 1936-os berlini olimpia aranyérmese
Kocsor Zsolt (Kozsó) (1970–) – énekes, zeneszerző, szövegíró, producer
Kováts Terus (1897–1958) – színésznő (Fekete gyémántok)
Lenkey János (1807–1850) – honvéd tábornok
Lőkös István (1933- ) ny. egyetemi tanár, az irodalomtudomány doktora, a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia levelező tagja
Dr. Maczky Valér (1847–1921) - író, tanár
Madaras Norbert (1979–) világbajnok vízilabdázó, olimpiai bajnok (2004, Athén)
Martus Ferenc (1907–1998) – aranyjelvényes túravezető, természetvédő
Mayer Kolos Ferenc (1899–) – orvostörténész, bibliográfus
Dr. Nagy János (1844–1909) – orvos
Mednyánszky Sándor (1816–1869) – a szabadságharc alezredese
Pápai Klára (1900–1984) – színésznő (Katyi)
Piller György (1899–1960) – vívóedző, kardvívó olimpiai bajnok (1932, Los Angeles)
Povolny Ferenc (1777–1848) – építész (hortobágyi kilenclyukú híd)
Rajeczky Benjamin (1901–1989) – népzene- és gregoriánkutató
Sike András (1965–) – birkózó, olimpiai bajnok (1988, Szöul)
Szabó László (1927–) – szobrászművész
Szepesy Ignác (1780–1838) a Pécsi Püspöki Tanítóképző és Jogakadémia alapítója, az MTA tiszteletbeli tagja
Takács László (1968–) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, a nyelvtudomány kandidátusa
Virág Ibolya (1950–) műfordító-könyvkiadó, művelődésszervező. A magyar irodalom és kultúra népszerűsítője Franciaországban.
Vitkovics Mihály (1778–1829) – költő, meseíró
Ziffer Sándor (1880-1962) - festőművész, a nagybányai festészet neomodern szárnyához tartozott

[szerkesztés] Sportélet

Amerikai Futball
- Eger Heroes
Baseball
- Egri csillagok (NB-II.)
Kézilabda
- SHS Eger SE
Kosárlabda
- Vitai-Eger Fekete Sasok (B csoport)
Röplabda
- Agria RC Eger (NB1/B, nők)
Vízilabda
- Brendon-ZF Eger (OB-I.)
Floorball
- Mecman Eger Innebandy SE

[szerkesztés] Testvérvárosai

Csebokszari, Oroszország

Esslingen, Németország

Gainesville, USA, Georgia

Gyergyószentmiklós, Románia

Kutná Hora, Csehország

Mâcon, Franciaország

Pamukkale, Törökország

Pori, Finnország

Przemyśl, Lengyelország

Sarzana, Olaszország

[szerkesztés] Érdekességek

Eger egyike annak a négy magyar településnek, amelynek a nevét kráter viseli a Marson (1976 óta, a másik három: Paks, Bak és Igal).
Létezik egy 3103 Eger nevű aszteroida is.
A nyugat-csehországi Cheb városa a német térképeken Eger néven szerepel.
Eger benyújtotta pályázatát a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címre.további infó