Beregszászi járás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Beregszászi járás Kárpátalja déli részén terül el, nyugaton az Ungvári, északon a Munkácsi járással, keleten az Ilosvai és Nagyszőlősi járással, délről pedig Magyarországgal határos. Ukrajna egyetlen magyar túlsúlyú kerülete.

Beregszász város külön közigazgatási egység.

[szerkesztés] Történelem

A honfoglaló magyarok a beregszászi járás keleti területein 894-ben kezdtek megjelenni. A többi vidék ekkor még lápos, illetve ártéri terület. I. István uralkodása alatt jött létre a borsovai várispánság, amely ekkor Ungvár után Kárpátalja második legfontosabb települése. A XII. század során szász telepesek jöttek a környékre a gazdaságot fellendíteni. Az 1241-es tatárjárás során azonban szinte teljesen elpusztult a vidék.

1271-ben Lampertszásza (mai Beregszász) vált a környék központjává, elkezdődött a Beregvidék fénykora, 1342-ben a vidék központja már szabad királyi pallosjogot kap. Ez a folyamat az egész környék életére serkentően hatott. A környék virágzásának végül a krími tatárok 1566-os pusztítása vetett véget.

A Rákóczi-féle szabadságharc egyik gócpontja, amely sokszor csaták színhelye is. A környék 1920-ban Csehszlovákia része lett, majd az 1. Bécsi döntés keretében 1938-ban ismét Magyarországhoz került, majd 1944 októberében a Vörös Hadsereg szállta meg. 1945-től az Ukrán SZSZK része. Kárpátalján a térségben voltak a legsúlyosabbak a nemzetiségek (elsősorban a magyarok) elleni atrocitások, mely révén a polgári lakosságból sokan gulágokba kerültek, vagy egyszerűen a Szovjetunió egyik távoli vidékére szállították őket.

A beregszászi járás 1946. január 22-től működik mint önálló közigazgatási egység, 1953-tól pedig mint járás. 2001-ben Beregszász megyei jogú város kilépett a Beregszászi járásból, önállóan működik tovább.

[szerkesztés] Gazdaság

A beregszászi járás egyik leginkább fejlődő területe Kárpátaljának. Az ipar elsősorban Beregszászon összpontosul, ahol hagyományosan a könnyű- és élelmiszeripar jellemző, melyek közül országos szinten kiemelkedő a bútorgyártás és a szőlészet.

A vidéki területekre a mezőgazdaság jellemző. Jelenleg nagy erővel folyik a korábban jóhírű szőlősök rehabilitációja, amelyek a Szovjetunió idején mentek tönkre. A szőlő mellett a hagyományos étkezési és takarmánynövényeket termelnek itt, az Alföld északi peremén.

[szerkesztés] Népesség

A Beregszászi járás soknemzetiségű terület, ahol a legjelentősebb kisebbség a magyaroké (76,1%). Őket számban az ukránok (10,8 %) és a cigányok (4,1 %) követik. Beregszász városban már magasabb az ukrán (38,9 %) és orosz (5,4 %) lakosság aránya, de még itt is a magyar többség (48,1 %) meghatározó.

A járás települései általában nagy méretű alföldi falvak, amelyből több valaha mezővárosként funkcionált.

Beregszász város nemcsak a kistérség, de egész Kárpátalja egyik fontos oktatási és kulturális központja. Két gimnázium, egy mezőgazdasági líceum mellett itt működik a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, az Ungvári Állami Informatikai, Közgazdasági és Jogtudományi Főiskola kihelyezett tagozata, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, de itt van a Kárpátaljai Református Egyház központja is.

[szerkesztés] Települések

[szerkesztés] Megyei jogú város

Beregszász (Берегово)

[szerkesztés] Városi típusú település

Bátyú (Батьово)

[szerkesztés] Község

Alsóremete (Нижні Пемети)
Asztély (Астеі)
Badaló (Бадалово)
Bene (Бене)
Beregdéda (Дийда)
Beregsom (Шом)
Beregújfalu (Берегуйфалу)
Bótrágy (Батрадь)
Csetfalva (Четфалва)
Csonkapapi (Попово)
Gát (Гать)
Gút (Гут)
Halábor (Гелабор)
Kovászó (Квасово)
Macsola (Мочола)
Makkosjánosi (Яноші)
Mezőgecse (Геча)
Mezőkaszony (Косонь)
Mezővári (Вари)
Nagybakos (Свобода)
Nagybakta (Велика Бакта)
Nagybégány (Велика Бийгань)
Nagybereg (Великі Береги)
Nagyborzsova (Боржава)
Nagymuzsaly (Мужїево)
Rafajnaújfalu (Рафаіново)
Sárosoroszi (Оросїево)
Tiszacsoma (Чома)
Zápszony (Запсонь)

Kárpátalja közigazgatási egységei
Beregszászi járás \| Huszti járás \| Ilosvai járás \| Munkácsi járás \| Nagybereznai járás \| Nagyszőlősi járás \| Ökörmezői járás \| Perecsenyi járás \| Rahói járás \| Szolyvai járás \| Técsői járás \| Ungvári járás \| Volóci járás
Megyei jogú városok: Beregszász \| Huszt \| Munkács \| Ungvár