Nagyszőlősi járás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Nagyszőlősi járás Kárpátalja egyik legdélebbi vidéke, nyugatról a Beregszászi, északról az Ilosvai, keletről a Huszti járás, délkeletről Románia, délnyugatról Magyarország határolja.

Tartalomjegyzék

1 Történelem
2 Gazdaság
3 Népesség
4 Települések

[szerkesztés] Történelem

A járásban talált legkorábbi leletek a felső paleotikumból valók, majd a későbbi időkben megszaporodnak.

Nagyszőlős környéke a XI. század vármegye rendszerében Borsova megye részeként működött, míg a XIII. században az önálló Ugocsa megye meg nem alakult itt Szőlős központtal. Az új közigazgatási egység a mai járás területének mintegy kétszerese elsősorban ma romániai területekkel kiegészülve. Egy 1262-ban kelt levél említi a terület több települését is a rendkívül élénk gazdasággal rendelkező környéken. 1315-ben épült meg a Nyaláb vár, amely az egyetlen jelentős erődítés volt mindvégig a megyében.

A három részre szakadt Magyarországon sokszor cserélt gazdát, s ez kedvezőtlenül hatott a környék gazdaságára. A Rákóczi-féle szabadságharc egyik kisebb gócpontja.

1717-ben a betörő krími tatárok komoly pusztítást végeztek a környéken, amely az 1880-as évekig rendkívül elmaradott térsége az országnak. Ekkor ugyanis a vasút építése kisebb fellendülést hozott errefelé. 1919. április 23-án a járást elfoglalta a román királyi hadsereg, amely 1920. májusáig tartotta megszállva. Ezt követően 1939-ig Csehszlovákia része, amikor is a terület az 1. Bécsi döntés értelmében Magyarországhoz kerül. 1944-ben a járás a Szovjetunióhoz, azon belül az Ukrán SZSZK-hoz lett csatolva.

A Beregszászi járáshoz hasonlóan itt is súlyos nemzetiségek elleni atrocitások történtek, az erőszakos kollektivizálás tönkretette az addig jól működő mezőgazdaságot. A független Ukrajna részeként a környék legfontosabb célja a rehabilitálás lett, amely mind a földek rendbetételét, mind a nemzetiségek szerveződését jelentette. A három nagy megyei jogú város (Beregszász, Munkács, Ungvár) után Nagyszőlős a kárpátaljai magyarság legfontosabb mai kulturális központja.

[szerkesztés] Gazdaság

Nagyszőlős környékén elsősorban a jó éghajlati feltételek következtében kialakult mezőgazdaság a meghatározó, rehabilitálás alatt lévő szőlőkultúrája ukrán szinten kiemelkedő. Emellett főleg Nagyszőlős városában összpontosulva kisebb könnyűipar is jellemzi a környéket. A környék gazdaságában egyre nagyobb szerephez jut az idegenforgalom, köztük a falusi turizmus. A járás több hazai és külföldi befektetés célpontja.

[szerkesztés] Népesség

A járás legmeghatározóbb nemzetisége az ukránoké (71,5 %), de elsősorban a határ menti részeken jelentős magyar nemzetiség (24,8 %) is él. A terület lakosságának nagy része vidéken (elfogadható körülmények között) él, mezőgazdaságban dolgozik.

[szerkesztés] Települések

[szerkesztés] Város

Nagyszőlős (Виногрбдів)

[szerkesztés] Városi jellegű települések

Királyháza (Королево)
Tiszaújlak (Вилок)

[szerkesztés] Községek

Alsóveresmart (Мала Копаня)
Csarnatő (Черна)
Csepe (Чепа)
Fakóbükk (Букове)
Fancsika (Фанчиково)
Feketeardó (Чорнотисів)
Feketepatak (Чорний Потік)
Felsősárad (Шіроке)
Felsőveresmart (Велика Копаня)
Ilonokújfalu (Онок)
Kistarna (Хіжа)
Magyarkomját (Великі Комяти)
Mátyfalva (Матїово)
Nagycsongova (Боржавське)
Nagypalád (Велика Паладь)
Nevetlenfalu (Неветленфалу)
Sósfalu (Новоселиця)
Szőlősegres (Олешник)
Szőlősvégardó (Підвиноградів)
Tekeháza (Теково)
Tiszakeresztúr (Перехрестя)
Tiszapéterfalva (Петерфалва)
Tiszaszászfalu (Сасово)
Tiszaszirma (Дротинці)
Tiszaújhely (Нове Село)
Verbőc (Вербовець)
Veréce (Веряця)

Kárpátalja közigazgatási egységei
Beregszászi járás \| Huszti járás \| Ilosvai járás \| Munkácsi járás \| Nagybereznai járás \| Nagyszőlősi járás \| Ökörmezői járás \| Perecsenyi járás \| Rahói járás \| Szolyvai járás \| Técsői járás \| Ungvári járás \| Volóci járás
Megyei jogú városok: Beregszász \| Huszt \| Munkács \| Ungvár