Mezőkaszony
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Mezőkaszony (ukránul Косонь (Koszony / Koson'), 1995 előtt Косино (Koszinó / Kosyno), oroszul Косины (Koszini / Kosiny)): falu a mai Ukrajnában Kárpátalján a Beregszászi járásban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Beregszásztól 16 km-re északnyugatra fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve egyes vélemények szerint a szláv Kosinj személynévből, mások szerint védőszentjéről Szent Katalinról (Kata asszonyról) kapta a nevét, melynek előtagja a település mezővárosi jellegére utal.
[szerkesztés] Története
1332-ban Kozun néven említik először. 1086-ban Szent László király itt győzte le a kunokat. A csata helyén kápolna, majd a 13. században templom épült. A tatárjárás után külföldről telepítették újra, 1496-ban már mezőváros. 1566-ban a tatárok felégették. 1600-ban már iskolája volt. 1670-ben Kiniczky Miklós itteni udvarházát említik. 1680-ban Kemény fejedelemasszony udvarházát több kisebb udvarházzal együtt említik. Híresek voltak Miklós-napi vásárai. Járásbírósági székhely volt. Gyógyfürdője a 20. század elején lett ismert. 1910-ben 2451, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásának székhelye volt. Ma 2754 lakosából 2610 (90%) magyar.
[szerkesztés] Látnivalók
- Református temploma középkori eredetű, 1552-től a reformátusoké, 1642 és 1654 között felújították, majd 1766-ban és 1822 és 1828 között átalakították.
- [[római katolikusok|Római katolikus temploma 18. századi.
[szerkesztés] Híres emberek
Itt született 1681-ben Paksi Mihály sárospataki tanár, fizikus.
Based on work by 