1241
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Évszázadok: 12. század - 13. század - 14. század
Évtizedek: 1190-es évek - 1200-as évek - 1210-es évek - 1220-as évek - 1230-as évek - 1240-es évek - 1250-es évek - 1260-as évek - 1270-es évek - 1280-as évek - 1290-es évek
Évek: 1236 - 1237 - 1238 - 1239 - 1240 - 1241 - 1242 - 1243 - 1244 - 1245 - 1246
[szerkesztés] Események
- január - A közeledő tatár veszélyre IV. Béla megerősíti az északkeleti országhatárt és körülhordoztatja az országban a véres kardot. A király Óbudára gyűlést hív össze, melyen a főurak csatlakozását kéri, azok azonban feltételként Kuten kun király elfogatását követelik.
- február 10. - Tatár követek érkeznek Óbudára és a kunok kiadását követelik, de a főurak megölik a követeket.
- március 12. - A Vereckei-szoroson át a Batu kán vezette tatár fősereg benyomul sz országba.
- március 15. - A tatár előőrsök már csak félnapi járóföldre vannak Pesttől, mire a király II. Frigyes osztrák herceg segítségét kéri, aki meg is érkezik - sereg nélkül. A főurak összegyűjtik seregeiket.
- március 17. - A tatár sereg beveszi Vácot. Frigyes osztrák herceg megfutamítja a tatárok előőrsét, a főurakat pedig a kunok ellen uszítja, akik meg is gyilkolják Kuten kun királyt. Erre a kunok is a magyarok ellen fordulnak és megverik Bulcsú csanádi püspök és Barc fia Miklós seregét.
- március 23. - IV. Béla király a magyar fősereggel a tatár fősereg ellen indul, mire Batu serege visszavonul.
- március 31. - A Kadán vezérletével Moldvából benyomuló tatár sereg megszállja Erdélyt.
- április 5. - A Szubotáj kán vezette tatár sereg a Legnica melletti csatában legyőzi a lengyel, s sziléziai, a német lovagrendi és cseh seregeket. A csatát követően jelentős tatár erők vonulnak be északról is Magyarországra.
- április 11. - A tatárok a muhi csatában legyőzik a magyar fősereget, a király elmenekül, a sereg nagyrésze odavész. Menekülés közben súlyos sebeibe belehal a király öccse Kálmán herceg.
- április 15. - A tatárok beveszik Nagyváradot, majd sorra elfoglalják az erdélyi városokat és a Dunától keletre eső területeket. Végül három napos ostrommal beveszik Pest városát is.
- A király Frigyes osztrák herceghez menekül, aki azonban elfogatja és csak a királyi kincstár átadása fejében, valamint három nyugati vármegye elzálogosításával szabadul ki. Frigyes ezután betör az országba és Győrig pusztít. IV. Béla Dalmácia felé menekül, közben Zágrábból segélykérő levelet ír a pápának és a császárnak, de azok az egymás elleni harccal vannak elfoglalva.
- december - A magyarok a Duna-vonal védelmével próbálkoznak, éjjel-nappal törik a jeget a folyón.
[szerkesztés] Születések
- szeptember 3. - III. Alexander skót király († 1286)
- Kasztíliai Eleonóra, I. Edward angol király felesége. († 1290)
[szerkesztés] Halálozások
- április - Kálmán herceg, IV. Béla király öccse
- augusztus 22. - IX. Gergely pápa
- szeptember 23. - Snorri Sturluson izlandi törtéteníró, költő és államférfi
- november 10. - IV. Celesztin pápa