Banach-tér
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Banach-tér a modern analízis egyik alapvető fogalma. Teljes normált vektorteret értünk alatta, vagyis olyan vektorteret, mely a normából származtatott metrikára nézve teljes.
A pontos definíció tehát a következő:
A V vektorér Banach-tér pontosan akkor, ha értelmezett rajta egy ||.|| norma, melyre teljesül, hogy a belőle d(a,b): = | | a − b | | összefüggéssel származtatott d távolságra nézve a V tér teljes, vagyis a V térben minden Cauchy-sorozat konvergens.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elnevezés
A Banach-tér elnevezés Stefan Banach lengyel matematikus nevét őrzi aki 1932-es monográfiájában (Théorie des opérations linéaires, Varsó) tárgyalta először részletesen és rendszeresen a teljes normált vektorterek tulajdonságait. A Banach-terek fogalmának egyébként magyar vonatkozása is van: a Banach-terekkel foglalkozó szakemberek a Banach-terek prototípusának az elsőként Riesz Frigyes magyar matematikus által tárgyalt Lp tereket szokták tekinteni. A Banach-tér tehát tekinthető úgy, mint az Lp terek absztrahálásából született fogalom.
[szerkesztés] Példák
1. Az Lp és terek (1 ≦ p ≦ ) is Banach-terek.
2. Az adott [a,b] intervallumon folytonos függvények C[a,b] tere Banach-tér.
3. Az adott [a,b] intervallumon korlátos változású függvények V[a,b] tere Banach-tér.
4. Az n-dimenziós En euklideszi terek Banach-terek. Így természetesen a valós számok R halmaza is Banach-teret alkot.
5. A komplex számokból képzett n-dimenziós vektorok Cn tere is Banach-teret alkot.
[szerkesztés] Néhány fontos tulajdonság
A Banach-terek tekinthetők a Hilbert-terek általánosításának, mivel minden Hilbert-tér egyben Banach-tér is.
Megfordítva: egy Banach-tér pontosan akkor Hilbert-tér (vagyis pontosan akkor származtatható normája valamely skalárszorzatból), ha a tér feletti norma teljesíti a paralelogramma-azonosságot (ez a Jordan–Neumann-tétel).
Véges dimenziós normált vektorterek mind Banach-terek, hiszen az azonos dimeniójúak topologikusan izomorfak (véges dimenziós térben minden norma ekvivalens).
Banach-térbe ható korlátos lineáris transzformációk maguk is Banach-teret alkotnak.
[szerkesztés] Források
- Járai Antal (2002): Mérték és integrál. Nemzeti Tankönykiadó, Budapest.
- Kérchy László (1997): Bevezetés a véges dimenziós vektorterek elméletébe. Polygon, Szeged.
- Mikolás Miklós (1978): Valós függvénytan és ortogonális sorok. Tankönyvkiadó, Budapest.
- Szőkefalvi-Nagy Béla (1972): Valós függvények és függvénysorok. Tankönyvkiadó, Budapest.