Közigazgatás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

1 Fogalma
2 A közigazgatási szervek fajtái hatáskörök szerint
3 A közigazgatási szervek fajtái illetékesség szerint
4 A közigazgatási eljárások
5 A köztisztviselő
6 A közigazgatás és a modern bürokrácia
7 Források
8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fogalma

A közigazgatás azon szerveztek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre. A helyi közügyekben az önkormányzati közigazgatás, az országos jelentőségű ügyekben a központi közigazgatás jár el. Az egyes közigazgatási szervek, szervezetek hatalmát területi szempontból az illetékességük, az általuk lefolytatható eljárások típusa szempontjából a hatáskörük határozza meg. A közigazgatási eljárást hivatalból vagy a közigazgatás ügyfeleinek kérelmére a köztisztviselők folytatják le.

A magyar központi közigazgatás a végrehajtó hatalom csúcsszerve, azaz a Kormány irányítása alatt áll. A közigazgatás szakmai felügyeletét és fejlesztését a Belügyminisztérium látja el. Az önkormányzati helyi igazgatás felett a megyei Közigazgatási Hivatalok látnak el hasonló funkciót (Budapest közigazgatási területén belül pedig a Fővárosi Közigazgatási Hivatal). A Közigazgatási Hivatal törvényességi ellenőrzést folytat le. A törvényességi felügyeletet jelenleg az ügyészi szervezetben dolgozó közigazgatási ügyészek gyakorolják (Újabban Megyei Törvényességi Felügyeleti Ügyészség ill. Budapesti Törvényességi Felügyeleti Ügyészség néven látják el ezt a feladatot a korábbi helyi illetve kerületi ügyészségek törvényességi felügyeleti csoportjai helyett. Budapesten a felettes szerv a Fővárosi Főügyészség Törvényességi Felügyeleti Csoportja).

[szerkesztés] A közigazgatási szervek fajtái hatáskörök szerint

A közigazgatási szerv csak a rá vonatkozó jogszabályokban lefektett módon, és csakis az közigazgatási eljárás szabályai szerint folytathat eljárást. A közigazgatási szerv hatásköre azoknak az ügyeknek a csoportja, amelyekben eljárást folytathat le. Például a Magyar Energia Hivatal engedélyezheti erőmű létesítését, de nem adhat engedélyt a vasúthálózat használatára.

[szerkesztés] A közigazgatási szervek fajtái illetékesség szerint

A közigazgatási szerv illetékességén azt értjük, hogy milyen közigazgatási határokon belül folytathat le érvényes eljárást.

Az önkormányzati szervek illetékessége az adott önkormányzat közigazgatási határáig terjed. A magyar közigazgatás alapját a települési önkormányzatok jelentik. A Magyarország települései szócikk teljes áttekintést ad erről a közigazgatási szintről.

A megyei önkormányzati szervek illetékességi területe a megye összes önkormányzatára kiterjed. A Magyarország megyéi szócikk teljes áttekintést ad a közigazgatásnak erről a szintjéről.

Az országos illetékességű szervek az ország egész területén folytathatnak eljárást. A központi közigazgatás szervei a magyar Kormány irányítása alá tartoznak, egyes esetekben rendelkeznek helyi (többnyire megyei vagy regionális illetékességű, ún. "dekoncentrált") hivatalokkal, máskor az egész ország az illetékességi területük.

[szerkesztés] A közigazgatási eljárások

(Lásd bővebben a közigazgatási eljárás szócikket.) A közigazgatási eljárás általános szabályait, valamint egyes közigazgatási eljárások sajátosságait törvények szabályozzák.

[szerkesztés] A köztisztviselő

A közigazgatásban részt vevő, az állami vagy önkormányzati hatalmat megszemélyesítő tisztviselőt köztisztviselőnek nevezzük. A köztisztviselő jellegzetessége az is, hogy állami közhatalmat, azaz impériumot gyakorol, szemben a közalkalmazottal, aki ezzel nem bír.A közigazgatási eljárást köztisztviselőknek kell lefolytatniuk. A magyar közigazgatásban a köztisztviselők speciális jogviszony, a közszolgálati jogviszony alapján végzik. A köztisztviselő megtestesíti az állam semlegességét: párttisztséget nem viselhet, vallási és politikai meggyőződése nem vezérelheti az általa folytatott eljárásban. A köztisztviselő és a közalkalmazott, valamint az úgynevezett egyéb közszolgálati rétegek (bírák, ügyészek, igazságügyi dolgozók,fegyveresek stb.)jogviszonyaival a közszolgálati jog tudománya foglalkozik. Fontos megemlíteni, hogy a magyar köztisztviselő kifejezés nem azonosítható az angol, francia, német, illetőleg más külföldi ekvivalensekkel, mivel ezek a fogalmak jogrendszerenként mást-mást jelentenek. (Angliában az önkormányzati szolgálatvállalók nem köztisztviselők). Az Európai Unió igyekszik egy egységes közszolgálatfogalmat (és köztisztviselőfogalmat) kialakítani. Ennek némileg gátja, hogy a közigazgatás nemzeti kompetencia.

[szerkesztés] A közigazgatás és a modern bürokrácia

Valamifajta (köz)igazgatási szervezettel minden állami vagy helyi hatalom rendelkezik. A modernitást megelőző időszakok közigazgatása többnyire nem volt személytelen: a tisztségviselők személyre szóló megbízatást végeztek, valamilyen hatalommal rendelkező személy szolgájaként, többnyire egy uralkodó megbízásából és akaratából. A Római Birodalom jelentős császári közigazgatást épített ki. Ám a legendásan szerteágazó közigazgatás megvalósulása már a Bizánci Birodalomban történt meg (vö.: bizantinizmus). A kínai Tang-dinasztia volt az első olyan uralkodócsalád, amely írásos versenyvizsgákon választotta ki hivatalnokait. Itt a közigazgatási vagy kormányzattörténeti ismeretek helyett egy adott, kötött versmérték szerint kellett filozófiai fogalmazványt írni a kínai klasszikusokból. A legjobbak a császári fővárosba utazhattak egy második rostára. Módosult változata a XX. század elejéig fennállt. (Egyébként a kínai közigazgatás áll fenn legrégebben a világon).

A modern közigazgatás jellemzője, hogy a köztisztviselő a saját nevében, vagy munkahelyi felettese nevében valamilyen jogszabályt alkalmazva, semlegesen és pártatlanul jár el. A modern közigazgatás az írásbeliségre épül és formalizált. A modern bürokrácia első nagy teoretikusa Max Weber volt. Egyébként a bürokrácia fogalma Webernél sem egyértelműen negatív, s a rutinnal azonosítható.