Szent Norbert

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szent Ágoston átnyújtja Norbertnek rendjének előírásait (1140 körül készült kódex képe)

Szent Norbert főnemesi családból származik, szülei papi pályára szánták, így számára nem volt lehetséges a világi karrier, mivel már volt egy idősebb testvére. Norbert szubdiakónus lett a kölni érsek szolgálatában, így papi pályára került. V. Henrik tanácsadójaként Rómába ment, ahol fogságba ejtette II.Paszkál pápát, hogy így kényszerítse ki Henrik császárrá koronázását. Valószínűleg itt keresendő eszmevilágának későbbi megváltozása. A császár által felajánlott cambraii püspöki címet azonban visszautasítja, amit a császár hűségének jutalmául akart neki adományozni.

A tulajdonképpeni megtérése 1115 körül történt meg; közvetlenül mellette csapott be egy villám. Ennek következtében lemondott pozíciójáról az érsekénél és a császárnál, lemondott a javadalmazásáról és a vagyonáról, amelyet a szegényekre hagyott, pappá szenteltette magát és vándorprédikátor lett Németországban, Franciaországban és Belgiumban, és prédikált az istenszeretetről, a megbocsátásról és az ítéletről. A laoni püspök szerette volna befogadni a reformer Norbertet, de az ottani klerikusok számára túl szigorú volt, és elküldték. Ehelyett a püspök különböző helyeket ajánlott fel neki, ahol megalapíthatta saját kolostorát. Egyszer álmában Mária mutatott Norbertnek egy mezőt, ahol egy romos kápolna állt - a „pratum demonstratum”, amelyből a rend elnevezése származik - a Prémontré; itt alapított 1120/1121-ben 13 társával kolostort, amelyből később az egyház legnagyobb kanonokrendje alakult ki.

A speyeri birodalmi gyűlés 1126-ban Norbertet magdeburgi érsekké nevezte ki. A prémontréi közösség új vezetőjévé és első apátjául Norbert javaslatára Fosse-i Hugót választották meg. Norbert Magdeburgban is hasonló ellenállással találkozott, mint annak idején Laonban. Szigorúsága és lelkiismeretessége miatt szembeszegültek vele, csak nagy nehézségek árán tudott leverni egy zendülést. Ezzel szemben a kitartásának köszönhetően végül elérkezett a belső megújulás ideje az egyházmegyéjében. 1129-ben a Miasszonyunkról nevezett apátsági templomot premontrei kolostorrá alakította át. Ez a kolostor lett a rend keletre irányuló törekvéseinek kiindulópontja, amelyet a vendek és a szlávok megtérítésére végzett. Ezzel a német betelepülők letelepedését készítette elő az Elbától és az Oderától keletre fekvő területeken.

Norbert, a Német-római Birodalom főkancellári minőségében, 1132/1133-ban Rómába ment Lothar császárral. Út közben megbetegedett maláriában, betegen tért haza Magdeburgba és már nem gyógyult fel. Életét 1134. június 6-án egy hatalmas keleti egyházmegye érsekeként fejezte be. XII. Gergely pápa 1582. július 28-án szentté nyilvánította. Mivel Magdeburg később áttért a protestáns hitre, Norbert ereklyéit 1626 óta a prágai strahovi apátságban őrzik tovább.