Orkney-szigetek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Orkney-szigetének neolitikus építményei |
||||
 Őskori megalitikus képződmény, a Brodgar-gyűrű a Mainland szigeten |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Egyesült Királyság | |||
| Típus | Kulturális helyszín | |||
| Felvétel éve: | 1999 | |||
Az Orkney-szigetek, vagy egyszerűen csak Orkney, egyike Skócia 32 tanácsi területének (council areas). Orkney mintegy 70 kis szigetből áll (ebből körülbelül 20 lakott), és a skót szárazföldön lévő Caithnesstől 16 kilométerre északon helyezkedik el. A fő sziget neve The Mainland.
Orkney adminisztratív központja Kirkwall a fő szigeten. Mintegy 7000 lakosa, nagy kikötője és Szent Magnusnak szentelt katedrálisa van. A szigetek másik burgh státuszú települése Stromness a fő sziget nyugati részén 2000 lakossal. A harmadik legnagyobb település St Margaret's Hope a South Ronaldsay szigeten.
A fő szigettől északra fekvő szigetek neve The North Isles, a délieké The South Isles. A távoli Sule Skerry és Sule Stack már mintegy 60 kilométerre vannak a csoporttól, nyugati irányban, de Orkney adminisztrációjához tartoznak.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza
Orkney fekvése: az É. sz. 58° 41' és 59° 24' között, illetve a Ny. h. 2° 22' és 3° 26' között. Kiterjedése délkeletről délnyugatra 80 kilométer, keletről nyugatra 47 kilométer. A szigetek összterülete 973 km2. A nagy szigetek sziklás, festői nyugati partjait kivéve a szigetek jobbára laposak és puszta képet mutatnak.
A szigeteken nincsenek fák, amiért részben az erős szél lehet felelős, bár az éghajlat elég mérsékelt. A fákat valamikor a neolitikum előtt irthatták ki, az olyan települések, mint Skara Brae kőépületeikkel a faanyag hiányát mutatják.
[szerkesztés] A szigetek neve
A szigetek neve gyakran eligazít nagyságukról. Az "a" vagy "ay" az óészaki "sziget" jelentésű ey megfelelője, ugyanez bújik meg a "Pomona" névben (a fősziget egy korábbi elnevezése) és "Hoy" névben is. A szigetecskék neve gyakran "holm", a szikláké pedig "skerries".
[szerkesztés] Gazdasága
Orkney talaja nagyon termékeny. A szigetek jó részét ma is szántóföldek foglalják el, gazdaságuk messze legfontosabb szektora a mezőgazdaság, és szintén fontos a halászat. Orkney marhahúst, sajtot, whisky-t, sört, halat exportál.
A hagyományos iparágak mellett újak is erősödőben vannak a szigeteken: a turizmus, az ékszeripar, a kötöttáru készítés, az építőipar és az olajszállítás a Flotta olajterminálon keresztül. A közszolgáltatások szintén fontos szerepet töltenek be a szigetek gazdaságában.
[szerkesztés] Éghajlata
Az éghajlat az északi fekvéshez képest szelíd. Az éves átlaghőmérséklet 8 °C (46 °F), télen 4 °C (39 °F) és nyáron 12 °C (54 °F). A téli hónapok a január, február és a március, a legutóbbi a leghidegebb. A tavasz sohasem kezdődik április előtt és csak júniusban közepétől van kényelmes meleg. A legkellemesebb időjárású hónap gyakran a szeptember és október végén, november elején időnként az indiánnyár is beköszönt.
Az éves átlagos eső 850 mm és 940 mm közt változik. Nyáron és kora ősszel előfordulnak a ködök és évente négyszer-ötször heves szélvihar söpör végig a szigeteken.
A turisták számára a szigetek egyik legnagyobb vonzereje az éjszaka nélküli nyár. A leghosszabb napon a nap 3:00-kor kel és 21:25-kor nyugszik, de nyáron ismeretlen a sötétség, és éjfélkor még olvasni lehet. A tél viszont hosszú és depresszív. Ilyenkor a legrövidebb napon a nap 9:10-kor kel és 15:17-kor nyugszik.
[szerkesztés] Világörökség
A fő szigeten van a 'Neolitikus Orkney Szíve, amely része a Világörökségnek. Ez egy csoport neolitikus emlékműből áll, köztük egy nagy sírkamra (Maes Howe), két kőkör (a Stones of Stenness és a Ring of Brodgar) és Skara Brae településből.
A vikingek annak idején megszállták Orkneyt és a szigetcsoport Norvégia birtoka id lett, amíg a 15. században hozományként Skóciához került. A vikingek jelenlétének sok nyoma maradt, köztük Brough of Birsay település, a helynevek nagy többsége és rúna feliratok Maeshowe-nál és más helyeken.
[szerkesztés] Közlekedés
Gyakran közlekedő kompok járnak a következő útvonalakon:
- Lerwickből Kirkwallba
- Aberdeenből Kirkwallba
- Scrabsterből Stromnessbe
- John O'Groatsból Burwickbe (South Ronaldsay)
- Gills Bayből St Margaret's Hope-ba
A nagyobb szigetek közül a legtöbbnek saját repülőtere van. A Loganair rendszeres járatokat üzemeltet Kirkwallból hat szigetre. Ezek közt vannak a világ legrövidebb időtartamban repülő menetrend szerinti járatai: Westray és Papa Westray között. A repülési idő két perc, de ha a szél jó irányba fúj, egy percnél is kevesebb lehet.
Léteznek tervek arra, hogy a skót szárazföld és Orkney közt 15-16 kilométer hosszú alagutat építsenek. A tervnek egyelőre nincs határideje, de lehet, hogy éveken belül megkezdik a megvalósítását. (Linkek: [1] [2] both 2005).
[szerkesztés] Külső hivatkozások (angolul)
- The Orcadian, egyike Orkney két helyi újságjának
- Orkney Today, a másik helyi újság
- Orkneyjar, az Orkney örökség egyik helye
- Orkney Links Galore!
- Orkneycommunities.co.uk, az Orkney közösség hírei, képei és weboldalai
- Az Orkney térképen
- Vállalkozás Orkneyn
Lásd még: Skócia szigeteinek listája
|
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
 |
természeti: | Óriások Átjárója | Henderson-sziget | Gough-sziget | Dorset és Kelet-Devon tengerpartja |
 |
|||
| kulturális: | Durhami székesegyház és vár | Iron Bridge | Studley Királyi Park | Fountains-apátság | I. Edward király várai és városfalai Gwynedd grófságban | Blenheim-kastély | Bath | A Hadrianus-fal és a limes | Westminster-palota | Westminster-apátság | Szent Margit-templom | Londoni Tower | Canterburyi katedrális | Canterburyi Szent Ágoston-apátság | Canterburyi Szent Márton-templom | Edinburgh ó- és újvárosa | Maritime Greenwich | Orkney-szigetének neolitikus építményei | Blaenavon ipartörténeti műemlékei | St. George történelmi városa és erődítményei | Derwent Valley malmai | Saltaire ipari falu | New Lanark ipari mintatelepülés | Királyi Botanikus Kertek | Liverpool tengeri kereskedelmi városrészei |
|||||
| vegyes: | Saint Kilda-szigetcsoport | |||||
Based on work by 