Opera (böngésző)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 Opera |
|
|---|---|
 Magyar nyelvű Opera böngésző a Wikipédia oldalát mutatva |
|
| Fejlesztő: | Opera Software |
| Legfrissebb stabil kiadás | 9.02 / 2006. szeptember 21. |
| OS: | platformfüggetlen |
| Kategória | internetes programcsomag, webböngésző |
| Licenc: | saját |
| Weboldal | www.opera.com |
Az Opera egy ingyenes, igen kis méretű, több-platformon használható internetes programcsomag. Az Opera elsősorban egy webböngésző, de ezen kívül tartalmaz beépített levelező klienst, hírolvasó klienst, címjegyzéket, IRC alapú csevegő klienst, RSS és Atom hírolvasót, webeszközöket (widgeteket), valamint hagyományos és Bittorrent alapú letöltésvezérlőt is. Ezek a kiegészítő funkciók mindaddig rejtve maradnak az Operában, amíg a felhasználó nem kezdi el használni valamelyiket.
Az Operát az Opera Software, egy Oslóban jelenleg is működő norvég cég készíti. A böngésző Presto elnevezésű motorját (rendering engine) több kereskedelmi partner is használja, mint például az Adobe és a Macromedia a weblapok előnézetéhez a GoLive és Dreamweaver alkalmazásokban. Az Opera vezető poziciót szerzett a Smartphone és PDA készülékek böngészői között a Kisképernyős megjelenítés technológiájának köszönhetően. Az IBM-mel közösen az Opera egy speciális hangvezérelt technológiát is elhelyezett a böngészőben.
Az Opera zárt forráskódú, de ingyenesen letölthető és használható program. A nagyobb böngészők között az Opera a legkisebb méretű (sokkal kisebb, mint a népszerű Mozilla Firefox böngésző), ennek ellenére rendkívül gazdag funkciókészlettel rendelkezik. Az Opera az egyik leggyorsabb böngésző, és magas szinten követi a webes szabványokat. Az Opera kiemelkedő biztonsági eredményeket ért el, a többi böngészőhöz képest jóval kevesebb biztonsági hibát fedeztek fel benne, és ezeket kiemelkedő gyorsasággal javították ki.
Az Operának speciális verziói is vannak mobiltelefonokra és más eszközökre, bár ezek többnyire fizetősek. Az Opera legújabb változata, az Opera Mini már a gyengébb képességű telefonokon is elérhetővé teszi a böngészést, és ingyenesen használható.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A fejlesztés története
1992 körül Jon Stephenson von Tetzchner és Geir Ivarsøy a Televerket (jelenleg Telenor) nevű norvég telefonos cégnél dolgoztak egy azóta elhalt, ODA nevű program fejlesztésén. Ez a csoport indította el az első norvég Internet szervert és honlapot 1993-ban, de az akkor elérhető Mosaic böngészőt túl egyszerűnek és laposnak találták ahhoz, hogy hatékonyan használni lehessen. Ennek fényében a csoport megkezdte egy új böngésző tervezését az alapoktól, melynek fejlesztésébe a Televerket is beleegyezett, így az első prototípus már 1993 végére elkészült. 1994-ben a Televerket állami tulajdonba került, de az Opera fejlesztése tovább folytatódott. 1995 végén megalakult az Opera Software cég, bár továbbra is az azóta Telenor névre váltott anyacég irodáiban dolgoztak. Az eredetileg Multitorg Operaként ismert böngésző az MDI, vagyis a több ablakos felület és az oldalsávok miatt hamar elterjedt.
2003 januárjában jelent meg az Opera 7-es verziója, mely már egy teljesen újraírt, Presto nevű renderelő motort tartalmazott, emiatt a CSS és DOM szabványok támogatása jelentősen javult. Az addigi egyszerű böngésző egy sokfunkciós Internetes csomaggá alakult, melynek a felülete így túlságosan zavaros lett az újabb felhasználók számára.
2004 augusztusában jelent meg először az Opera 8 első beta változata, akkor még 7.6-os verzióként. Ez továbbfejlesztett XML támogatást, valamint hangvezérlést is tartalmazott. Közben az Opera több más platformon is megjelent, sőt a kisképernyős készülékek piacán vezető poziciót szerzett, mivel az általa kifejlesztett illeszkedés a weblapokat sokkal olvashatóbbá tette. 2005 áprilisában jelent meg az Opera 8 végleges változata, mely már tartalmazta az SVG Tiny szabványt és a felhasználói JavaScript-et, valamint egy átrendezett és egyszerűsített felületet kapott, mely arra utal, hogy a böngésző célcsoportja az eddigi számítógépes szakértők helyett inkább az átlagfelhasználók irányába változott.
2005 szeptemberében az Opera újra üzleti modellt váltott, és a 8.5-ös verzió megjelenésével, hasonlóan a többi nagy böngészőhöz, megszűntette a böngésző reklámokkal támogatott verzióját, így a teljes értékű változatot már regisztráció nélkül, ingyen lehetett használni.
2006 júniusában jelent meg a böngésző 9-es verziója, amely továbbra is ingyenes maradt. Ebben a változatban jelentek meg a webeszközök (widgetek), amelyek a böngészőn kívül futó, különböző hasznos funkciókat megvalósító AJAX alkalmazások.
[szerkesztés] Fontosabb funkciók
- Részletesebben lásd a fő szócikket: Az Opera böngésző funkciói
Az Opera gazdag fukciókészlete azonnal elérhető a böngészőben, nincs szükség kiterjesztések használatára. A legtöbb funkció (mint például a levelező, a csevegő vagy a hírolvasó) egészen addig rejtve marad, amíg a felhasználó el nem kezdi használni.
[szerkesztés] Könnyen használható
Az Opera fejlesztése során mindvégig szem előtt tartotta a kis méret és a gyorsaság megőrzését, valamint a könnyű használhatóságot.
Az Opera böngésző vezette be elsőként az egérmozdulatokat, de a böngésző minden funkciója elérhető a billentyűzetről is. Ezek a funkciók ráadásul testreszabhatók a felhasználó ízlése szerint.
Az Opera beépített hangvezérléssel is rendelkezik, így a korlátozott képességű felhasználók (vakok, gyengénlátók vagy mozgáskorlátozottak) akár a hangjukkal is irányíthatják a böngészőt, vagy felolvastathatják vele a weblapokat.
Az Opera 8 újdonsága az illeszkedés, amely úgy formázza át a weblapokat, hogy azok semmiképpen ne lógjanak ki a képernyőről. Az Opera egyedülálló nagyításával kombinálva ez a funkció igen hasznos segédeszköz (az Opera a nagyítás során a weblap minden elemét, beleértve a képeket, egyenlő mértékben nagyítja).
Az Opera a legtöbb jelenlegi internetes szabványt támogatja, mint például a CSS2, HTML 4, XHTML 1, HTTP 1.1, DOM2, JavaScript, PNG, SVG, Unicode, és Unicode Bidi.
[szerkesztés] Böngészés füleken
Az Opera jóval a jelenlegi füles böngészők megjelenése előtt támogatta ezt a funkciót, amelyet az MDI több ablakos technológiával keresztezett, így az a szokásosnál is több lehetőséget biztosít. A füles böngészés lehetővé teszi, hogy egyetlen ablakon belül több lap jelenjen meg. Az Opera képes a fülek ablakait is átméretezni, átrendezni, vagy több Opera ablak között átmozgatni.
Az Opera a böngészés alatt megnyitott oldalakat (és füleket) egy ún. ablakhelyzetben tárolja, ezért a számítógép lefagyása esetén képes a böngészést ott folytatni, ahol az abbamaradt. Az felhasználó kézzel is lementheti az aktuális böngészését ilyen ablakhelyzetbe, és ezt később bármikor betöltheti.
[szerkesztés] Gyorsaság
Az Opera nem csupán az egyik leggyorsabb böngésző, hanem több olyan szolgáltatást is nyújt, amelyek tovább gyorsíthatják a böngészést. Az Opera folyamatosan tárolja a gyorsítótárban a megnyitott weblapokat, így visszalépéskor az új lap azonnal megjelenik, ráadásul az űrlapokba írt információk sem vesznek el. A véletlenül bezárt lapokat az Operában egy kattintással újra meg lehet nyitni a képernyő jobb felső sarkában található Kukával.
Az Opera volt az első böngésző, amely képes volt a zavaró felugró ablakokat letiltani. Jelenleg az alapbeállítás szerint az Opera minden olyan felugró ablakot blokkol, amelyet nem a felhasználó nyitott meg.
[szerkesztés] Testreszabható
Az Opera megjelenése a bőrök használatával egyetlen kattintással, azonnal (újraindítás nélkül) lecserélhető. Az F12 billentyűvel azonnal elérhetőek a legfontosabb beállítások a böngészés során, míg a beállítások alatt az Opera minden funkciója részletesen testreszabható. Az eszköztárak gombjait és elemeit egyszerűen lehet mozgatni a különböző eszköztárak között. A tapasztaltabb felhasználók átírhatják a billentyűparancsokat, a menüket, és szinte az Opera összes funckióját.
[szerkesztés] Webeszközök (widgetek)
Az Opera 9-es verziójától olyan kis AJAX alkalmazások kaptak helyet a szoftverben, amelyek a böngészőn kívül működnek, és hasznos funkciókat valósítanak meg. Az Opera oldalán rengeteg ilyen „widget” között lehet válogatni.
[szerkesztés] Legújabb verziók
Az Opera jelenleg a következő platformokon érhető el, az alábbi verziókon:
- Microsoft Windows (minimum Windows 95): 9.02
- Mac OS X: 9.02; Mac OS: 6.03
- Linux: 9.02
- FreeBSD: 9.02
- Solaris: 9.02
- Windows 3.x: 3.62
- OS/2: 5.12
- BeOS: 3.62
- QNX: 6.0.1
- Symbian OS Series 60, Series 80, Series 90: 8.5
- Symbian OS UIQ: 6.31
- Windows Mobile, Smartphone 2003: 8.60
- J2ME (Opera Mini): 2.0.4062
- Pocket PC: 8.60
Az Operát támogató mobiltelefonok listáját az Opera hivatalos weboldalán lehet olvasni.
[szerkesztés] Előzetes verziók
A böngésző előzetes- és beta verziói folyamatosan jelennek meg, de csak a beta verziók kerülnek fel az Opera oldalára. A kezdeti alpha és beta verziókat csak egy kis csoport, az Elektrans' tagjai tesztelik. Az előzetes verziók és a nyilvános beták az Opera hírcsoportján, valamint a fórumon kerülnek kiadásra, ahol a tesztelők kipróbálhatják és megbeszélhetik az újdonságokat. Az előzetes verziókat ezen az oldalon lehet megtalálni: http://snapshot.opera.com/
[szerkesztés] Az Opera licence
Az Opera zárt forráskódú szoftver, viszont az asztali változata ingyenesen letölthető. Az 8.5-ös verzió előtt még két változatban lehetett használni: az ingyenes, reklámokkal támogatott, vagy a regisztrált, reklámok nélküli verzióját. A 8.5-ös verzió óta a regisztráció megszűnt, és nincsenek többé reklámok a böngészőben.
[szerkesztés] Reklámok és regisztráció
A régebbi verziókban két típusú reklám között lehetett választani:
- állandó méretű, véletlenszerűen válogatott grafikus reklámblokk a böngésző jobb felső sarkában
- kisebb, szöveges reklám, amely a Google Ad-Words programján keresztül a böngészéshez kapcsolódó reklámokat jelenített meg
A program regisztrálása kiemelt terméktámogatást tartalmazott. A diákok számára kedvezményes regisztráció volt biztosítva, az oktatási intézmények pedig ingyen kaphattak licencet. A magánfelhasználók egy promóciós programban való részvétellel juthattak ingyenes licenchez. A regisztrációhoz kapott licenc egy háztartáson belül minden számítógépre és minden operációs rendszerre érvényes volt.
Az Opera 2005 augusztusában a 10. születésnapja alkalmából ingyen licencet adott minden érdeklődőnek egy napon keresztül, majd nem sokkal később magát a szoftvert is ingyenessé tette.
[szerkesztés] Kritikák
Az Opera legnagyobb kritikája mindig is az volt, hogy az ingyenes verzió reklámokkal támogatott, míg más böngészők teljesen ingyenesek. Ez azonban már a múlté, hiszen a 8.5 verzió már teljesen ingyenes és reklámmentes.
[szerkesztés] Google Adwords
2000 decemberében az 5-ös verzió megjelenésekor az Opera megváltoztatta az addigi 30 napos demoware üzleti modelljét, és elérhetővé tette a böngésző ingyenesen használható, reklámokkal támogatott változatát. A grafikus reklámok a böngésző felső részében jelentek meg, és csak egy regisztrációs díj kifizetése után lehetett eltűntetni. A Google Adwords először a 7.2-es verzióban jelent meg, és szöveges alapú környezetfüggő reklámokat biztosított. A reklámok az éppen megtekintett oldal szövege alapján kerülnek kiválasztásra egy relációs adatbázis alapján.
Amikor ez a típusú reklám van bekapcsolva, az Opera elküldi az éppen látogatott oldal címét a Googlenak, amely alapján megkapja a megjelenítendő szöveges reklámot. Ha például a felhasználó egy zongorákról szóló oldalt látogat, akkor zongorák eladásáról vagy javításáról szóló reklámot fog kapni. Ha a látogatott oldal még nincs benne a Google adatbázisában, akkor megpróbálja azt indexelni.
Mivel ez az automatikus indexelés adatbiztonsági problémákat vet fel az olyan oldalaknál, amelyeket a szerzője személyes oldalnak szeretne megtartani, ezért az Opera meghatározott bizonyos kivételeket, amikor a látogatott lap címét nem küldi el a Googlenak:
- Felhasználónevet és jelszavat tartalmazó címek a következő formában: http://név:jelszó@www.pelda.com
- URL CGI paraméterekkel (például: http://www.pelda.com/?formsdata)
- Űrlap adatok POST kérésekben
- Titkosított lapok (például: https://bank.pelda.com)
- Nem HTTP protokollok (például: FTP, NNTP, stb.)
- Belső IP címek az RFC 1918 alapján (például: 10.*, 192.168.*, 172.16-172.31.*)
- Teljes képernyős módban a reklámok nem töltődnek le
[szerkesztés] Lásd még
- Øpera-tan, az Opera testreszabása.
- Opera Mini
- Opera Software
- Webböngészők listája
- E-mail kliensek listája
- Hírolvasó kliensek listája
- IRC kliensek listája
- Webböngészők összehasonlítása
- E-mail kliensek összehasonlítása
- Hírolvasó kliensek összehasonlítása
- IRC kliensek összehasonlítása
- Microbrowser
- Smartphone
- Information appliance
)
Based on work by Berecz Dénes, 