Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Mac OS X - Wikipédia

Mac OS X

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


Mac OS X

Mac OS X asztal
Szoftvercég/
fejlesztő:
Apple Computer
OS család: BSD
Forráskód: zárt
Legfrissebb változat: 10.4.8 (Intel+PPC) / 2006. szeptember 29.
Rendszermag típusa: hibrid
Alapért. UI: Aqua
Licenc: Apple EULA (egyes részeknél pedig APSL)
Státusz: aktuális
Weboldal: Mac OS X

A Mac OS X az Apple Computer 2001-ben megjelent és azóta is folyamatosan továbbfejlesztett operációs rendszere. Szakítva a korábbi Mac OS-ek felépítésével a tízes rendszert unix alapokra helyezték és a forráskód nagy részét a Darwin Project keretein belül nyílttá tették. A teljes váltás hátránya volt, hogy a korábbi rendszerek alá írt programokat csak a Classic nevű emulátorban képes futtatni; előnyeként viszont azt említhetjük, hogy modern általános felhasználású operációs rendszert kaptak végeredményként.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történet

A Mac OS X története 1985-ben kezdődött, mikor is Steve Jobs-ot eltávolították az Apple éléről. Ekkor alapította meg Jobs a NeXT Computert, amelynek NeXTstep - később OpenStep - operációs rendszere a későbbi OS X alapjává vált. Jobs NeXT-es évei alatt az Apple is próbálkozott új operációs rendszer fejlesztésével, de a tervezetek sorban hamvába haltak, a várva várt Copland-ből sosem lett végleges kiadás, bár elemei beszivárogtak a Mac OS 8-ba. Hiába, a Windows 10 év után felzárkózni látszott, leginkább a védett memória és modern multitasking terén, melyek hiányoztak a Mac OS-ből. A cég ezért operációs-rendszer-keresésbe fogott; a BeOS és a Windows NT kizárása után, 1996-ban végül 400 millió dollárért megvásárolta a NeXT Computert. Ezzel a lépéssel az Apple-höz került az objektum-orientált, UNIX-alapú OpenStep, valamint vezető fejlesztője, Avie Tevanian. Talán jelentősebb, hogy egyidőben hazatért az alapító Steve Jobs, aki hónapokon belül visszavette a cég irányítását. A Mac OS X fejlesztését az OpenStep, Mac OS 9 és BSD alapjain kezdték el a Rhapsody projekt keretein belül. E fejlesztés végállomása a Mac OS X 10.0 2001-es nyilvános kiadása volt.

[szerkesztés] Verziók

A rendszer főbb változatai hagyományosan nagymacskákról kapják (kód)nevüket, melyek a 10.2-es verzió óta hivatalos névként is szolgálnak, a dobozon és marketing-ben is szerepelnek.

  • 2001. március 24.-én jelent meg a 10.0-s verzió, azaz Cheetah;
  • 2001. szeptember 25.-én a 10.1-es Puma;
  • 2002. augusztus 24.-én a 10.2-es Jaguar;
  • 2003. október 24.-én a 10.3-as Panther;
  • 2005. április 29.-én a 10.4-es, Tiger jelzésű aktuális főverzió.

2006. végére várható a 10.5-ös változat, kódnevén Leopard. A Tigerhez hasonlóan a Leopard támogatja majd mind a PowerPC, mind az Intel alapú Macintosh gépeket.

Minden Mac OS X rendszernek van Server kiadása is, amely munkacsoport kezelési lehetőséggel, hálózati- és adminisztratív szolgáltatásokkal bővíti az asztali kiadást. A Server kiadás drágább, de legfrissebb verziója jár minden Xserve kiszolgálóhoz.

Ma már elmondhatjuk az OS X-ről, hogy megjelent rá minden olyan jelentős program, amely azelőtt az OS 9-en létezett. Sőt, a Mac OS X Aqua felületkezelője mellett párhuzamosan futtatható hagyományos X11-es ablakkezelő is, így a UNIX-okra utolérhető rengeteg program közül is válogathat a felhasználó.

[szerkesztés] Felhasználói élmény

Már az első bekapcsoláskor feltűnik, hogy az OS X felülete eltér a Windows alatt megszokottól. Alapértelmezetten a képernyő alján megtaláljuk a dokkot, ami érdekes keveréke a már futó és az épp nem futó, de gyakran használt alkalmazásoknak. A képernyő tetejét pedig a fix menüsor foglalja el, amin az épp fókuszban levő alkalmazás beállításait láthatjuk. Vannak továbbá menüsorban futó alkalmazások is - ilyen a képernyőképen látható csevegőprogram buborékja vagy konfabulator fogaskerekei is -, továbbá egyes programok visszajelző funkcióját is meg lehet itt jeleníteni (óra, hálózat, cpu terhelés, stb). Itt kap helyet a Tiger rendszerben bemutatott SpotLight kereső kezelőfelülete is.

A Unix-szerű rendszereknél megszokott módon a felhasználó számára egy felhasználói könyvtárat, a Home-ot, ahol teljes jogkörrel rendelkezik, hasonló jogokat élvez a felhasználó az általa létrehozott könyvtárakban is. Ezzel szemben a rendszerkönyvtárakhoz adminisztrátori jogosultság szükséges.

Feltűnő különbség továbbá, hogy a legtöbb alkalmazás egy .app fájlnak látszik, aminek bár megtekinthetjük tartalmát, a mindennapi használatban erre nincs szükségünk. Ez az Application bundle szerkezet az OS X egyik elődjéből a NeXTstep operációs rendszerből származik, ahonnan a rendszer a Mach mikrokernelt is örökölte. Ennek köszönhetően keveset kell válogatnunk az Applications könyvtárban, ha futtatható fájlt akarunk találni, hiszen minden .app-ot el tudunk indítani egy dupla kattintással.

[szerkesztés] Fontosabb tulajdonságok

  • Quartz és Quartz Extreme ablakkezelő rendszer, PDF alapú megjelenítés
  • OpenGL
  • 256*256 pixel méretig skálázható 32 bites színmélységű ikonok
  • Unicode alapú karakterkezelés
  • Egyszerűen állítható a rendszer nyelve (2005 augusztustól letölthető magyar lokalizációval)
  • Beépített monitorkalibrációs eszközök (grafikai és nyomdai felhasználás támogatása)
  • Gyors ablakváltás, asztal elérés az Exposé-val (10.3 Panther óta)
  • SpotLight keresőtechnika rendszerbe integrálása (10.4 Tiger óta)
  • Dashboard segítségével apró kiegészítő szerkentyűk (widgetek) futtatása az asztalon (10.4 Tiger óta)
  • Apache, ftp-szerver integráció

[szerkesztés] Hivatkozások

THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu