JavaScript

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A JavaScript programozási nyelv egy objektumorientált szkript nyelv, amelyet weblapokon elterjedten használnak. Eredetileg Brendan Eich, a Netscape Communications mérnöke fejlesztette ki; neve először Mocha, majd LiveScript volt, később „JavaScript” nevet kapott, és szintaxisa közelebb került a Sun Microsystems Java programozási nyelvéhez. A JavaScriptet először 1997–99 között szabványosította az ECMA „ECMAScript” néven. A jelenleg is érvényes szabvány az ECMA-262 Edition 3 (1999. december), ami a JavaScript 1.5-nek felel meg. Ez a szabvány egyben ISO szabvány is.

Tartalomjegyzék 1 Használat és változatok 2 Szerkesztés, előállítás 3 Futási környezete 4 Inkompatibilitások 4.1 Harc az inkompatibilitások ellen 5 A JavaScript magja 5.1 Nyelvi konvenciók 5.2 Adattípusok 5.3 Változók 5.4 Operátorok 5.4.1 JavaScript-operátorok 5.4.2 Operandusok 5.4.3 Műveletek precedenciája 5.4.4 Operátorok asszociativitása 5.4.5 Operátorok típusai 5.4.5.1 Aritmetikai operátorok 5.4.5.2 Logikai operátorok 5.4.5.3 Sztring operátorok 6 Utasítások és vezérlési szerkezetek 6.1 Utasítások 6.2 Vezérlési szerkezetek 7 Függvények és objektumok 7.1 Függvények 7.2 Objektumok 8 A JavaScript alapobjektumai és függvényei 9 Javascript események 9.1 Az oldal egészére vonatkozó események 9.2 Egéresemények 9.3 Formokra vonatkozó események 9.4 Objektumszintű események 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Használat és változatok

[szerkesztés] Szerkesztés, előállítás

1. Jegyzettömbben (.html fájl)
2. .js fájl

[szerkesztés] Futási környezete

[szerkesztés] Inkompatibilitások

[szerkesztés] Harc az inkompatibilitások ellen

[szerkesztés] A JavaScript magja

[szerkesztés] Nyelvi konvenciók

[szerkesztés] Adattípusok

[szerkesztés] Változók

[szerkesztés] Operátorok

[szerkesztés] JavaScript-operátorok

[szerkesztés] Operandusok

[szerkesztés] Műveletek precedenciája

[szerkesztés] Operátorok asszociativitása

[szerkesztés] Operátorok típusai

[szerkesztés] Aritmetikai operátorok

Összeadás(+)

Az összeadás kétoperandusú művelet. Számokat ad össze,

z=3+4;   // z egyenlő 7-tel

és karakterfüzéreket láncol össze.

z="3"+"4";         //z egyenlő 34-gyel
udv="Hel"+"lo";>   // az udv megegyezik a "Hello"-val

Kivonás(-)

Ha kétoperandusú műveletként használjuk, akkor a kivonás(-)művelettel két számot vonhatunk ki egymásból.

x=4-3;   // x egyenlő 1-gyel
x=3-4;   // x egyenlő -1-gyel

Ha egyoperandusú műveletként használjuk, akkor ez az operátor a pozitív számot negatívvá konvertálja, illetve fordítva.

x=6;
y=-x;    // y egyenlő -6-tal
z=-y;    // z jelen esetben megegyezik 6-tal

Ha az operátort nem szám típusú értékekkel használjuk, akkor megpróbálja kiszámolni a különbséget olyan módon, hogy szám típusú értékké alakítja azokat.

Szorzás(*)

A szorzás(*)kétoperandusú művelet, amelynek segítségével két számot szorozhatunk össze.

z=2*3;   // z egyenlő 6-tal

Ha az operátort nem szám típusú értékekkel használjuk, akkor megpróbálja kiszámolni a szorzatot olyan módon, hogy szám típusú értékké alakítja azokat.

Osztás(/)

Az osztás(/)olyan kétoperandusú művelet, amely az első operandust elosztja a másodikkal.

z=6/3;   // z egyenlő 2-vel
z=3/2;   // z egyenlő 1.5-del

A nullával való osztás speciális értéket eredményez.

z=3/0;   // z POSITIVE_INFINITY-vel vagy NEGATIVE_INFINITY-vel egyenlő
z=0/0;   // z NAN-nal egyenlő

Ha ez operátort nem szám típusú értékekkel használjuk, akkor megpróbálja kiszámolni a hányadost olyan módon, hogy szám típusú értékké alakítja azokat.

Maradékos osztás(%)

A maradékos osztást(%)szokás modulo-műveletnek is nevezni. A két operandus osztása során keletkezett maradékot adja vissza.

z=7%2;   // z egyenlő 1-gyel
z=6%2;   // z egyenlő 0-val

Ha az operátort nem szám típusú értékekkel használjuk, akkor megpróbálja kiszámolni a maradékot olyan módon, hogy szám típusú értékké alakítja azokat.

Inkrementálás(++)

Az inkrementálás(++)egyoperandusú művelet, amelynek segítségével egy számot lehet inkrementálni, azaz hozzá adni egyet. A művelet lehet pre-inkrement és post-inkrement. A pre-inkrement azelőtt végrehajtódik, mielőtt az utasítás további műveletei végrehajtódnának.

x=5;
y=++x;   // mind az x, mind az y egyenlő 6-tal

A post-inkrement azután hajtódik végre, miután az utasítás összes többi művelete végrehajtódott.

x=5;
y=x++;   // az x 6-tal, az y 5-tel egyenlő

Ha az operátort nem szám típusú értékekkel használjuk, akkor az inkrementálást megpróbálja kiszámolni olyan módon, hogy szám típusú értékké alakítja az operandusokat.

Dekrementálás(--)

A dekrementálás egyoperandusú művelet, amelynek segítségével egy számot lehet dekrementálni, azaz értékéből egyet kivonni. A művelet lehet pre-dekrement és post-inkrement. A pre-dekrement azelőtt végrehajtódik, mielőtt az utasítás további műveletei végrehajtódnának.

x=5;
y=--x;   // mind az x, mind az y egyenlő 4-tal

A post-dekrement azután hajtódik végre, miután az utasítás összes többi művelete végrehajtódott.

x=5;
y=x--;   // az x 4-gyel, az y 5-tel egyenlő

Ha az operátort nem szám típusú értékekkel használjuk, akkor az dekrementálást megpróbálja kiszámolni olyan módon, hogy szám típusú értékké alakítja az operandusokat.

[szerkesztés] Logikai operátorok

• logikai és: a&&b
• logikai vagy: a||b
• tagadás: !a

[szerkesztés] Sztring operátorok

• konkatenáció (összefűzés) c=a+b
• részsztring-képzés: sztringobjektum.substring(kezdet,hossz)

[szerkesztés] Utasítások és vezérlési szerkezetek

[szerkesztés] Utasítások

[szerkesztés] Vezérlési szerkezetek

[szerkesztés] Függvények és objektumok

[szerkesztés] Függvények

[szerkesztés] Objektumok

[szerkesztés] A JavaScript alapobjektumai és függvényei

megnevezés	leírás
Array	tömb objektum
Boolean	logikai értékeket leíró és azok kezelését szolgáló beépített objektum
Date	dátumkezelésre szolgáló beépített objektum
eval()	egy kifejezés kiértékelő függvény
Math	matematikai függvények használatát biztosító beépített objektum
MimeType	MIME típusok kezelésre szolgáló beépített objektum
Number	számok megvalósítását szolgáló beépített objektum
parseFloat()	a numerikus értéket képviselő objektumból kinyeri a lebegőpontos számot
parseInt()	a numerikus értéket képviselő objektumból kinyeri az egész számot
RegExp	reguláris kifejezések kezelésre szolgáló beépített objektum
String	sztringek megvalósítását és kezelését szolgáló beépített objektum

[szerkesztés] Javascript események

[szerkesztés] Az oldal egészére vonatkozó események

• Load
  • Eseménykezelő neve: onLoad
  • Bekövetkezése: Amikor az oldal minden objektuma letöltődött.
• Resize
  • Eseménykezelő neve: onResize
  • Bekövetkezése: Amikor a dokumentum átméretezésre kerül.
• Scroll
  • Eseménykezelő neve: onScroll
  • Bekövetkezése: Amikor a dokumentum görgetésre kerül.
• Unload
  • Eseménykezelő neve: onUnload
  • Bekövetkezése: Amikor egy dokumentum eltávolításra kerül egy ablakból vagy frame-ből.
  • Érvényes: BODY, FRAMESET elemekre.

[szerkesztés] Egéresemények

• Click
  • Eseménykezelő neve: onClick
    
  • Bekövetkezése: Amikor rákattint valaki az adott elemre az egérrel.
  • Az onClick esemény bekövetkezésének menete:
    • mousedown
    • mouseup
    • click (Többszörös kattintásnál az eseménysorozat mindig bekövetkezik, és a detail attribútum értéke minden kattintásnál megnövekszik egyel.)
  • Érvényes: A legtöbb elemre.
• MouseDown
  • Eseménykezelő neve: onMouseDown
  • Bekövetkezése: Amikor egy egér gomb megnyomásra kerül az adott elem fölött.
  • Érvényes: A legtöbb elemre.
• MouseUp
  • Eseménykezelő neve: onMouseUp
  • Bekövetkezése: Amikor az egér gomb elengedésre kerül az adott elem felett.
  • Érvényes: A legtöbb elemre.
• MouseOver
  • Eseménykezelő neve: onMouseOver
  • Bekövetkezése: Amikor az egérmutató az adott elem fölé kerül.
  • Érvényes: A legtöbb elemre.
• MouseMove
  • Eseménykezelő neve: onMouseMove
  • Bekövetkezése: Amikor az egérmutató mozog az adott elem fölött.
  • Érvényes: A legtöbb elemre.
• MouseOut
  • Eseménykezelő neve: onMouseout
  • Bekövetkezése: Amikor az egérmutató az adott elemet elhagyja.
  • Érvényes: A legtöbb elemre.

[szerkesztés] Formokra vonatkozó események

• Blur
  • Eseménykezelő neve: onBlur
  • Bekövetkezése: Amikor az adott elem elveszti a "fókuszt".
  • Érvényes: LABEL, INPUT, SELECT, TEXTAREA, és BUTTON elemekre.
• Change
  • Eseménykezelő neve: onChange
  • Bekövetkezése: Amikor az adott elem elveszti a beviteli fókuszt, és változás következett be a tartalmában azóta, hogy rákerült a fókusz.
  • Érvényes: INPUT, SELECT, és TEXTAREA elemekre.
• Focus
  • Eseménykezelő neve: onFocus
  • Bekövetkezése: Amikor az adott elem aktívvá válik, vagy az egér, vagy a billentyűzet segítségével (TAB).
  • Érvényes: LABEL, INPUT, SELECT, TEXTAREA, és BUTTON elemekre.
• Reset
  • Eseménykezelő neve: onReset
  • Bekövetkezése: Amikor FORM reset következik be.
  • Érvényes: Csak FORM elemre.
• Select
  • Eseménykezelő neve: onSelect
  • Bekövetkezése: Amikor a felhasználó szöveget jelöl ki szöveges (text) mezőben.
  • Érvényes: INPUT, TEXTAREA elemekre.
• Submit
  • Eseménykezelő neve: onSubmit
  • Bekövetkezése: Amikor a FORM adatok elküldésre kerülnek (submit).
  • Érvényes: Csak FORM elemre.

[szerkesztés] Objektumszintű események

• Abort
  • Eseménykezelő neve: onAbort
  • Bekövetkezése: Amikor egy kép letöltése megszakításra kerül.
  • Érvényes: objektum elemekre.
• Error
  • Eseménykezelő neve: onError
  • Bekövetkezése: Amikor egy kép nem töltődik le teljesen vagy hiba keletkezik a script futása közben.
  • Érvényes: OBJEKTUM, BODY, FRAMESET elemekre.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• W3Schools JavaScript oktatóanyagok

Főbb programozási nyelvek (továbbiak) +/-

Kereskedelmi: ABAP | Ada | Awk | C | C++ | C# | COBOL | Delphi | Fortran | Java | JavaScript | Lisp | Objective-C | Perl | PHP | PL/SQL | Python | SAS | sh | SQL | Visual Basic Oktatási: Eiffel | Haskell | Logo | SML | Pascal | Prolog | Scheme | Smalltalk Történelmi: ALGOL | APL | BASIC | Clipper | MUMPS | PL/I | Simula