Ladino nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A ladino nyelv vagy judeospanyol, zsidóspanyol, judezmo (ejtsd:dzsudezmo) eredetileg az arab uralom alatt (711-1492) az Ibériai-félszigeten élő zsidó közösség használta spanyol (ókasztíliai) nyelvváltozat volt. Ma is élő újlatin (neolatin) nyelv.

A "ladino" szó a "latin" szó egyik változata.

[szerkesztés] Dialektusok, más nevek

A ladinót más neveken is ismerik. A haquitía név (az arab haka حكى, "mond" szóból) az észak-afrikai dialektusra utal (főleg Marokkó). Az algériai Oran térségében használt dialektust Tetuaninak" hívták a marokkói Tétouan városról (ahonnan sok oráni zsidó származott). A héberben a ladino neve Spanyolit.

A kevésbé ismert nyelvek kutatásával foglalkozó angol nyelvű Ethnologue kiadvány szerint:

A judezmo (angol 'dzhudezmo') nevet a zsidó nyelvészek használják, a judeospanyol ('Judeo-Espanyol') nevet a török zsidók; a zsidóspanyolt ('Judeo-Spanish') a Róma-filológusok; a ladino nevet a laikusok, különösképp Izraelben; a hakitiát a marokkói zsidók; a spanyolt mások.

[szerkesztés] A spanyol üldözés

1492 után a zsidókat távozásra kényszerítették Spanyolországból ("Szefárdból"). Az innen elmenekült zsidók (a szefárdik, vagy szefárdok) szétszóródtak, Afrikában (Marokkó), Nyugat-Európában (a mai Franciaország, Németország, Olaszország), az oszmán-török uralom alatt álló európai területeken (mai Magyarország és szomszédai, a Balkán-félsziget), Kisázsiában (a mai Törökország) és a Kaukázusban. Leszármazottaik a 20. században az amerikai kontinensre is áttelepültek.

[szerkesztés] Széttartó változatok

A szefárdik közösségei még az idegen nyelvi környezetben - akár még a jiddis nyelvet beszélő zsidók közösségein belül is - megőrizték nyelvüket, a 15-16. századi spanyol nyelvállapotban, bár a befogadó közeg nyelve hatással volt rá. Egyes közösségeikben ez a hatás fonetikai, grammatikai változásokhoz, nyelvi újításokhoz, jövevényszavak nagyszámú átvételéhez vezettek. A ladino esetében nem volt a jiddiséhez hasonló nyelvi egységesítő törekvés, így az egyes változatok egyre távolodnak egymástól.

A ladinó nyelv jelentős nyelvemlékei az 1547-ben Konstantinápolyban héber betűkkel és az 1553-ban Ferrarában latin betűkkel héberből készült Biblia fordítások.

A ladinót 2001-ben mintegy kétszázezren beszélték.

[szerkesztés] Magyarország

A török uralom idején Budán két helyen, a Várban és a mai Víziváros egy részén éltek ladinót és jiddist beszélő szefárdik, illetve askenázik. A Táncsics Mihály u. 2. szám alatt 1964 tavaszán tárták fel a szefárdi közösség zsinagógáját. A honi szefárdik 1905-ben El Luzero címmel adtak ki újságot.