Kémia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kémia a természet elemi építőegységeinek vizsgálatával foglalkozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A kémia tárgykörei
- Elméleti kémia
- Kvantumkémia
- Sztereokémia
- Kémiai számítástechnika
- Fizikai kémia
- Termodinamika
- Statisztikus termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- Kolloidika
- Magkémia
- Szervetlen kémia
- Ásványtan
- Komplexkémia
- Fémorganikus kémia
- Bioszervetlen kémia
- Szerves kémia
- Biokémia
- Gyógyszerkémia
- Polimerkémia
- Analitikai kémia
- Klasszikus analitika
- Kvalitatív analízis
- Gravimetria
- Titrimetria
- Műszeres analitika
- Spektroszkópia
- Polarimetria
- Refraktometria
- Elektroanalitika
- Kromatográfia
- Termoanalízis
- Klasszikus analitika
- Radiokémia
- Fotokémia
- Szerkezeti Kémia
[szerkesztés] Alapok
- SI mértékegységrendszer
- atomok
- molekulák
- ionok
- atompályák
- molekulapályák
- allotrópia
- izoméria
- periódusos rendszer
- mezők:
- s-mező, p-mező, d-mező, f-mező
- periodikus trendek:
- elektronegativitás
- atomsugár, ionsugár, kovalens sugár
- ionizálási energia
- elektronaffinitás
- mezők:
[szerkesztés] Vegyszerek, kölcsönhatások
- kémiai képletek
- kémiai kötések
- kémiai egyenletek
- kémiai reakciók
- vegyszerek színe
[szerkesztés] Kvantitatív kémia
- koncentráció mértékegységek
- kalorimetria
- termokémia
[szerkesztés] Az anyag állapotai
- kinetikus gázelmélet
- ideális gáz
- oldatok, oldhatóság
[szerkesztés] Savak, bázisok
- sav-bázis elméletek
- sav-bázis kölcsönhatás
- savak és bázisok erőssége
- autoprotolízis
- pH
- pufferrendszerek
[szerkesztés] A kémia története
- alkímia
- a kémiai elemek felfedezése
- a Kémiai Nobel-díj
Based on work by 