Hunyadi János

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hunyadi János (1407 körül – Zimony, 1456. augusztus 11.): kormányzó, a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére. Nevéhez fűződik az 1456-os Nándorfehérvári diadal.

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Irodalom 3 Emlékezete 4 Egyéb hivatkozások

[szerkesztés] Élete

Vajk havaselvi bojár és Morsinai (Morzsinay) Erzsébet elsőszülött fia, öccse ifj. Hunyadi János (Johan) volt.

• 1409-ben a család megkapja Luxemburgi Zsigmondtól Hunyadvárt és a körülötte fekvő uradalmakat, innen ered a család Hunyadi neve, bár akkoriban sok magyar még az Oláh családnevet használta megnevezésükre.

Katonai pályafutását apródként kezdte, majd Stefan Lazarević szerb despota szolgálatában állt.

• 1427-tól Újlaki László, később Csupor Demeter csapataiban szolgál.
• 1430. Zsigmond király szolgálatába lép, idővel a királyi tanácsban is helyet kapott. A királyt elkíséri Rómába, Bázelbe, majd Csehországba.
• 1432-ben házasságot köt Horogszegi Szilágyi Erzsébettel. A házasságból két fiú, László (1433) és Mátyás (1443) született.

Zsigmond haláláig kora legjobb zsoldosvezéreinél tanult, megismerte az akkor legkorszerűbb itáliai és huszita harcmodort, és bőséges tapasztalatokat szerzett a törökök ilyenirányú szokásairól is.

• 1439-től szörényi bán,
• 1441-től erdélyi vajda és temesi bán.

Albert király halála után Ulászló megválasztásáért harcolt. A lovagkirály bizalmasa lett, s uralma elején Újlaki Miklóssal együtt látta el a török határ védelmét.

• 1441. Megzabolázta a Rácországban dúló törököket és Szendrőnél megverte Isák (Iszhák) béget.
• 1442-ben egymás után több ragyogó győzelmet arat a török ellen: Marosszentimrénél, majd Nagyszeben közelében, és a Vaskapunál.

Életcéljának tekintette hazája védelmét és a török kiűzését. Ez a törekvése a kor önző feudális nagybirtokosai fölé emeli.

• 1443 nyarán az Ulászló király részvételével és Hunyadi által vezetett balkáni hadjárat során több ütközetben veri meg a vele szemben álló törököket.

A sorozatos győzelmek azt a reményt keltették, hogy a törököt ki lehet verni Európából. Háborút sürgetett a balkáni hadjárat után is.

• 1444. A várnai csatában Vlad havasalföldi vajda elfogja és csak a nádor háborús fenyegetésére bocsátják szabadon.
• 1445-ben Hunyadi Jánost az öt főkapitány egyikévé, az országos tanács tagjává,
• 1446. június 5-én pedig már kormányzóvá választják.
• 1447 szeptemberében Buda vára is Hunyadié lehetett.
• 1448 februárjában hercegi címet kap, de evvel sohasem élt.
• 1448-ban, győzelmi sorozata után, az árulás következtében elvesztett rigómezei ütközetben kétszer is fogságba kerül, ahonnan csak megalázó feltételek árán bocsátják szabadon. Ekkor már negyvenezres sereget számlált.

Hazatérve Hunyadi az ország erőinek egyesítését és a központi hatalom megerősítését tűzte ki célul, ebben a törekvésében Vitéz János volt segítőtársa.

• 1450-ben a császárral kötött egyezményben Hunyadi kénytelen elismerni V. László trónigényét.
• 1453. Az Országgyűlésen lemond kormányzói tisztjéről, de országos főkapitányi tisztét és temesi ispánságát megtartja. Szolgálatai elismeréseképpen a király Beszterce örökös főispánjává, grójává teszi és címerét kibővíti az ún. besztercei oroszlánokkal.
• 1454-ben Krusevácnál Feriz bég seregét veri tönkre, s javaslatot tesz egy százezer harcosból álló sereg szervezésére és a török Európából való kiűzésére.

Támogatója nem akadt, a török megindult, és ostrom alá vette Nándorfehérvárt.

• 1456. július 21, 22-én Hunyadi János saját seregével - mely 200 hajóval is rendelkezett -, és a Kapisztrán János által toborzott parasztokból álló keresztesekkel fényes győzelmet arat a szultán többszörös túlerőben lévő seregén.

Elterjedt vélekedés szerint ez a győzelem már Európában is visszhangra talált, s a nagy diadal tiszteletére azóta minden délben, Európa szerte meghúzzák a harangokat. A déli harangszó elrendelése azonban szűk egy hónappal megelőzi Hunyadi győzelmét. Azonban a győzelem emlékére vezette be III. Kallixtus pápa az Urunk színeváltozása ünnepet az egész egyházban.

Hunyadi nem sokkal élte túl győzelmét, Kapisztrán Jánossal együtt áldozatul esett a táborukban kitört pestisjárványnak.

Gyulafehérvárott a Szent Mihály székesegyházban temették el.

[szerkesztés] Irodalom

• Dümmerth Dezső: A két Hunyadi (Bp., 1985)
• Teke Zsuzsa: Hunyadi János és kora. Bp., 1980. Gondolat.
• Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában (Századok, 1957).
• Elekes Lajos: H. J. (Bp., 1952)

• Szi. Kisfaludy Sándor: H. J. (dráma)
• Czuczor Gergely: H. (vers)
• Darvas József: A törökverő (r., Bp., 1938)
• Komjáthy István: H. (elbeszélő költemény, Bp., 1951)
• Hollós Korvin Lajos: H. (dráma, BP., 1956).

[szerkesztés] Emlékezete

Emlékét számos utca és tér neve őrzi (pl. Budapest I. kerületében). Szobra áll a Milleniumi emlékművön Budapest XIV. kerületében, továbbá nevezetes lovasszobra van Pécsett. A Magyar Televízióban és Rádióban minden délben felhangzó harangszó is Hunyadi nándorfehérvári diadalára emlékeztet, ezt sugallják a látható képsorok. Minden évben május 21-én, a Honvédelem Napján adják át a róla elnevezett Hunyadi János-díjat.

[szerkesztés] Egyéb hivatkozások

• Pallas Lexikon
• Magyar Életrajzi Lexikon 1
• Magyar Életrajzi Lexikon 2
• Hunyadi Jánosnak, Mátyás király atyjának sírfelirata (Janus Pannonius)