Mádl Ferenc

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Dr. Mádl Ferenc**
Hivatali idő
A Magyar Köztársaság 2. elnöke
2000. augusztus 4. – 2005. augusztus 5.
Előd	Göncz Árpád
Utód	Sólyom László
Született	1931. január 29. Bánd
Házastárs	Némethy Dalma
Foglalkozás	jogtudós

Mádl Ferenc (Bánd, 1931. január 29.-) a Magyar Köztársaság volt elnöke, jogászprofesszor, az MTA tagja

[szerkesztés] Tudományos pályája

Egyetemi tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen, majd az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte, ahol 1955-ben szerzett diplomát. 1961 és 1963 között a Strasbourgi Egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán folytatott tanulmányokat. 1964 óta az állam és jogtudományok kandidátusa, 1974-ben szerezte meg akadémiai doktori címét. Disszertációjának témája: „A vállalat és a gazdasági verseny az európai gazdasági integráció jogában”. Tíz éven keresztül az Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozott. 1971 óta tanít az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1973-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 1987-től az MTA levelező, majd 1993-tól rendes tagja. Húsz szakkönyvet és több mint 200 tanulmányt publikált magyarul és különböző nyelveken.

[szerkesztés] Közéleti szerepe

1990. május 23-tól 1993. február 22-ig az Antall-kormány tudománypolitikáért (és az MTA felügyeteléért) felelős tárca nélküli minisztere. Ezután 1994. július 15-ig művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett, meghatározó szerepet játszott a hazai felsőoktatás és tudományos kutatás új kereteinek, törvényi szabályozásának kialakításában. 1995-ben az akkori ellenzék (Fidesz, MDF, KDNP, FKgP) őt jelölte köztársasági elnökjelöltnek, az Országgyűlés azonban a kormányoldal (MSZP, SZDSZ) jelöltjét, Göncz Árpádot választotta meg államfőnek.

1990 és 1991 között az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) igazgatótanácsának elnöke volt.

1996 és 2000 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke. 1999 és 2000 között a kormány tudományos tanácsadó testületének tagja.

2000. június 6-án Mádl Ferencet a magyar Országgyűlés köztársasági elnökké választotta a harmadik fordulóban. 2005-ben bejelentette, hogy nem vállal még egy elnöki ciklust. 2005. augusztus 5-én adta át hivatalát utódjának, Sólyom Lászlónak.

[szerkesztés] Fontosabb publikációi

A deliktuális felelősség története (1964),
Az Európai Gazdasági Közösség joga (1974),
Összehasonlító nemzetközi magánjog (1978),
A külgazdaság és a nemzetközi beruházások joga (1988),
State and Economy in Transformation (1997),
EU Integration Process - Enlargement and Institutional Reforms (1997),
Magyar nemzetközi magánjog és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, ISBN 9631912701
Az európai örökség útjain (1995).
Állam és gazdaság - Forradalom a jog útján a közép- és kelet-európai országokban (1997)

[szerkesztés] Kitüntetései

1999-ben Jacques Chirac a Francia Becsületrend kitüntetést adományozta Mádl Ferencnek a francia-magyar kapcsolatok terén kifejtett tevékenységéért.

1999. március 15-én Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett, nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői tevékenységéért.