Zrínyi Ilona

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jakobey Károly: Zrínyi Ilona

Madarász Viktor: Zrínyi Ilona vizsgálóbírái előtt) (1859)

Zrínyi Ilona grófnő (Ozaly, Horvátország, 1643 – Nikomédia, Kis-Ázsia, 1703. február 18.): a magyar történelem egyik hősnője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Emlékezete
3 Irodalom
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

IV. Zrínyi Péter bán és Frangepán Katalin leányaként a horvátországi Ozaljvárban született. 1666. március 1-én férjhez ment I. Rákóczi Ferenchez. I. Rákóczi Ferencnek és Zrínyi Ilonának három gyermeke született: 1667-ben György, aki azonban még csecsemőkorában meghalt, 1672-ben Julianna és 1676-ban Ferenc. Nem sokkal Ferenc születése után, 1676. július 8-án meghalt I. Rákóczi Ferenc. Az özvegyen maradt Zrínyi Ilonának sikerült elérnie a császári udvarnál, hogy ő maradhasson a gyermekei gyámja, jóllehet I. Rákóczi Ferenc halála előtt Lipót császár pártfogásába ajánlotta őket. Ez azt jelentette, hogy az ő kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi vagyon és a várak, többek között Regéc, Sárospatak, Makovica és persze Munkács parancsnoksága. 1682-ben feleségül ment Thököly Imréhez. Cselekvő részese volt második férje oldalán a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek.

Bécs 1683-as sikertelen ostroma után a török csapatok és Thököly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonulásra kényszerülnek és Thököly gyors egymásutánban kénytelen feladni a Rákócziak várait. 1685 végén a császári csapatok körülveszik a utolsó erősséget, Munkács várát is. Zrínyi Ilona három évig védte Antonio Caraffa generális csapatai ellenében Munkács várát. Buda visszafoglalása után a helyzete azonban tarthatatlanná vált és 1688. január 17-én kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy a vár védői amnesztiát kaptak a császártól, és hogy a Rákóczi vagyon gyermekei nevén maradjon. A megállapodás értelmében azonban Bécsbe kellett mennie gyermekeivel együtt, ahol a megállapodást részben megsértve, gyermekeit elvették tőle. 1691-ig az Orsolyaszűzek zárdájában lakott, ahol lányát, Rákóczi Juliannát nevelték. Fiát, II. Rákóczi Ferenc-et azonban Neuhausba vitték, egy jezsuita iskolába és anya és fia soha többé nem találhozhattak. Amikor Heisler generális Thököly fogságába került, Zrínyi Ilonát a rab tábornokkal kicserélték. Búcsúlevelét, amit ekkor írt fiának, II. Rákóczi Ferenc valószínűleg soha nem kaphatta meg.