Zichy Antal

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Zichy Antal, (Zala, 1823. november 7. – Budapest, 1898. május 19.) a magyar főrendiház tagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, az országos képzőművészeti társaság választmányi tagja, Zichy Mihály festőművész bátyja

[szerkesztés] Élete

1823. november 7-én született Somogy megyében, Zalában. A gimnáziumot a veszprémi piaristáknál, a jogot a pesti egyetemen végezte. Patvarista volt Szentkirályi Mór; akkori pest-vármegyei alispán, majd Somsich Pál, országgyűlési követ mellett az 1843-44. évi országgyűlés idején.

Az 1847-48-as országgyűlés nyilvános pályája kezdetén - mint Moson vármegye aljegyzőjét és tiszti ügyészét - érte, mikor országgyűlési képviselővé választották. Ez időben kezdte meg írói működését is kisebb lírai költeményekkel és hírlapi cikkekkel az Életképekben, Honderűben. 1848 végén elkísérte az országgyűlést Debrecenbe is a békepárt tagjaként. Itt a Jókai szerkesztette Esti Lapok munkatársa volt. A szabadságharc után haditörvényszék elé állították, majd Somogy vármegyébe került.

1860-tól mint Somogy vármegye jegyzője, majd mint a tabi kerület országgyűlési képviselője lépett fel ismét a közélet terén és publicisztikai és szépirodalmi működését újult erővel kezdte meg. A Pesti Naplóba írt vezércikkei, valamint röpiratai hozzájárultak a közjogi kérdések tisztázásához.

A rövid politikai szünet alatt jogi és történelmi tanulmányai eredményét foglalta össze. Emellett dolgozott Csengery Budapesti Szemléjébe és Arany János Koszorújába, Kemény Zsigmond Pesti Naplójába, stb... A Kisfaludy Társaság 1866-ban, az Akadémia 1870. május 25-én levelező taggá, majd 1877. május 24-én tiszteletbeli tagjává választotta.

Az 1865-68. évi országgyűlés igen tevékeny tagja volt. Gyakran volt bizottsági előadó. Az első delegációban is résztvett. Egyik alkotója volt a népoktatási törvénynek, majd mint tanfelügyelő a fővárosban életbe is léptette azt. Szülőföldjének, a tabi választókerületnek kétszeri képviselete után még Pápa és Sopron város országgyűlési képviselőjeként is részt vállalt a politikában, a később feloszlott törvényelőkészítő bizottság tagjaként is dolgozott.

Majdnem állandó tagja volt az Akadémia Teleki-féle drámabíráló bizottságának, Hunfalvy Pál halála után pedig az Akadémia I. osztályának elnöke. Hosszú időn át foglalkozott a Széchenyi-irodalommal. 1898. május 19-én Budapesten hunyt el. Vagyona egy részét emberbaráti és tudományos célokra hagyta.

Cikkeit és egyéb munkáit felsorolja a Magyar Tudományos Akadémia Almanachja és kiadványainak jegyzéke; cikkeit és munkáiról szóló kritikákat az Egyetemes Philologiai Közlönynek Hellebrant által közölt Irodalomtörténeti repertóriuma.

[szerkesztés] Művei

A kérdéshez. Pest. 1861.
Beszéde, melyet országgyűlési képviselővé választása alkalmából választóihoz Tabon, márcz. 23. 1861. tartott. Pest, 1861.
Országgyűlési beszéde. Pest, 1861. (Királyi Pál beszédével együtt)
Magyar szabadelvű conservativ politika. Pest, 1862.
Országgyűlési beszéde. Pest, 1865.
Strafford. Tragédia az angol történetből. Pest, 1865.
Stuart Mária Skóthonban. Korrajz 4 szakaszban. Pest, 1865. (Nemzeti Színház könyvtára. 71.) Pest, 1875.)
Országgülési beszéde, melyet Pesten a képviselőházban 1861. máj. 28. tartott. Pest, 1865.
Csonka ministerium, mint közvetítő. Pest, 1866.
Anglia története a forradalomig. Pest, 1866.
Cromwell vagy a nagyság átka. Történeti szomorújáték öt felvonásban. Pest, 1866. (Az 1865. pályázat alkalmával a Teleki-díjjal jutalmaztatott.)
Az angol forradalom története. Pest, 1867.
A szónoklatról. Székfoglaló értekezés a Kisfaludy Társaságban, 1868. febr. 26. Pest, 1868.
Q. Horatius Szatirái (Ethikai tanulmány.) Pest, 1871. (Értekezések a Nyelv- és Széptud. köréből II. 6.)
A tanítókról. Budapest, 1875. (Különnyomat «Nemzeti Hírlap»-ból.)
Gróf Széchenyi István mint paedagog. Pest. 1875.
Anglia története, II. Jakab trónralépte óta. (Macaulay) Ford. Csengery Antal, a III. kötettől Zichy. Pest, 1875-77.
Zichy Antal elbeszélései. Pest, 1877. (Olcsó könyvtár 36. Új folyam 74-5, 1895.)
Bölcs Náthán. Drámai Költemény öt felvonásban. Írta Lessing. Ford. Pest, 1878. (és Olcsó Könyvtár 72. Új folyam 165-8. 1895.)
Lessing. Székfoglaló. Pest, 1878. (Értekezések a Nyelv- és Széptud. kör. 3.)
Eszmék, adatok, adomák gróf Széchenyi István naplójából. Pest, 1880.
Gróf Széchenyi István naplói. Adalék a nagy hazafi jellemrajzához. Pest, 1884.
Programmbeszéde Sopron választóihoz. Pest, 1884.
Széchenyi István naplói. Pest, 1884. (Sz. I. gr. munkái. I. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta)
Széchenyi beszédei. Pest, 1887. (Sz. I. munk. II.)
Emlékbeszéd báró Eötvös Józsefről. Pest, 1888.
Emlékbeszéd Fábián Gábor felett. Pest, 1888. (Akad. Emlékbeszédek V. 1.)
Psychiatria és politika. Pest, 1890. (Értekezések a nyelv- és széptud. kör. XV. 5.)
Széchenyi külföldi úti rajzai és följegyzései. Pest, 1890. (Sz. I. munk. V.)
Egy szó a közigazgatási reform ellen. Pest, 1891.
Széchenyi hirlapi czikkei. Pest, 1893-4. (Sz. I. munk. VII. VIII.)
Széchenyi levelei szülőihez. Pest, 1896. (Sz. I. munk. IX.)
Gr. Széchenyi I. életrajza. Pest, 1896-7. (M. T. Életr. XII-XIII.)