Pápa (város)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Régió | Közép-Dunántúl |
Megye | Veszprém |
Kistérség | Pápai |
Rang | város
|
Terület | 91,47 km² |
Népesség | |
|
|
Irányítószám | 8500 |
Körzethívószám | 89 |
Térkép |
település Mo. térképén |
Pápa város Veszprém megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az egykor bővízű Tapolca-patak völgyében, a Pápai-síkság középpontjában található, a Bakony hegység és a Kisalföld találkozásánál. Közúti és vasúti csomópont. Itt halad a 83-as főút.
[szerkesztés] Története
Az újkőkortól (neolitikum) lakott; kelta régészeti leleteket is feltártak a térségben.
Bár a római korban a Szombathely (Savaria) és Győr (Arrabona) közötti út erre haladt, település nem jött létre. A város első írásos említése 1061-ből való, amely egy malom adományozásáról szól. Ebből következik, hogy Pápa mint mezőváros volt jelentős akkoriban. Ez a szerepe a 19. század első felére teljesedett ki, akkor 22 malommal rendelkezett, amelyeket a Tapolca-patak hajtott. Ma azonban a bauxittermelés és az iparosodás miatt kiszáradt patak már nem tudná a malmokat ellátni, így ezek inkább csak látványosságként, mintsem működő valójukban lelhetők fel a városban.
A város szerepe 18. század közepétől kezdett kibővülni, (kisebb megszakításokkal) azóta is műkődő iskolák jöttek létre. A 19. század közepén már jóhírű iskolaváros. Országos hírű iskolája az eredetileg 1531-ben alapított Református Kollégium, ahová Petőfi Sándor és Jókai Mór is járt. A másik hasnoló hírnévvel rendelkező iskola a pálosok által alapított, ma állami tulajdonban lévő Türr István Gimnázium, ahová a kiegyezés megkötője, Deák Ferenc is járt.
Történelmének egyik fontos eleme a jelenleg Kanadában élő Kluge família kékfestő műhelye. Ezt 1786-ban hozták létre Pápán. A műhelyt a Tapolca-patak vize táplálta. A 19. századig kézi erővel, míg később már gőzgépekkel történt a kékfestés, ami a századfordulón az egyik legjobbak közé tartozott Magyarországon. A műhely a mesterséggel együtt apáról fiúra szállt a Kluge családban, mígnem az államosítás során 1945-ben bezáratták ezt a magánvállalkozást. A műhely helyén 1962 óta múzeum működik, amely bemutatja a nagymúltú mesterséget.
[szerkesztés] Nevezetességei
Pápa város nevezetességei közé tartozik a Nagytemplom, amelyet 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr költségén kezdtek el építeni, Fellner Jakab uradalmi építész tervei alapján. Fellner halála után az építkezést Grossmann József vezette. A templom 15 év alatt épült fel. A végleges díszítések elkészülte után, 1795. május 3-án szentelte fel Pierer József püspök. A templom impozáns méretű, egyhajós ún. csarnoktemplom, amely már nem a barokk túldíszített stílusában, de annak jegyeit még magán viselve, a klasszicizmus fele hajló barokkban, copf stílusban épült meg. A templom hossza 42 méter, szélessége 22 méter, belső tere 24 méter magas, tornyának magassága 72 méter. A homlokzat hatalmas tömegét a timpanonnal, a fölötte lévő szobor-kompozícióval (3 szobor és néhány kisebb mellékszobor) és főleg a tornyok könnyedséggel megvalósuló áttört, oszlopokon álló szerkezetével oldották fel. A tornyok gyönyörű, rézborítású, összetett sisakokban végződnek. A mennyezetfreskókat Franz Anton Maulbertsch készítette, 1781–1783 között.
Nevezetessége még a Kékfestő Múzeum, ami szinte tökéletesen mutatja be a kor híres mesterséget, a kékfestést.
A Fő tér és a Fő utca sarkán áll egy épület, amely nevét az Esterházy-család címerében szereplő madárról kapta: a Griff szálló. Sokáig beszálló vendéglő volt. Nagy tánctermében egykor nagy bálok, előadások és zenés estek zajlottak. Testőrtiszt korában itt járta a táncot Kisfaludy Sándor költő–író későbbi hitvesével, Szegedy Rózával, és itt lobbant szerelemre egy színésznő iránt, majd ábrándult ki pár nap múltán és írta meg „Szín és való” című versét 1842-ben egy pápai diák, Petőfi Sándor. Az épületet a rendszerváltás után helyreállították és ismét szállóvendégeket fogad, a hajdani tánctermében pedig tükrök sokszorozzák a mulatók társaságát.
A város másik jellegzetessége, az Esterházy-kastély az egykori vár alapjainak felhasználásával épült fel. Az 1740-es évektől a kor egyik nagy építésze, Franz Anton Pilgram tervei szerint kezdték kastéllyá átépíteni a városban egykoron álló várat. Pilgram rokokóba hajló barokk tervezetét a kastély múzeumi részének úgynevezett Nádor-termében függő pannó ábrázolja. Az épület – az alapként felhasznált várfalak elhelyezkedése miatt – kissé szabálytalan „U” alakjával északról lezárja a Fő teret. A két szárny manzardtetős sarokrizalitokkal végződik, és az egész épületet a mértéktartóan alkalmazott díszek teszik változatos megjelenésűvé. A háború után felújították. Ma itt található Pápa városi könyvtára.
A református templom a belváros közepén, a Március 15. téren, az 1531-ben alapított Pápai Református Kollégium mellett található. Az 1931-ben lebontott Jókai Színház helyén épült fel 1931–1934 között Dudás Kálmán építész tervei alapján Pápa második legjelentősebb és leghíresebb, új neobarokk stílusú református temploma. Az épület főhomlokzatán az oszlopos, erkélyes főbejárat felett íves oromzat köti össze a négyzet alaprajzú kétrészes, sisakkal fedett tornyokat. Az épületben 1250 ülőhely van. A templomot 1941-ben szentelték fel.
[szerkesztés] Látnivalók
- Kékfestő Múzeum
- Református Kollégium
- Református Egyháztörténeti Múzeum (Papensiana)
- Nagytemplom
- Fő tér
- Bencés templom
- Esterházy-kastély
- Lábasház
- Ferences templom (barokk, 1764)
- Vizimalmok a Tapolca-patakon
- Zichy-ház
- Kenessey–Szondy ház
- Vár-kert
[szerkesztés] Pápa nagyjai
[szerkesztés] Pápán születtek
Pápa híres arról, hogy az ország nagyjai közül sokan tanultak itt, de néhányan születésük révén is a városhoz köthetők (a legjelentősebbek, a teljesség igénye nélkül):
- Grofcsik János – vegyész (1890–1977)
- Gyurátz Ferenc – pápai evangélikus lelkész, püspök (1841–1925)
- Gyurcsány Ferenc – Magyarország miniszterelnöke 2004-től (1961–)
- Kis Tivadar – könyvkereskedő, nyomdász (1861–1933)
- dr. Kovács Zoltán – országgyűlési képviselő, polgármester, politikus (1959–)
- Kozma Andor – költő, műfordító (1861–1933)
- Kövér László – országgyűlési képviselő, exminiszter, politkus (1959–)
- Kuncze Gábor – országgyűlési képviselő, pártelnök, politkus (1950–)
- Pály Elek – színész, operaénekes, műfordító (1797–1846)
- Pápai (Lip) Károly – nyelvész, etnográfus (1861–1893)
- Pápay József – nyelvész (1873–1931)
- Ruzitska József – zeneszerző (1775k–1885k)
[szerkesztés] Pápán tanultak
Pápa a 17. század elejétől jó hírben álló diákváros, a nagy múltú Türr István Gimnázium és a Pápai Református Kollégium az ország legnagyobbjait is tanította. Egy lista a teljesség igénye nélkül:
- Ányos Pál – 18. századi költő, pap (1756–1784)
- Beke Manó – matematikus (1862–1946)
- Bocsor István – 19. századi történész (1807–1885)
- Bokor József – a Pallas Nagy Lexikonának szerkesztője (1843–1927)
- Deák Ferenc – a kiegyezés megkötője, 1867-ben (1803–1876)
- Farkas Bertalan - Magyarország első űrhajósa
- Jókai Mór – író, költő (1825–1904)
- Makara Lajos – sebész, anatómus (1862–1915)
- Petőfi Sándor – költő (1823–1849)
- Sulyok Dezső – 1940-es évek politikájának meghatározó alakja (1897–1965)
[szerkesztés] Testvérvárosai
- Kampen, Hollandia
- Gorlice, Lengyelország
- Schwetzingen, Németország
- Casalecchio di Reno, Olaszország
- Leinefelde, Németország
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Pápa város honlapja
- Pápa a Vendégvárón
- Jókai Mór Művelődési Központ
- Jókai Mór Városi Könyvtár
- Pápai Termálfürdő
- Pápa Városi Televízió
- Térkép Kalauz - Pápa
Veszprém megye városai | |
---|---|
Ajka | Badacsonytomaj | Balatonalmádi | Balatonfüred | Balatonfűzfő | Berhida | |
Devecser | Herend | Pápa | Sümeg | Tapolca | Várpalota | Veszprém | Zirc |