Reklám

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék 1 A reklám fogalma 2 Kialakulása 3 Reklám és marketing 4 Funkciói 5 A reklám korszakai

[szerkesztés] A reklám fogalma

A reklám olyan nem személyes kommunikációs tevékenység, amelynek célja a kiválasztott célcsoport befolyásolása, attitűdjeik megváltoztatása.

A reklám valamely vállalkozás ismertté tételére irányuló vagy valamely termék megvásárlására ösztönző tevékenység. Eszközei a különböző médiumokban és közterületen megjelentetett anyagok (pl.: sajtóreklám, szórólap, plakát, reklámfilm). Főbb elemei az arculat kialakítása, jellegzetes cégembléma, termékek márkanevének kialakítása és a közvélemény kedvező alakítása. Ahhoz, hogy elég hatásos legyen, a valósághoz kell közelítenie.

[szerkesztés] Kialakulása

A reklám kezdetei a 17. századig nyúlnak vissza. Kezdetben elegendő stratégiának bizonyult a termékekkel való extenzív kereskedés, az egyre távolibb piacok meghódítása. Árucsere volt a jellemző, majd megkezdődött a piacbővítés. A szükséglet bővítésére helyezték a hangsúlyt.

Ahhoz, hogy keresett legyen egy termék, különböznie kell a másiktól: csomagolás, forma, minőség. Ezt követően jött létre a társított érték. Pl: Atlantic szappan, a tengerből született. A termék körül kialakult mítosz reklámozása. Az ígéret kapja a hangsúlyt. A fogyasztás felgyorsulása érdekében az igényeket fel kell gyorsítani. Az igények fenntartására fontos a reklám..

[szerkesztés] Reklám és marketing

Marketing: intenzív termelési technika: reklám, imázs, az áru eljuttatása, állandó helye a boltokban. Marketing költség egyes áruknál 50 %, parfümnél 95%.

[szerkesztés] Funkciói

A reklám funkciói: - tájékoztatás - figyelemfelkeltés - befolyásolás, rábeszélni valamire, vagy emlékeztetni rá - praktikusságra kondicionálás

Reklámérték: az áru valódi + képzelt tulajdonságainak összessége. A magasabb reklámértékű termék a vonzó. A reklám értékét a hatékonyság határozza meg. A reklámérték növelése érdekében találták ki a reklám eseményt. A reklámértéket növeli, ha újdonsággal szolgál. A reklámot a verseny szülte.

Az ügynökségek kialakulása: Termékgyártó – pénz–média Termékgyártó – pénz – ügynökség – pénz – média Az első ügynökség 1843-ban alakult Philadelphiában.

Reklámozás lépései: - a reklámhely felvásárlása - szöveg, grafika kitalálása - ajánlás a hirdetőnek A közönség aktív is lehet (közvélemény-kutatás), az ügynökség „műsorötletet” ad.

[szerkesztés] A reklám korszakai

A reklámstratégiák első korszakában a termék ismertetésére épült a reklám. Kezdetben ez lehetett igen száraz információközlés, aztán a XX. század elejére rámenőssé vált. A rámenősség a szövegekben felfedezhető, míg a képeken az alakok valamilyen akciós viszonyban vannak a termékkel és mindig a terméken van a hangsúly. Az érvek típusai főutasok, érvelő jellegűek voltak és a figyelem a termék különleges tulajdonságai irányult. Előfordultak valótlanságok, de nem keltettek felháborodást.

A második korszakban a társított értékek jutottak döntő szerephez. Arról szólt, hogy, aki ezt a terméket használja, ugyanolyan szép, fiatal, elragadó és magabiztos lesz, mint a hirdető. a meggyőzésnek egyre inkább a mellékútját választották. Erre reagálva, a reklámetika nem engedte a valótlan állításokat, a versenytárs elleni negatív kampányt. A társított értékeknél bármit lehet mondani. A második korszakban a termékek tárgyi differenciálódását a hozzá kapcsolt eszmei differenciálódás követte. a harmadik korszak? egy új fogyasztóval találta szembe magát. Megszokta a társított értékek, a reklám-ígéretek valótlanságát és ezért rezignált szórakozottsággal vagy unalommal szemléli azokat. A reklámok vizualitásukkal, ötletességükkel továbbra is lekötik a figyelmet, de a társított érték már kevésbé nyerő. Az átlagos háziasszony hitelesebbé tudja tenni a tárgyat, de nehezebben tudja lekötni a néző figyelmét. Kialakult egy igen kifinomult szimbolikus reklámkultusz. A modern reklámokban a csillogás mellett újra előkerül a hétköznapiság. A tömegközpontú meggyőzés technikája fontossá. Elszaporodtak a „lasor” reklámok, ahol szakértő próbál meggyőzni minket. A közvélemény-kutatások szerint ezek a lasor-reklámok nem népszerűek, az emberek unják őket. Viszont hatásosak és ezért elszaporodtak. A mellékút és a társított értékek alkalmazása a terméktől függ.

A harmadik korszakban nem az elkábítás, hanem a szórakoztatás a cél. A kötelességtudat ritkán szerepel, a kreativitás gyakrabban

A hatékony reklám ismérvei Ogilvy szerint (David Ogilvy az írott sajtóval foglalkozott főként)

• a reklámban mindig legyen reklámígéret, ami az áru értékéhez tartozik – fehérebb ruha, jobb fogyasztás.
• hangozzék el minél több információ
• kerüljük a rossz modort
• ne legyen komikus, mert az csak egyszer hangzik jól
• végtelenség alkalmazása
• ne váltsunk hirdetést

- Címsor: ötször annyian olvassák, mint a szöveget. - Tartalmazza a megcélzott közönséget, de ne szűkítse le. - Legyen figyelemfelkeltő. - Mindig szerepeljen a márkanév. - 10 szónál hosszabb, jobb, mint a rövid. - Kerüljük a negatív állításokat. - Szöveg: A képaláírásokat kétszer annyian olvassák. - Az iniciálé – 1x alkalmazható - Nem jó a fekete alapon fehér betű, a színes háttér, alpári, fellengzős szöveg. - Az 1. bekezdés legyen rövid, tagolt. Jó az oszlopos szedés. - 50 és 500 szó között az olvasottság nem csökken. - Tartalmazzon fogyasztói véleményt (híres ember nem jó) - Törekedni kell az életszerűségre, a tömegjelenetek hatástalanok. - Színes inkább, mint fekete –fehér. - Szerepeljen csinos lány, de nő válassza ki. - Plakát: David Ogilvy alapvetően plakátellenes - Az autós 5 másodpercig látja, hat szó fér bele - Erős, tiszta színek, maximum három, nagy betűk.