Versec

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Versec (szerbül Вршац / Vrsac / Vršac, németül Werschetz, románul Vârşet): város a mai Szerbiában a Dél-Bánáti körzetben.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Látnivalók 5 Híres emberek

[szerkesztés] Fekvése

Beldrádtól 85 km-re északkeletre a Verseci-hegység lábánál A román határtól 14 km-re fekszik. Közigazgatásilag még 23 település tartozik hozzá.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét a szláv vrsc (kis hegy) szóból kapta, (a várostól keletre emelkedik a 407 m magas várhegy).

[szerkesztés] Története

A régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban laktak itt emberek. Később trákok, kelták, szkíták, dákok, gepidák és avarok szállásterülete volt. A települést 1427-ben Zsigmond egyik oklevelében említik először. 1439-ben ’’Verschecz’’ néven említik. A 15. században szláv település, várát Zsigmond király építtette. A török a falut teljesen elpusztította, 1552-ben pedig Ahmed pasa a várat is bevette. A gyakori török és erdélyi ostromok következtében 1658-ban romba dőlt, csak egyetlen tornya maradt. 1690-ben Csarnojevics Arzén pátriárka vezetésével szerbek települtek le és püspökséget alapítottak. 1699-ben a karlócai béke értelmében 1716-ig ismét török kézre került.

A török uralom megszűnésével a város Temesi bánság egyik kerületi székhelye lett. 1717-ben szőlőművelő németek települtek le. A 18. században a város fejlődésnek indult, ekkor alapították első iskoláját, gyógyszertárát és postáját. 1757-ben a görögkeleti, 1766-ban az Uspenska, 1785-ben a Nagy Saborna templomot szentelték fel. 1788-ban a város magát csellel védte meg a török ellen. 1817-ben szabad királyi város lett. 1840-ben 15 503 lakosával a temesi Bánság legnépesebb települése volt. 1848. július 11-én itt zajlott le a szabadságharc első csatája a szerbek ellen. 1849-ben a császári rendelettel létrejött szerb Vajdaság része lett.

Versecre a vasút 1858-ban érkezett meg. 1880-ban Bernard Staub svájci kereskedő megalapította a Helvécia pincészetet és borait Európa szerte ismertté tette. 1910-ben 27 370 lakosából 13 556 német, 8602 szerb, 3890 magyar, 879 román, 127 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Temes vármegyéhez tartozott. 1918-ban a Monarchia háborús vereségével a város a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1944-ben a németeket elűzték a városból, így a nemzeti sokszínűség csak részben maradt meg. Ma 40 000, a hozzá tartozó településekkel együtt 60 000 lakosa van.

[szerkesztés] Látnivalók

• Temploma 1860 és 1863 között Schulek Frigyes tervei szerint épült.
• Határában állnak Érsomlyó várának romjai. A várat 1323-ban említik először királyi várként, majd Perényi Miklós szörényi báné, 1411-ben a szerb despoták kapták meg, 1444-ben Hunyadi János szerezte meg, de 1448-ban visszaadta.
• A várostorony a 14. században épített vár maradványa.
• A városi múzeumot 1882-ben alapították, 300 000 kiállítási tárgya van.
• A városban szeptemberben nagy szüreti fesztivált rendeznek.
• Októberben zenei fesztivált tartanak.

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született 1810. december 23-án Augusztin Mária bárónő, költő és festőművész.
• Itt született 1863. szeptember 22-én Hercegh Ferenc író.