Szigetszentmiklós

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.34554° k. h. 19.04845°

**Szigetszentmiklós**

Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Ráckevei
Rang	város
Terület	45,76 km²
Népesség
Összesen: 26 662 fő (2005) Népsűrűség: 582,64 fő/km²
Irányítószám	2310
Körzethívószám	24
Térkép é. sz. 47.34554° k. h. 19.04845°	település Mo. térképén

Szigetszentmiklós város Pest megyében, a Ráckevei kistérségben.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Részei
3 Népesség
- 3.1 Nemzetiségi kötődés
4 Vallás
5 Története, jövője
6 Közlekedés
- 6.1 Megközelítés gépkocsival
- 6.2 Tömegközlekedés
7 Nevezetességei, látnivalók
8 Testvérvárosai
- 8.1 Tervezett testvérvárosi kapcsolatok
9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Budapest déli határában a Csepel-szigeten található város. Mint ahogyan az egész sziget, Szigetszentmiklós is az Alföld része. A települést északról Budapest XXI. kerülete, keletről a Ráckevei Duna, délről Szigethalom, délkeletről Halásztelek, keletről pedig a (nagy) Duna határolja. A város Magyarország középpontjától északnyugatra, Pest megye délnyugati részén, két Duna ág között helyezkedik el. Tököltől mintegy 8 km-re van.

[szerkesztés] Részei

A települést több részterületre lehet bontani:

Városközpont (a helyiek szóhasználatában: Falu)
József Attila lakótelep
Ragád
Gyártelep
Bucka, Alsó Bucka
Sóshegy, Északi üdülő terület
Páskom (alsó és felső)
Cucorsziget
Felsőtag
Paptag
Háros
Vásártér
Lakihegyi Lakópark (A Vásártér Lakihegy felőli részén épülő új városrész)
Lakihegy
Leshegy

[szerkesztés] Népesség

Szigetszentmiklós lakosságát és területét tekintve a Csepel-sziget legnagyobb települése.

[szerkesztés] Nemzetiségi kötődés

magyar: 91,3%
bolgár: 0,2%
cigány: 0,5%
német: 0,6%
szlovák: 0,6%
ukrán: 0,1%
ismeretlen, nem válaszolt: 8,5%

Több nemzetiség rendelkezik működő kisebbségi önkormányzattal a településen (bolgár, cigány és német).

[szerkesztés] Vallás

A város hagyományosan református, ám napjainkban legtöbben római katolikusnak vallják magukat. Több keresztény felekezet is rendelkezik templommal a településen.

Református Egyház (Szalkai László lelkész)
Szigetszentmiklós Újvárosi Református Egyházközösség (Harmathy András lelkész)
Római Katolikus Lelkészi Hivatal (Radnics Zoltán plébános)
Baptista Imaház (Lukács Tamás lelkész)
Görög Katolikus Egyházközösség (Nagy István parochus)

A 2003-as KSH statisztika:

római katolikus: 35,9%
görög katolikus: 2,2%
református: 21,4%
evangélikus: 1,0%
más egyházhoz, felekezethez tartozik: 2,1%
nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 20,7%
ismeretlen, nem válaszolt: 16,6%

A városban gyülekezeti alkalmakat tart többek között a Hit Gyülekezete, a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház és a Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet is. Régebben nagyobb számban voltak jelen unitáriusok és zsidók, jelen pillanatban nincs jelentős bázisuk Szigetszentmiklóson.

[szerkesztés] Története, jövője

Szigetszentmiklós több, mint 700 éves település, 1986. január óta város.

Ásatások alapján valószínűsíthető, hogy kelta és ókori római település állt a mai város területén. A településen végzett kutatások alapján, az őskor óta lakott helyen a honfoglaló magyarok fejedelmi törzse telepedett meg Árpád vezetésével. A sziget nevét Árpád főlovásza, Csepel ispán (aki itt telepedett le) kölcsönözte.

Szigetszentmiklóst elsőként 1264-ben említi fennmaradt hivatalos oklevél.

Szigetszentmiklós és környezete a Kádár-rendszer alatt stratégiai fontosságú része volt az országnak, a közelben volt repülőgép-, autó- és acélgyár, katonai repülőtér, laktanya, valamint számos ipari és katonai létesítmény. A kiemelt szerepet az is jelzi, hogy a Duna-menti gátrendszer szigetszentmiklósi szakasza helyenként két-három méterrel magasabb, mint a folyó más szakaszainál.

A város kedvelt célpontja a Budapestről kitelepülő szuburbanizációs rétegeknek, ezért is erősödik az utóbbi időben a település kertvárosi, kisvárosi jellege. A város rendezési tervein is főként a fent említett két lakóövezeti formának szántak helyet a helyi önkormányzat szakemberei.

Jelentős a környék idegenforgalma és a szuburbanizációs folyamatok mellékhatásaként emelkedik a térség gazdasági szerepe is. A leshegyi ipari park folyamatos növekedése és számos nagyvállalat letelepedése Szigetszentmiklóson az ország munkahelyekkel legellátottabb régiói közé emeli a várost. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a munkavállalók egy jelentős része a Ráckevei kistérség más településeiről ingázik, míg a város lakosai közül sokan budapesti munkahelyeken dolgoznak.

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Megközelítés gépkocsival

Az M0 autóút (körgyűrű) mindkét Csepel-szigeti lehajtója felől könnyedén elérhető a település.
Budapestet és Szigetszentmiklóst két főút köti össze, melyek Csepelen a II. Rákóczi Ferenc útban folytatódnak, illetve egyesülnek.
A Csepel-sziget teleplései felől a sziget keleti és nyugati oldalán húzódó főutvonalakon Szigetszentmiklóson áthaladva érhető el a főváros.
A Ráckevei Dunán Taksony felé híd segítségével lehetséges átkelni, itt az 510-es számú főútvonal halad az alföldi települések irányába.

[szerkesztés] Tömegközlekedés

BKV
- a Ráckevei HÉV négy szigetszentmiklósi megállóval rendelkezik.
- a 38A jelzésű busz Szigetszentmiklós Lakihegyi részéig szállítja az utasokat.
Volánbusz
- helyközi autóbusz járatok
  - Csepel–Szigetszentmiklós–Szigethalom–Tököl vonal
  - Csepel–Lakihegy-Szigetszentmiklós–Szigethalom–Tököl vonal
  - Csepel–Szigethalom–Makád–Lórév vonal
- helyi autóbusz járatok (többféle)
Auchan-busz
MAHART

[szerkesztés] Nevezetességei, látnivalók

Helytörténeti gyűjtemény
Ádám Jenő Emlékház [1] (Itt született 1896-ban a későbbi Kossuth-díjas (1957) zeneszerző, karnagy, egyetemi tanár, érdemes művész (1955).)
Magyar Rádió Lakihegyi adótornya (ipartörténeti műemlék, a Magyar Rádió szimbóluma)
Tanösvény