Cegléd

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.17716° k. h. 19.79805°

**Cegléd**

Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Ceglédi
Rang	város
Terület	244,87 km²
Népesség
Összesen: 38 448 fő (2005) Népsűrűség: 157,01 fő/km²
Irányítószám	2700
Körzethívószám	53
Térkép é. sz. 47.17716° k. h. 19.79805°	település Mo. térképén

Cegléd egy város Pest megyében, a Ceglédi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Budapesttől 70 kilométerre délkeletre

[szerkesztés] Története

A terület a rézkor óta lakott, több bronzkori és népvándorláskori leletet találtak. A honfoglalás idején kis falu volt. Elsőként IV. László király 1290. március 5-én kelt oklevelében említik, Chegled néven. A név valószínűleg egy fűzfajta (cigle) nevéből ered, így fűzfácskát jelent. Egyes vélemények szerint a "szeglet" szóból ered az elnevezése, hisz fontos utak találkoznak a város határán.

Az Árpád-korban virágzó falut a tatárok felégették, később népesült be újra. Nagy Lajos 1364. május 8-án felmentette a vámfizetés alól Ceglédet, így tulajdonképpen várossá nyilvánította. 1368-ban az óbudai apácáknak adományozta.

A jobbágyi terhek miatt a város 1509-ben fellázadt az apácák ellen, és megölték a tiszttartót, Sebestyén diákot. Az apácák Mészáros Lőrinc papot küldték a városba, hogy megnyugtassa az embereket, ő azonban a Dózsa-féle parasztfelkeléskor a nép mellé állt.

Buda elfoglalása után Cegléd török hódoltság alá került, de megmaradt a magyar közigazgatás is. A 16. század végén a törökökkel szövetséges tatárok lerombolták a várost. Jóval később népesült be újra. A 17. században a kivonuló törökök újra felégették. A lakosság Nagykőrösre menekült, de később visszatértek és újra felépítették városukat.

Cegléd támogatta a Rákóczi-szabadságharcot, maga a fejedelem kétszer is járt a városban. A szabadságharc után a sok nehézséget elszenvedett város újra gyarapodásnak indult, 1848-ra már több, mint 16 000 lakója volt, annak ellenére, hogy 1834-ben nagy tűzvész pusztított. A tűz után épült fel a mai város nagy része.

1847-ben elérte a várost a Pest–Szolnok vasútvonal. Ugyanebben az évben alapították a Gazdaképzőt, ami meghonosította a szőlő-és gyümölcskultúrát.

Az 1848-as szabadságharc során Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét közös gyűlése közös felhívást intézett a kormányhoz („ceglédi levél”), ez indította el Kossuth Lajos toborzókörútját. Sokan beálltak Kossuth seregébe a ceglédiek közül is.

A kiegyezés után a város szépen fejlődött. A II. világháború idején Ceglédet többször is bombatámadás érte.

A hetvenes évek óta a város fejlődésnek indult, de a rendszerváltás után gyakorlatilag megszűnt ipara, visszafejlődött mezőgazdasága.