Magyar Rádió
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Alapításának éve | 1925 |
Elnök | Such György (2006-tól) |
Csatornák |
|
Cím | Budapest Bródy Sándor u. 5–7. 1800 |
Honlap | www.radio.hu |
A Magyar Rádió Zrt. (MR) Magyarországon működő állami közszolgálati rádióadó. Műsora földfelszíni rádiókészülékkel vagy műholdon és interneten keresztül is hallgatható a nap 24 órájában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Csatornák
- a Kossuth Rádió a hírek és a közélet csatornája. Itt szól naponta a rádió legnépszerűbb műsora, a Déli Krónika c. hírmagazin. AM és FM frekvencián is fogható.
- a Petőfi Rádió könnyűzenét és szórakoztató háttérműsorokat közvetít, csak FM frekvencián fogható.
- a Bartók Rádió elsősorban komolyzenét sugároz, csak FM frekvencián fogható.
[szerkesztés] Körzeti stúdiók
- Debreceni Regionális Stúdió
- Győri Regionális Stúdió
- Miskolci Regionális és Nemzetiségi Stúdió
- Nagykanizsai Regionális stúdió
- Nyíregyházi Regionális Stúdió
- Pécsi Regionális és Nemzetiségi Stúdió
- Szegedi Regionális és Nemzetiségi Stúdió
- Szolnoki Regionális és Nemzetiségi Stúdió
- Szombathelyi Regionális Stúdió
[szerkesztés] Működésének jogi háttere
Az médiatörvény (1996. évi I. törvény) szerint az Magyar Rádió Zrt. alapítója és egyedüli részvényese, így a tulajdonosi kezelő testülete Magyar Rádió Közalapítvány. Az alapítvány kuratóriuma választja meg a rádió elnökét, gyakorolja a gazdálkodásával összefüggő felügyeleti jogokat. A szakmai felügyeleti szerv az Országos Rádió és Televízió Testület. A törvényességi felügyeletet a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság végzi.
Az MR ügyvezetését az elnök látja el. Gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a Gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.
[szerkesztés] Szervezeti felépítése
Az MR önálló szervezeti egységei:
- Elnöki Hivatal
- Kossuth Rádió Főszerkesztőség
- Petőfi Rádió Főszerkesztőség
- Bartók Rádió Főszerkesztőség
- Művészeti Főszerkesztőség
- Archívum
- Gazdasági Igazgatóság
- Műszaki Igazgatóság
- Informatikai Osztály
- Jogi Iroda
- Oktatási Osztály
- Kommunikációs Iroda
- Kereskedelmi Iroda
- RTV Részletes
- Belső Ellenőrzési Iroda
Az MR tanácsadó, koordináló, illetőleg egyéb tevékenységet végző testületei:
- Elnöki értekezlet
- Elnökségi értekezlet
- Nyelvi Bizottság
- Mikrofonbizottság
- Műsorülés
[szerkesztés] Története
Magyarországon a rendszeres rádiós műsorsugárzás 1925. december 1-jén indult meg a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. (MTR) keretében, amely akkor a Magyar Távirati Irodát (MTI) is magában foglalta. 1945. június 1-jén a világháború utáni újjászervezés során a szervezet elnevezése Magyar Központi Híradó Rt.-re változott, amelyet 1949. augusztus 19-én államosítottak. Az MTI-től különválasztva 1950. március 7-én létrejött a Magyar Rádióhivatal (MRH). 1957. augusztus 18-án a szervezet Magyar Rádió és Televízió (MRTV) néven működött tovább egészen 1974. októberéig, amikor különvált a Magyar Rádió (MR) és a Magyar Televízió (MTV). 1996. augusztus 1-jén a médiatörvény értelmében megalakult a Magyar Rádió Rt. (az 2006-os évtől Magyar Rádió Zrt.) elnevezéssel. [1]
[szerkesztés] A Magyar Rádió eddigi vezetői
MR
- 1925–1941 Kozma Miklós
- 1942–1944 Náray Antal
- 1945–1948 Ortutay Gyula
- 1948–1949 Barcs Sándor
- 1949–1953 Szirmai István
- 1953–1954 Hartai László (mb. elnök)
- 1954–1956. október 30. Benke Valéria (elnök)
- 1956. november 7.– 1957 Gács László (kormánybiztosként)
MRTV
MR
- 1974–1988 Hárs István
- 1988–1990 Hajdú István
- 1990–1993 Gombár Csaba
- 1993–1994 Csúcs László (alelnökként)
- 1994–1996 Szirányi János
- 1996–2000 Hajdú István
- 2000. július–augusztus Juhász Judit (alelnökként)
- 2000. augusztus–2001. június Szijártó István (gazdasági igazgatóként)
- 2001. június 5.–2005. július 31. Kondor Katalin
- 2005. augusztus-2006. július Gőblyös István és Hollós János (ügyvezetőként)
- 2006. augusztus 1.– Such György