Pécel

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.49116° k. h. 19.34201°

**Pécel**

Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Gödöllői
Rang	város
Terület	43,63 km²
Népesség
Összesen: 13008 fő (2001) Népsűrűség: 298,14 fő/km²
Irányítószám	2119
Körzethívószám	28
Térkép é. sz. 47.49116° k. h. 19.34201°	település Mo. térképén

Pécel város Pest megyében, a Gödöllői kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Pécel a Gödöllői dombság észak-nyugati felén fekszik. Nyugati irányban Budapest XVII kerületével, keleti irányban Isaszeggel, délről pedig Maglóddal határos.

[szerkesztés] Megközelítése

gépkocsival
- Budapest irányából a Rákoskeresztúrtól induló Péceli úton.
- 31-es útról nyíló bekötőúton
- Isaszeg felöli műúton
vasúttal
- Budapest - Hatvan vasútvonalon

[szerkesztés] Története

Pécel területe, miként azt a határában talált régészeti leletek is bizonyitják, már az időszámítás előtti korszakban is lakott volt. Találtak itt többek között kő-, bronz- és rézkori leleteket is. Első okleveles említése 1338-ból származik Pechel-i Demeter, Pest megyei szolgabíró családnevében. Domokos pap és János plébános 1345-ben alapították a város első iskoláját. A XIV században a nem helyi eredetű Péceliek birtoka. Ezidőben már a Rákos-patakon vizimalom is működött. A török idők alatt végig lakott hely volt, csak a tizenöt éves háborúban néptelenedett el. A falu a XVIII. században a Fáy és a Ráday család birtoka volt. Ráday Pál a birtokközpontját is ide építette. A kastélya napjainkban is látogatható.

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Fáy kastély

Fáy György 1910 körül építette az eklektikus stílusú kastélyát, amiben a neobarokk elemek dominálnak. Az oromzatot a Fáy család címere dísziti. Az épületet a II. világháború után mezőgazdasági iskolává alakították.

[szerkesztés] Ráday kastély

Ráday kastély

Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc diplomatája 1725-1730 körül építette első Péceli kúriáját. Fia Ráday Gedeon 1755-1775 között ezt barokk stílusú kastéllyá bővítette. 1825 .március 30-án leégett. A család anyagi gondjai miatt 1872. december 30-án nyilvánosan elárverezték. Ekkor került a Kelecsényi család birtokába, ahol állapota folyamatosan romlott. A II. világháború után a MÁV helyreállítatta, és kórháznak használta az épületet. 1998.ban a MÁV átadta a Műemlék Állami Gondnokságának.