Pilis (város)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.28593° k. h. 19.54702°

**Pilis (város)**

Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Monori
Rang	város
Terület	47,33 km²
Népesség
Összesen: 10 905 fő (2001) Népsűrűség: 230,40 fő/km²
Irányítószám	2721
Körzethívószám	29
Térkép é. sz. 47.28593° k. h. 19.54702°	település Mo. térképén

Pilis város Pest megyében, a Monori kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Megközelítése

Áthalad rajta a 4-es számú főközlekedési út.

Vasútállomása van a Budapest-Cegléd-Szolnok vonalon.

[szerkesztés] A név eredete

A település elnevezése a szláv eredetű kopasz, növényzet nélküli hely jelentéséből ered.

[szerkesztés] Története

Környéke gazdag régészeti lelőhely: bronz- és vaskori leleteket, valamint II. századbeli szarmata halomsírt tártak fel. Avar és honfoglalás kori sírokat is találtak a régészek.

Pilis nevét ismert oklevél először 1326-ban említi. A XIV-XV században a Pilisi-család birtokolja. A török hódoltság elején, a XVI. század közepén elpusztult. Mint pusztát a Fáyak szerezték meg, 1711-től Beleznay Jánosé, aki felvidéki szlovákokkal telepítette be. A XIX. században a Nyáry és a Gubányi családé lett. 1805-től mezőváros.

[szerkesztés] Nevezetességei

A megye egyik legrégebbi kastélya, amelyet az itteni földesúr, Beleznay János építtetett 1710 körül. Az U-alakú, barokk stílusú kastélyt itáliai mesterrel építtette. Az épület a Mária Terézia kori barokk kastélyépítészet egyik kiemelkedő példája. A még jelentős méretű park közepén álló, barokk stílusú emeletes főépületet kétoldalt tornyok fogják közre, melyekhez földszintes oldalszárnyak csatlakoznak és alkotnak hangulatos belső udvart. A kastélyban, számos író vendégeskedett, köztük Kármán József, aki itt írta a Fanny hagyományai című művét, a leánylélek finom ábrázolását. A II. világháború után először leányotthon, majd nevelőintézet került az épületbe, ma Általános Iskola és Diákotthon.

A városban található az ország ötödik legnagyobb evangélikus gyülekezete (6500 fő). A barokk templom több lépcsőben épült a XVIII. század végén, jórészt a Beleznay család költségén. Boltozatos belsejében íves nyíláson nyugvó karzatok vannak. Szószékkel egybeépített oltára 1903-ban készült klasszicista elemek felhasználásával. [1]