Magyar Katolikus Egyház
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
381-ben az aquileiai zsinat elismert Pannóniában működő érsekségeket. 1001-től I. István király több érsekséget és püspökséget szervez az országban (Esztergom, Pécs, Kalocsa).
Querfurti Brunó (más néven: Bonifác) német szerzetes 1003 után több hittérítő utat tesz Magyarországon.
1020 körül indul el az egyházi oktatás.
1046-ban tör ki a Vata-féle pogány lázadás, mely során Gellért püspök vértanú halált hal (1046.09.25.).
1055-ben I. András királyunk Tihanyban bencés monostort alapít, melynek alapító oklevele az első magyar nyelvemlékünk.
1080-ban felavatják a magyar egyház első szentjeit, köztük I. István, Magyarország államalapító és egyházszervezõ királyát.
1092-ben A magyar egyház I. (Szent) László király elnöklete alatt zsinatot tart Szabolcson.
1116 előtt kiadják Kálmán király ún. II. törvényét, mely a zsidók és a keresztények közötti kapcsolatok kérdéseit rendezi.
1279-ben Fülöp pápai legátus kihirdeti a budai zsinatnak a magyar egyház belsõ életét szabályozó végzéseit, és kiközösíti IV. (Kun) László királyt, az országra interdiktum-ot (kiátkozást) hirdet. A királlyal később kibékül.
Egy 1356-os pápai levél Nagy Lajos királyt "Krisztus védőpajzsának, az Úr athlétájának" nevezte a Pápai Állam katonai támogatása elismeréseként.
1378-ban az egyházszakadás során Magyarországon a "törvényes" római pápát ismerték el és támogatták.
1403-ban azonban Zsigmond király hatalmi harcok következtében nem ismerte el a pápák hatalmát, és kiadta a az ún. királyi tetszvényjogot tartalmazó rendeletét.
1561-től kezdte el nyilvánosan terjeszteni tanait a Református Egyház Debrecenben, melyre a katolikus ellenreformáció volt a válasz. 1671-1681 között perekkel kényszerítették a protestáns lelkészeket áttérésre, többeket gályarabságra ítéltek. II. József által 1781-ben kiadott "Türelmi rendelet" engedélyezte 100 év után más vallások gyakorlását is - majd 1848-ban a XX. törvénycikk kimondta, hogy Magyarországon nincs uralkodó vallás. Elindul a szekularizáció
1848 márciusában a katolikus egyház több évszázados jussa, a tized megszűnik
1945-ben az egyház földjeit államosítják. 1948 végén letartóztatják Mindszenty József bíborost és koncepciós perben elítélik. 1956-ban szabadították ki pár napra, majd az amerikai követségre menekült, ahonnan 1971-ben Rómába került. Élete végéig Bécsben élt.
1950-ben állami oldalról megvonják a szerzetesrendek java részének "működési engedélyét" (a gyakran használt "feloszlatás" pontatlan kifejezés ez esetben, mert az az egyházi hatóság általi megszüntetést jelentené), a rendek 1989-től működhetnek újra legálisan.
1950 augusztus 30-án a püspöki kar a kormánnyal a Vatikán hozzájárulása nélkül kötött (ezért egyházjogi szempontból nem szabályos) megállapodásban elismeri a Magyar Népköztársaság államrendjét és kötelezi magát, hogy nem engedi meg "a hívők vallásos érzületének és a katolikus egyháznak államellenes politikai célokra" való felhasználását.
1951-ben a püspöki kar elfogadja az ún. "állameskü" letételét az 1949-es alkotmányra, tudomásul veszi, hogy a főpapokat csak az Elnöki Tanács hozzájárulásával lehet kinevezni és kinyilvánítja, hogy helyesli a békepapi mozgalmat.
1964 szeptember 15-én A Szentszék és a magyar állam képviselői aláírják az ún. "részleges megállapodás"-t, mely lényegében az 1950-es, jogilag tisztázatlan státuszú dokumentum főbb pontjait szentesíti. Ennek nyomán lehetővé válik a megüresedett püspöki székek betöltése, az egyház és az állam viszonya azonban lényegében nem változik Magyarországon.
1969-ben vezetik be a II. vatikáni zsinat reformjait követő mai liturgiát a katolikus egyházban. Legnagyobb hatású újításai: a misézés ezentúl latin helyett a nép nyelvén történik, a miséző pap nem a híveknek háttal, hanem a néppel szemközt állva vezeti a szertartást, a szentírási olvasmányok három évenként visszatérő rendben (A, B és C év) követik egymást, egyszerűsödik és érthetőbbé válik a liturgia.
1990-ben az azévi IV. törvény rendezi az egyházak megalakulási szabályait. (2005-re közel 150 egyház jön létre.)
1990. február 6-án Paskai László bíboros és Németh Miklós kormányfő közös nyilatkozatban bontják fel az 1950-ben kötött megállapodást.
1997-ben a Vatikán és a Magyar Köztársaság közötti ú.n. vatikáni szerződésben már egyházjogilag érvényesen és a bevett gyakorlatnak megfelelően rendezik a katolikus egyház és az állam viszonyával kapcsolatos alapvető kérdéseket. (A szerződés szolgált alapul a többi nagyobb felekezettel ezután megkötött megállapodásokhoz is.)
2005 nyilvánoságra kerülnek olyan listák, melyek - azok (sokszor névtelen) közreadói szerint - a kommunista besúgórendszert kiszolgáló egyházi vezetők neveit is tartalmazzák. E listákkal szemben komoly hitelességi aggályokat fogalmaznak meg, viszont a hiteles listák kiadását a Magyar Katolikus Egyház és a vele bizonyos azonosságot vállaló politikai erők minden eszközzel igyekeznek megakadályozni. (Megjegyzés: a katolikus egyház jogrendje értelmében azon felszentelt papok, szerzetesek és szerzetesnővérek, akik egy politikai szervezet, vagy más ideológia elkötelezettjeivé válnak, automatikusan egyházi kiközösítés alá esnek; hasonlóképpen a pedofília vagy szentségtörés vádjában a Vatikán által elítélt papok, szerzetesek.)
[szerkesztés] Egyházmegyéi
[szerkesztés] Szent István által alapított (hagyomány szerinti) egyházmegyék
- Esztergomi Egyházmegye
- Veszprémi Egyházmegye
- Győri Egyházmegye
- Pécsi Egyházmegye
- Erdélyi Egyházmegye (Gyulafehérvár székhellyel; területén latin térítőpüspökség a korábbi görög rítusú térítőpüspökség helyett)
- Egri Egyházmegye
- Kalocsai Egyházmegye
- Csanádi Egyházmegye
[szerkesztés] Későbbi, középkorban alapított püspökségek
[szerkesztés] Dualizmuskori alapítású ill. ekkor érsekségi rangra emelt egyházmegyék
- Esztergomi érseki tartomány
- Eperjesi Görög Katolikus Egyházmegye
- Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye (Alapítva 1912-ben, székhelye előbb Debrecen, 1914-től Nyíregyháza.)
- Székesfehérvári Egyházmegye
- Szombathelyi Egyházmegye
- Kalocsa-bácsi érseki tartomány
- Kalocsai Főegyházmegye
- Nagyváradi (latin szertartású) Egyházmegye
- Csanádi Egyházmegye (székhelye: Temesvár)
- Egri érseki tartomány
- Egri Főegyházmegye
- Szepesi Egyházmegye (székhelye: Szepesváralja)
- Rozsnyói Egyházmegye
- Kassai Egyházmegye
- Szatmári Egyházmegye (székhelye: Szatmárnémeti)
- Gyulafehérvár-fogarasi (balázsfalvi) görög katolikus érseki tartomány (román)
- Gyulafehérvár-fogarasi Főegyházmegye (székhelye: Balázsfalva)
- Nagyváradi (görög szertartású) Egyházmegye
- Szamosújvári Egyházmegye
- Lugosi Egyházmegye
- Zágrábi érseki tartomány (horvát)
- Zágrábi Főegyházmegye
- Zengg-modrusi Egyházmegye
- Boszna-szerémi (diakóvári) Egyházmegye
- Körösi Görög Katolikus Egyházmegye
[szerkesztés] A magyarországi katolikus egyházmegyék napjainkban
- Esztergom-Budapesti Főegyházmegye (Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek)
-
- Győri Egyházmegye (Dr. Pápai Lajos megyéspüspök)
- Hajdúdorogi Egyházmegye (Dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök)
- Miskolci Apostoli Exarchátus (Dr. Keresztes Szilárd exarcha)
- Székesfehérvári Egyházmegye (Spányi Antal megyéspüspök)
- Egri Főegyházmegye (Dr. Seregély István érsek)
-
- Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye (Bosák Nándor megyéspüspök)
- Váci Egyházmegye (Dr. Beer Miklós megyéspüspök)
- Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye (Bábel Balázs érsek)
-
- Pécsi Egyházmegye (Mayer Mihály megyéspüspök)
- Szeged-Csanádi Egyházmegye (Kiss-Rigó László megyéspüspök)
- Veszprémi Főegyházmegye (Dr. Márfi Gyula érsek)
-
- Kaposvári Egyházmegye (Balás Béla megyéspüspök)
- Szombathelyi Egyházmegye (Dr. Veres András megyéspüspök)
- Pannonhalmi „exempt” (vagyis az érseki joghatóság alól kivett és közvetlenül a Vatikán alá tartozó) egyházmegye; Pannonhalmi "nullius" bencés Főapátság (Dr. Várszegi Asztrik főapát-püspök)
- Tábori Püspökség (Katonai Ordinariátus) (Dr. Szabó Tamás püspök)
[szerkesztés] Egyházi adó
Napjainkban Magyarországon az önkéntes egyházi hozzájárulás (közkeletű, de nem pontos nevén az "egyházi adó") az egyház általános irányelve szerint a személy éves adójának központilag felajánlható 1%-án túl az éves jövedelem 1%-a, melyet a hívő saját helyi közössége javára adományoz. De a hozzájárulás mértékének ilyetén „bevallása” (ellentétben pl. a németországi katolikus egyházzal) önkéntes. Az egyházi hozzájárulás jelképes is lehet (akár évente családonként 500 Ft is, egyes szegények esetében).
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Magyar Katolikus Egyház hivatalos honlapja
- Gárdonyi Máté A Magyar Katolikus Egyház önértelmezése a pártállam idején
- Karl-Josef Rauber: A II. vatikáni zsinat időszerűsége Magyarországon
- Dr. Máté-Tóth András: A II. Vatikáni zsinat és a magyar elhárítás
- Egyházmegyék
- Magyar Kurír
 |
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by