Pulszky Ferenc
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Pulszky Ferenc (Eperjes, 1814. szeptember 17. - Budapest, 1897. szeptember 9.) politikus, régész, műgyűjtő, az MTA tagja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete és munkássága
A jómodú család gyermeke tanulmányait Miskolcon, majd Eperjesen kezdte, diplomáját a pesti egyetem jogi karán szerzi. Még Eperjesen, életre szóló barátságot köt Eötvös Józseffel , a későbbi vallás- és közoktatási miniszterrel. Fiatalkorában nagy hatással van rá anyai nagybátyja Fejérváry Gábor (*1780–†1851), akivel többször beutazza Európát. A nagybácsi vonzódása a régiségek, műgyűjtés iránt átragad a fiatal Pulszkyra is.
Az utazások után joggyakornok a pozsonyi országgyűlés mellett, ahol megismerkedik a reformkor jelentős alakjaival így Deákkal, Kölcseyvel. Pesten kapcsolatba kerül olyan irodalmi nagyságokkal, mint Vörösmarty, Bajza vagy Czuczor. 1834-ben Az ügyvédi vizsga letétele után Sáros vármegye aljegyzője. 1837-ben újabb utazást tesz nagybátyjával Nyugat-Európában. 1839-től Sáros megye követe az országgyűlésben.
1844-ben feleségül veszi egy bécsi bankár lányát, Walter Teréziát (*1819–†1866), akitől több gyermeke is született (így Ágost, Károly, Polixénia (*1857–†1921) és Garibaldi (*1861–†1926) ).
Az első felelős kormányban előbb Kossuth mellett pénzügyi, majd Esterházy Pál, a király személye körüli miniszter mellett államtitkár Bécsben. Felmentése után visszatért Pestre, ahol a Honvédelmi Bizottmány kereskedelmi ügyekkel megbízott tagja. 1849-ben Kossuth Londonba küldi, hogy próbáljon támogatókat szerezni a magyar függetlenségnek. Ez a küldetése ugyan sikertelen de fontos szerepet játszik az emigráns magyarok támogatásában. 1851-52-ben miután Kossuth elhagyta Törökországot, csatlakozik hozzá és elkíséri európai, illetve amerikai körútján. Kapcsolatuk az 1860-as években romlik meg, miután Pulszky egyre inkább hajlik a magyarországi kiegyezésre támogatására.
Eötvös közbenjárására 1866-ban Pulszky is hazatérhet Magyarországra, azzal a feltétellel, hogy nem akadályozza a Kiegyezés folyamatát. A feltételt megtartja, sőt támogatja is Deák politikáját az országgyűlésben, előbb Szentes, majd Szécsény követeként.
Tevékenyen részt vesz az Esterházy-képtár és több más külföldi gyűjtemény állami megvásárlásának előmozdításában. Ezen gyűjteményekből jön létre az 1870-es években (Pulszky egyik barátjának, Ráth Györgynek a vezetése alatt álló) Iparművészeti, majd az 1880-as években a Szépművészeti Múzeum jogelődje, az Országos Képtár (melynek igazgatója Pulszky fia, Károly volt).
Maga Pulszky Ferenc, akit a dualizmus kultúrpápájának is neveznek, 1869-től 25 éven át a Nemzeti Múzeum igazgatója. Nyugdíjazása után a Magyarországi Múzeumok és Könyvtárak főfelügyelője. Emelett számos egyéb társaságnál volt vezető (Régészeti Társaság, Képzőművészeti Társaság) vagy tag (Kisfaludy Társaság, Petőfi Társaság). A Magyar Tudományos Akadémia előbb levelező (1838), majd rendes (1840), illetve tiszteletbeli tagja (1841), később igazgatója (1873-tól), végül pedig alelnöke (1895-től)
[szerkesztés] Főbb művei
- Aus dem Tagebuche eines in Grossbritannien reisenden Ungarn (Pest, 1837) - Nagy-Britanniai útleírás
- White, red, black (N.Y.: Redfield, 1853) – feleségével közösen kiadott naplójegyzetek az amerikai utazásról.
- Eszmék Magyarország története philosophiájához (Bp., 1880)
- Életem és korom (I-IV., 1880-82)
- Martinovics Ignác és társai (Bp., 1882)
- Publicistikai dolgozatok (Bp., 1889)
- Magyarország archeológiája (I-II., 1897-98)
[szerkesztés] Festmények Pulszkyról
- Borsos József: Pulszky Ferenc arcképe (1841)
- Böhm, Wolfgang: Pulszky Ferenc képmása (1849) - megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Arcképcsarnokában
Based on work by 
