Szécsény

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 48.08098° k. h. 19.51966°

**Szécsény**

Régió	Észak-Magyarország
Megye	Nógrád
Kistérség	Szécsényi
Rang	város
Terület	45,83 km²
Népesség
Összesen: 6479 fő (2001) Népsűrűség: 141,37 fő/km²
Irányítószám	3170
Körzethívószám	32
Térkép é. sz. 48.08098° k. h. 19.51966°	település Mo. térképén

Szécsény város Nógrád megyében, a Szécsényi kistérség központja. 1962-től Pősténypuszta, 1963-tól Benczúrfalva tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története (a Pallas Nagy Lexikona alapján)
3 Gazdaság
4 Nevezetességei
5 Testvérvárosa
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Az Ipoly menti síkságon, a Darázsdai (Szentlélek)-patak mellett fekszik, 170 m tengerszint feletti magasságban. A Cserhát hegységbe irányuló turistautak kiindulópontja. Az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc vasútvonal és a 22. sz. főút mellett fekszik, Balassagyarmattól 19 km-re.

[szerkesztés] Története (a Pallas Nagy Lexikona alapján)

Szécsény már az őskorban egyike volt a legrégibb ipolyvölgyi telepeknek. A Kerekdombon a csont- és kőkor emberei telepedtek volt meg, a Danda-Szemetjén és a Dögtér mellett a bronzkor lakói, a Kőhegyén és a Strázsapart alatt a vaskor népe.

Szécsény várának keletkezését némelyek a cseh huszitáktól származtatják, mások a templomos vitézeknek tulajdonítják, mivel a vártól mintegy félórányira bizonyos kőfal s kőkerítés nyomai láthatók, amelyek állítólag a János-vitézek templomából s kertjéből maradtak fenn. Az okmányokban már a 13. században szó van róla. IV. Béla Szécsényt 1229-ben Bonza grófnak, a Botus fiának adományozta a novigrádi kerületben fekvő Szőllős, Rimóc és Almás helységekkel együtt. Mikor Tamás erdélyi vajda a Farkas nógrádi főispán fia [határát bejáratta, a családja a Zéchen névvel élt, s unokáját, Ferencet, a Konye bán fiát, Zsigmond király országbiróvá nevezte ki, ki a minoriták számára alapítványt tett, amely azonban 1466-ban a Szt.-Ferenc-rendiek Üdvözítőről nevezett tartományára szállott. A várat is ez a Zéchen Ferenc építtette fel, melyet 1433-ban Pardus de Horka huszita vezér foglalt volt el, mely ütközetben a husziták kapitánya, Velko is elesett s az ország nagy darab földje Párkánytól az Ipoly folyóig s innen a Szepességig a csehek hatalmába ment át, mely haderő ellen Zéchen László 50, Zéchen Oszvald 100 lovas katonát állított.

Ferencrendi kolostor

1544-ben a törökök foglalták el, s a vár a Szent Ferenc-rendiek kolostorával együtt a hitetlenek kezébe került, amíg Nádasdy Ferenc és Zrínyi Miklós visszafoglalhatták. 1550-ben Losonczy István birta, szeptember 6-án azonban a törökök elfoglalták; a vár ezután sokáig sínylett török rabságban, amelytől Tiefenbach és Pálffy seregei szabadították meg 1593-ban. Ezután a császáriaktól szenvedett sokat, akik 1600. március 23-án éjjel kinyitották a város kapuit, és a lakosokat, nőket úgy mint a gyermekeket, lemészárolták. 1605-ban meghódolt Bocskay Istvánnak, aki a templomot a reformátusoknak adta, s csak öt évre helyezte oda vissza Forgách Zsigmond gróf a katolikusokat, praesidensnek nevezvén ki oda Saáry Mátyást. A várat többször erősítették (igy 1622., 1625., 1635., 1640., 1655-ben). III. Ferdinánd 1647-ben Koháry Istvánt nevezte ki Szécsény kapitányává, ki mellé három év mulva Liptay Istvánt alkapitánynak rendelték, hogy ketten legyenek rémei a budai és szolnoki töröknek; de Koháry a várat 1663. november 9-én kénytelen volt felgyújtani, s a romokat az ellenségnek átengedni. 1683-ban Thököly Imre Gyürky Pált nevezte ki várkapitánnyá, akitől és a törököktől megint Sobieski János kozákjai foglalták el. II. Rákóczi Ferenc 1705-ben e térségben, amelyet «borjúpást»-nak neveztek, országgyűlést tartott a szabad ég alatt (lásd szécsényi országgyűlés). Heister, a császári hadak vezére 1709-ben a várostól félórányira a kurucok erejét megtörte, s azok vezéreit végleg szétkergette. A régi várból később csak egy gömbölyü torony és egy bástyafal maradt meg.

A századfordulón nagyközség volt Nógrád vármegye szécsényi járásában. 1891-ben 3518 magyar lakosa volt; a járási szolgabírói hivatal és járásbíróság székhelye; volt takarékpénztára, ipariskolája, marhakereskedése, posta- és távíróhivatala és postatakarékpénztára.

[szerkesztés] Gazdaság

Betonelem- , villamosgép-, fémtömegcikk gyártás.
Bútoripar, ruhaipar.
Téglagyártás.
Palóc Háziipari Szövetkezet

[szerkesztés] Nevezetességei

Forgách-kastély

Római katolikus templom (gótikus)
Forgách-kastély (A Forgách grófi család a városban barokk kastélyt építtetett és gyönyörű parkot rendezett be, amely a szabadságharc előtt Pulszky Ferenc tulajdonában volt, majd Pulszky Ágosté lett.)
Tűztorony (a 18. század elejéről)
Híres szécsényiek:
- Itt született Haynald Lajos bíbornok, kalocsai érsek, aki szülővárosa iránt érzett kötődését árvaház építésével mutatta ki.
- Itt született Komjáthy Jenő (1858 - 1895) költő.
- Dolányban ( a későbbi Benczúrfalván) élt Benczúr Gyula (1844 Nyíregyháza - 1920 Dolány) festőművész. Itt van a sírja és egykori műterme, amelyet hosszú ideig Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész használt.
- Itt született és itt található a sírja Ferenczy Teréz költőnőnek
- Pintér Sándor a város területén és közvetlen környékén az őskori kultúra különböző korszakainak emlékeit találta.