Paradicsom (növény)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Paradicsom

Rendszertan

Ország:	Plantae
Alország:	Tracheobionta
Törzs:	Zárvatermők (Angiospermatophyta)
Osztály:	Magnoliopsida
Alosztály:	Asteridae
Rend:	Solanales
Család:	Solanaceae
Nemzetség:	Solanum
Faj:	S. lycopersicum

Binominális név

Solanum lycopersicum
L.

A paradicsom (Solanum lycopersicum) a Solanaceae családba tartozó növény, Dél- és Közép-Amerikában honos. Népies neve: paradicska, tomata, tomató.

[szerkesztés] Nevének eredete

Az Amerikából behozott zöldségféle eredeti neve az indián eredetű tomata volt. Magyar neve a paradicsom a „Paradicsom almája”, „paradicsomalma” névből rövidült. A növény „alma” nevét máig őrzi az olasz neve (pomodoro, azaz „aranyalma”).^[1]

[szerkesztés] Leírása

A paradicsomot nyers fogyasztásra és konzerválásra egyaránt termesztik. Nagyon sok fajtája van és sokféleképpen használható fel.

Táplálkozási értéke abban rejlik, hogy harmonikus összetételben tartalmazza a különböző aroma anyagokat, amelyet más növények ízben nem tudnak megközelíteni. A vitaminok közül a C-vitamin (20-30 mg), de még 11-12 féle vitamin található benne, közöttük az A, B₁, B₂, és 1,6 mg karotin jelentős.

A zöld paradicsom fogyasztása veszélyes, mert mérgező hatású szolanint tartalmaz, ami az érés során elbomlik.

[szerkesztés] Felhasználása

Felhasználható nyersen, savanyúságnak, levesnek, mártásnak, passzírozva üdítőitalnak.

[szerkesztés] Gyógyhatása

Élelmezési célok mellett gyógyhatása is jelentős. A tomatin nevű alkoloidájából gombás betegségek, gyulladásos folyamatok elleni kenőcsöket készítenek.

Hámozva a diétás étrendbe is alkalmazható, mert így könnyebben emészthetővé válik.