Paradicsom (növény)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Paradicsom | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Rendszertan | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Binominális név | ||||||||||||||||||
| Solanum lycopersicum L. |
A paradicsom (Solanum lycopersicum) a Solanaceae családba tartozó növény, Dél- és Közép-Amerikában honos. Népies neve: paradicska, tomata, tomató.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nevének eredete
Az Amerikából behozott zöldségféle eredeti neve az indián eredetű tomata volt. Magyar neve a paradicsom a „Paradicsom almája”, „paradicsomalma” névből rövidült. A növény „alma” nevét máig őrzi az olasz neve (pomodoro, azaz „aranyalma”).[1]
[szerkesztés] Leírása
A paradicsomot nyers fogyasztásra és konzerválásra egyaránt termesztik. Nagyon sok fajtája van és sokféleképpen használható fel.
Táplálkozási értéke abban rejlik, hogy harmonikus összetételben tartalmazza a különböző aroma anyagokat, amelyet más növények ízben nem tudnak megközelíteni. A vitaminok közül a C-vitamin (20-30 mg), de még 11-12 féle vitamin található benne, közöttük az A, B1, B2, és 1,6 mg karotin jelentős.
A zöld paradicsom fogyasztása veszélyes, mert mérgező hatású szolanint tartalmaz, ami az érés során elbomlik.
[szerkesztés] Felhasználása
Felhasználható nyersen, savanyúságnak, levesnek, mártásnak, passzírozva üdítőitalnak.
[szerkesztés] Gyógyhatása
Élelmezési célok mellett gyógyhatása is jelentős. A tomatin nevű alkoloidájából gombás betegségek, gyulladásos folyamatok elleni kenőcsöket készítenek.
Hámozva a diétás étrendbe is alkalmazható, mert így könnyebben emészthetővé válik.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Tótfalusi István: Magyar Etimológiai Nagyszótár 2002. Arcanum DVD Könyvtár 2. ISBN 9639374121
)
Based on work by 