Orvos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Hippokratész 3 Mai értelmezés 4 A tevékenység szabályozása 5 Orvosi rendtartás 6 Orvosi eskü 6.1 Az orvosi eskü szövege 6.2 A hippokratészi eskü 7 Orvosi titoktartás 8 Munkakörök 8.1 Gyakorlati 8.2 Oktatási 8.3 Kutatóintézeti 8.4 Közegészségügyi 8.5 Szervezési 9 Orvosi bizonyítvány 10 Orvosi felelőség 11 Orvosi műhiba 12 Orvos képzés 13 Lásd még 14 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

A gyógyítás története egyidős az emberiség történetével, így az orvos, már az ősközösségi társadalomban is jelen volt, az ilyen személyt akkoriban - varázslónak, guru-nak hívták. Később, a rabszolgatartó társadalomban, változott a helyzet, ekkor a papok vették át a gyógyítók szerepét, tevékenységüket a templomokban, kegyhelyeken végezték. Kínában már időszámításunk előtt több mint ezer évvel, - állami fizetéssel rendelkező, - ezért a lakosságot ingyen gyógyító, - a papoktól teljesen független orvosi kar működött. Még a rabszolgatartó társadalmi rend idején elindul a világi orvoslás kialakulása. Egyiptomban a fáraóknak saját orvosaik voltak.

[szerkesztés] Hippokratész

Görögországban is világi orvoslás alakult ki, ahol csak megfelelő iskolát végzett világi személyek gyógyíthattak. Így nem csoda, hogy Görögországból került ki az orvostörténet egyik máig legnagyobb alakja. Hippokratész volt az az orvos, aki rendszerbefoglalta és leírta az orvostudomány elméleti és gyakorlati alapjait, tudnivalóit. Ezek egy része - az orvostudomány fejlődésének ellenére, - még ma is érvényes.

Az orvoslás a rómaiaknál és az arab világban is tovább fejlődött, de a kereszténység megtorpanást, sőt visszaesést okozott. A sebész és az orvos sokáig nem volt azonos fogalom, így volt ez hazánkban is, ahol csupán a elmult század óta követelik meg a sebészektől, hogy diplomával rendelkezzen. Ezt megelőzően, képzetlen un. felcserek, vagy borbélyok látták el a sebészeti teendőket.

[szerkesztés] Mai értelmezés

A mai értelmezésünk szerint az orvos, a betegek gyógyításával, betegségek megelőzésével hivatásszerüen foglalkozó szakember. Aki az orvostudományi egyetemet sikeresen elvégezte, ott diplomát szerzett.

Magyarországon orvosi gyakorlatot, csak az folytathat, aki felvetette magát az orvosok országos nyilvántartásába, és az erről szóló igazoló okmánnyal rendelkezik. A külföldön szerzett diplomát pedig csak akkor, ha azt az orvostudományi egyetem elfogadja, vagy ha tulajdonosa, honosítás (nosztrifikáció), útján érvényesítteti.

[szerkesztés] A tevékenység szabályozása

[szerkesztés] Orvosi rendtartás

[szerkesztés] Orvosi eskü

[szerkesztés] Az orvosi eskü szövege

,,Én ................. esküszöm, hogy orvosi hivatásomhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítok. Orvosi tudásomat a betegségek megelőzésére, a betegek testi-lelki javára, betegségük gyógyítására fordítom. A hozzám fordulók bizalmával, kiszolgáltatott helyzetével visszaélni nem fogok, titkaikat fel nem fedem. Egyenlő figyelemmel és gondossággal gyógyítok minden embert. Tudásomat és gyakorlati ismereteimet állandó képzéssel magas szinten tartom, de ismereteim és képességeim korlátait is tudomásul veszem. Az orvosi működésemmel kapcsolatos etikai követelményeket tiszteletben tartom. Arra törekszem, hogy az orvostudomány, valamint a Semmelweis Orvostudományi Egyetem jó hírnevét öregbítsem és megbecsülését előmozdítsam."

[szerkesztés] A hippokratészi eskü

"Esküszöm a gyógyító Apollóra, Aszklepioszra és Hügieiára és Panakeiára és valamennyi istenre és istennőre, akikiet ezennel tanúkul hívok, hogy minden erőmmel és tehetségemmel megtartom következő kötelességeimet: tanáromat, akitől e tudományt tanultam , úgy fogom tisztelni, mint szüleimet, vagyonomat megosztom vele, s ha rászorúl, tartozásomat lerovom; utódait testvéremnek tekintem, oktatomőket ebben a tudományban, ha erre szentelik magukat, mégpedig díjtalanul; továbba az orvosi tudományt áthagyományozom fiaimra és mesterem fiaira és azokra, akik az orvosi esküt leteszik, másokra azonban nem. Tehetségemhez és tudásomhoz mérten fogom megszabni a betegek életmódját az ő javukra, és mindent elhárítok, ami ártana nekik. Senkinek sem adok halálos mérget, akkor sem, ha kérik, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok. Hasonlóképpen nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához. Tisztán és szentűl megörzöm életemet és tudományomat. Sohasem fogok hólyagkövet operálni, hanem átengedem ezt azoknak, akiknek ez a mesterségük. Minden házba a beteg javára lépek be, s őrizkedni fogok minden szándékos károkozástól, különösen férfiak és nők szerelmi élvezetre használatától, akár szabadok, akár rabszolgák. Amit kezelés közben látok vagy hallok - akár kezelésen kívül is a társadalmi érintkezésben - nem fogom kifecsegni, hanem titokként megörzöm. Ha ezt az esküt megtartom és nem szegem meg , örvendhessek életem fogytáig tudományomnak, s az életnek, de ha esküszegő leszek, történjék ennek ellenkezője."

[szerkesztés] Orvosi titoktartás

[szerkesztés] Munkakörök

[szerkesztés] Gyakorlati

[szerkesztés] Oktatási

[szerkesztés] Kutatóintézeti

[szerkesztés] Közegészségügyi

[szerkesztés] Szervezési

[szerkesztés] Orvosi bizonyítvány

[szerkesztés] Orvosi felelőség

[szerkesztés] Orvosi műhiba

[szerkesztés] Orvos képzés

[szerkesztés] Lásd még

• Az orvostan története
• Orvostudomány
• Orvostudományi egyetem
• Orvos továbbképzés
• Orvosi elektronika
• Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Hippokratészi eskű
• Az orvosi és gyógyszerészi eskü
• Orvosok, bábák, állatorvosok esküje Zenta városában