Nag Hammadi-i lelet

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nag Hammadi-i lelet, késő ókori gnosztikus leletegyüttes. Az iratok jó része a Kr. u. IV. századból származik. 1945-ben, nem messze Luxor-tól, Nag Hammadi (az ókori Khénoboszkion) közelében kopt gnosztikus iratokat tartalmazó könyvtár került elő. Nem tudósok akadtak rá, hanem helyi lakosok, Muhammad al-Samman és Kalifah Ali al-Samman, miközben nitrátdús földet, az ún. sabakh-ot kerestek. A pontos időpont és a pontos lelőhely nem azonosítható teljes bizonyossággal. A lakosok visszaemlékezése szerint az anyagok egy részét teafőzéskor tüzelőanyagnak használták fel. A kódexek 1946-ban tűntek fel először Kairóban, majd évekig húzódó tárgyalások, bonyodalmak után az anyag a kairói Kopt-Múzeum tulajdonába került.

A 13 papiruszkódexnek kb. 1130 oldala és néhány kisebb töredéke maradt meg. A kódexek 51 művet tartalmaznak, egyesek cím nélküliek. A gnosztikus iratok mellett hermetikus szövegek is vannak bennük, a hermetizmus filozófiája ugyanis erős rokon vonásokat mutat a gnoszticizmussal. Az evangéliumok, apokalipszisek, levelek, filozófiai értekezések túlnyomó többsége a kopt nyelv szaidi dialektusában maradt fenn, kimutatható azonban más dialektusok alkalmazása is. A legtöbb irat eredeti nyelve valószínűleg a görög volt. A lelet a gnosztikus művek aránylag késői másolatát őrizte meg, egy részük keletkezési ideje legalábbis a Kr. u. II. századig nyúlik vissza.

A lelet jelentősége a gnoszticizmus-kutatásban elsöprő, hiszen megtalálásáig a titokzatos, eretnekségnek tartott mozgalom elveiről, belső életéről, tanításairól csakis az ókeresztény hereziológiai irodalomból értesülhettünk. Így meglehetősen egyoldalú és torzított kép élt a gnoszticizmus-kutatókban a XX. század közepéig.

[szerkesztés] A könyvtárban talált iratok

• I. Kódex (Jung kódexként is ismert):
  • Pál apostol imája
  • Jakab apokrifonja (más néven Jakab titkos könyve)
  • Igazság evangéliuma
  • Levél Reginóhoz - értekezés a feltámadásról, episztola
  • Hármaskönyv
• II. Kódex:
  • János apokrifonja
  • Tamás evangéliuma - mondás evangélium
  • Fülöp evangéliuma - mondás evangélium
  • Az Arkhónok létezéséről
  • A világ eredetéről
  • A lélek exegézise
  • Tamásnak, a Vitázónak Könyve
• III. Kódex:
  • János apokrifonja
  • Az egyiptomiak evangéliuma
  • Áldott Eugnostos
  • Jézus Krisztus Bölcsessége
  • A Megváltó dialógusa
• IV. Kódex:
  • János apokrifonja
  • Az egyiptomiak evangéliuma
• V. Kódex:
  • Áldott Eugnostos
  • Pál apokalipszise
  • Jakab első apokalipszise
  • Jakab második apokalipszise
  • Ádám apokalipszise
• VI. Kódex:
  • Péter és a tizenkét apostol cselekedetei
  • Mennydörgés: a Tökéletes Nousz
  • Hiteles tanítás
  • Nagy erőnk fogalma
  • Állam Platóntól - Az eredeti kézirat nem gnosztikus, de a Nag Hammadi könyvtárban talált változatot(588B-589B) jelentősen módosították.
  • Értekezés a nyolcadikról és a kilencedikről - L'Ogdoade et l'Ennéade-ként, illetve De ogdoade et enneade-ként is ismeretes, hermetikus értekezés
  • Hálaadó imádság (kézzel írott megjegyzéssel) - hermetikus imádság
  • Asclepius 21-29 - szintén hermetikus imádság
• VII. Kódex:
  • Seem parafrázisa
  • A nagy Seth második tanítása
  • Péter evangéliuma
  • Silvanus tanításai
  • Seth három sztéléje
• VIII. Kódex:
  • Zostrianus - apokalipszis
  • Péter levele Fülöphöz
• IX. Kódex:
  • Melchisedek
  • Norea
  • Bizonyságtétel az igazságról
• X. Kódex:
  • Marsanes - apokalipszis
• XI. Kódex:
  • Értekezés a tudásról
  • A Valentinian magyarázata a felszentelésről, a baptizmusról (A és B) és az Euchariszitáról (A és B)
  • Allogenész - apokalipszis
  • Hüpsziphron
• XII. Kódex:
  • Sextus Szentenciái
  • Az igazság evangéliuma
  • Töredékek
• XIII. Kódex:
  • A háromalakú Protannoia
  • A világ eredetéről

[szerkesztés] Források

• • Kákosy László: Fény és Káosz. A kopt gnosztikus kódexek (Budapest, 1987)
  • Giacomo Filoramo: A gnoszticizmus története (ford.: Dobolán Katalin) Budapest Hungarus Paulus Kairosz, ISBN 963 9302 33 3