Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Mongol hadjáratok Japán ellen - Wikipédia

Mongol hadjáratok Japán ellen

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szuenaga szamuráj szembeszáll a mongol nyilakkal. 1293 körüli tusrajz
Nagyít
Szuenaga szamuráj szembeszáll a mongol nyilakkal. 1293 körüli tusrajz

A Japán ellen intézett 1274 és 1281 évi sikertelen mongol támadások nem csupán helyi jelentőségű események voltak, hanem a hódító Mongol Birodalom első jelentős kudarcaként az egész távol-keleti történelem menetére is kihatással voltak. A két inváziós kísérlet visszaverése mindmáig a japán nemzeti múlt legdicsőbb eseményei közé tartozik, amely például számos elbeszélő szépirodalmi műnek is alapjául szolgált. E küzdelmek során jelent meg először a japán történelemben a kamikáze, az „isteni szél” fogalma. Megjegyzendő ezenkívül, hogy a II. világháború végének kivételével, az elmúlt 1500 év során ez volt az egyetlen eset a szigetország történetében, amikor egy idegen hatalom az ország megszállásával próbálkozott.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előkészületek

A tenger felől támadó mongolok visszaverése Hakatában (Fukuoka tartomány), 1293 körüli tusrajz
Nagyít
A tenger felől támadó mongolok visszaverése Hakatában (Fukuoka tartomány), 1293 körüli tusrajz

1259-ben Kubilaj kán kínai császárrá koronáztatta magát és 1264-ben Pekinget tette meg a Kínai Birodalom fővárosává. Ezt követően Koreát is leigázta, majd két évvel később követeket küldött a szomszédos szigetállamba, Japánba is, a mongol fennhatóság elismerését követelve. Miután a követek eredménytelenül tértek meg, Kubilaj 1268-ban újabb követeket küldött, a szigetország katonai lerohanását helyezve kilátásba. Azonban ezek a követek is elutasító választ kaptak. Mindkét küldöttséget a nyugati védelmi ügyek minisztere (csinzei bugjó) fogadta, aki a követek üzenetét a Kamakurában kormányzó sógunnak és a Kiotóban székelő japán császárnak továbbította.

Ezután további követjárásokra is sor került, részben koreai küldöttségek, részben mongol követek útján. A sógun kormányzótanácsa (bakufu) elrendelte, hogy mindazok a hűbérurak, akiknek a Korea felőli tengeri támadásnak leginkább kitett Kiusu tartományban volt a birtokuk, valamennyi haderejüket készenlétbe állítsák az ellenség lehetséges nyugati partraszállási pontjainak védelmére. Emellett nagyszabású imaszertartásokat tartottak és a kormány minden egyébirányú ügyét elnapolva válságstábot hoztak létre.

Japán-mongol tengeri ütközet. 1293 körüli tusrajz
Nagyít
Japán-mongol tengeri ütközet. 1293 körüli tusrajz

[szerkesztés] Első mongol hadjárat

A kán először 1268-ban akarta megindítani a támadást, de a koreaiak ekkor még nem tudtak kiállítani megfelelő méretű hadsereget és hajóhadat. Ezért 1273-ban segítségül a saját haderejét küldte Koreába. A mongol seregek azonban Koreában nem találtak elegendő takarmányt a lovaik ellátásához, így hamarosan visszatértek Kínába.

Végül 1274-ben elkészült a mongol flotta; 300 nagy és 400-500 kisebb hajóból állt, fedélzetükön 15 000 mongol és kínai, valamint 8 000 koreai harcossal, illetve a mongolok lovaiaval. Könnyedén elfoglalták Cusima és Iki szigetét, majd november 19-én szálltak partra Japán harmadik legnagyobb szigetén, Kiusun. A partraszállás helyén, a Hakatai-öbölben másnap összecsaptak a japánokkal (hakatai csata). A mongoloknak jobb fegyvereik és nagyobb harci tapasztalatuk volt, de a támadásra hónapok óta készülő, nagyobb létszámú japán sereg megállította őket, majd az éjszaka kitört vihar visszavonulásra kényszerítette a támadókat.

[szerkesztés] Második mongol hadjárat

1281: japán szamurájok egy mongol hajó fedélzetén. 1293 körüli tusrajz
Nagyít
1281: japán szamurájok egy mongol hajó fedélzetén. 1293 körüli tusrajz

1275 elejétől kezdve a japánok folyamatosan erősítették a védelmüket, mivel biztosak voltak benne, hogy újabb támadások lesznek. Erődöket építettek több lehetséges partraszállási helyen, beleértve a Hakatai-öblöt is. Eközben Korea királya többször próbálta meggyőzni a mongolokat, hogy tegyenek le az inváziós terveikről.

1281 tavaszán a mongolok kínai flottája még mindig nem állt készen, mert nem tudták ellátni legénységgel a hajóikat, ezért a koreai flottát utasították támadásra. Ez azonban Cusima mellett vereséget szenvedett és visszafordult.

1281 nyarán a mongolok az egyesített koreai-kínai flottával ismét megszállták Ikit, majd Kiusun több helyen is partraszálltak. Sorozatos összecsapások után, amelyek a kou-ani csata vagy második hakatai csata néven ismertek, a mongol sereget visszaszorították a hajóikra. Ekkor a kamikáze, egy nagyerejű tájfun elpusztította a flotta nagy részét.

[szerkesztés] Következmények

Történelmi emlékmű egy mongolok ellen épült erődítnény romjainál.
Nagyít
Történelmi emlékmű egy mongolok ellen épült erődítnény romjainál.

Kubilaj kán még egy kísérlet akart tenni Japán elfoglalására 1286-ban, azonban végül felmérte, hogy a vállalkozás meghaladja hadserege erejét, és még a tengerre szállás előtt meggondolta magát. Japánban, számítva az újabb támadásra, az egész országban katonai és gazdasági szükségállapotot vezettek be. Ez a helyzet ürügyet adott a bakufu számára az ország feletti korlátlan hatalom gyakorlására, és a japán császár uralkodói jogkörének korlátozására. Ez az ideiglenes katonai rendszer hosszú évekig állt fenn, amellett hogy közben Kiusu sziget védelmét is rendkívüli módon megerősítették.

Számos mai történész véli úgy, hogy a harcosok száma a valóságban mindkét oldalon jóval kevesebb lehetett, mint amiről a korabeli források szólnak, bár ebben a kérdésben nincs általános egyetértés. Sokan gondolják azt is, hogy a japánok a kamikáze segítsége nélkül is képesek lettek volna visszaverni a mongol támadást.

[szerkesztés] Források

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Mongol hadjáratok Japán ellen témájú médiaállományokat.
  • Sansom, George (1958). 'A History of Japan to 1334'. Stanford, California: Stanford University Press.
THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu