Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Minisztérium - Wikipédia

Minisztérium

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A minisztérium a közigazgatás központi állami szerveinek egyik típusa, az államok legmagasabb állami hatóságai, amely az adott ország kormányának egyik tagja, egy miniszter irányítása alatt áll. Magyarországon a minisztérium munkájáért a miniszter személyesen felelős.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Kialalakulása

Intézményesített formája az újkorban alakult ki. Az államigazgatási tárgyak bizonyos fő szakokra oszlanak és minden ilyen fő szak egy-egy minisztériumnak felel meg. Minden minisztérium élén egy miniszter áll. Az intézmény a modern állam alkotása; először Franciaországban keletkezett a nagy francia forradalom után, azóta a kormánycentralizáció és a központi kormányzat legjobb államigazgatási szervezési módjának bizonyult, amely a középkorra visszanyúló igazgatásmódokat egymásután mindenütt kiszorította.

[szerkesztés] Az intézmény története Magyarországon

Hazánkban az 1848. évi III. törvénycikken alapszik. Az egyes minisztériumok szorosan összefüggő s hasonló alapelvek s célok szerint eljáró testületet alkotnak s kell is, hogy alkossanak, máskülönben az államigazgatásban szükséges egység és szolidaritás hiányozna. A minisztériumokat a szakuk megjelölésével különböztetik meg (pl. pénzügyminisztérium). Az egyes intézményekhez tartozó szakokat tárcának (portefeuille) nevezik. Az egyes minisztériumokból álló egységes testületet szintén minisztériumnak v. össz-minisztériumnak nevezik, melynek feje a miniszterelnök, aki külön tárcát csak kivételesen kezel. Minisztérium nemcsak alkotmányos, de abszolut államokban is létezik, mert a legfőbb államigazgatási igényei ugyanazok, azzal a lényeges különbséggel mindazonáltal, hogy abszolut államokban kizárólag az államfőnek orgánuma, utasításainak végrehajtója s csakis az államfőnek felelős; alkotmányos államokban pedig a nemzetképviselet többségéből kerül ki s eljárásért az országgyűlésnek felelős. Ez az a mód és út, amely által a nemzetképviselet a végrehajtó hatalom gyakorlására is befolyást nyer s biztosítja azt, hogy az általa alkotott törvények az ő szelleme értelmében kezeltessenek s az államigazgatás megfeleljen azoknak az alapelveknek, melyeket a nemzetképviselet többsége az ország érdekében levőknek tart és felismer. Ezt a valódi alkotmányos államokban azáltal érik el, hogy minden fejedelmi határozatnak vagy intézkedésnek formaszerü érvényéhez az illető szakminiszter ellenjegyzése szükséges, amely ellenjegyzésért a miniszter az országgyűlésnek tartozik felelősséggel s a felelősség alól nem bujhat ki azzal, hogy az az államfő parancsára vagy óhajára történt.


[szerkesztés] Egyéb elnevezései

[szerkesztés] A minisztériumok elnevezése Magyarországon

Jellemzően a közigazgatásnak, illetve az egyes nemzetgazdasági ágazatoknak megfelelően hozzák létre a minisztériumokat. Az adott ország nagyságától, teherbíró-képességétől is függ, hogy mennyire tagolt a közigazgatás, hány miniszter alkotja a kormányt. A legfontosabb tisztségek:

  • az ország belső biztonságáért felelős miniszter (belügyminiszter)
  • az ország határainak védelméért, a hadseregért, hadügyekért felelős miniszter (honvédelmi vagy hadügyminiszeter)
  • a külkapcsolatok ápolásáért, a külpolitikáért felelős miniszter (külügyminiszter)
  • az igazságügy, mint önálló hatalmi ágért felelős miniszter (igazságügyminiszeter)
  • a monetáris politikáért, az ország fizetőeszközéért felelős miniszter (pénzügyminiszter)
  • az oktatásért, közművelődésért, kultúráért felelős miniszter(ek) (oktatási- és/vagy kultuszmuniszter)
  • a gazdaságért, mezőgazdaságért, iparért felelős miniszter(ek) (gazdasági, füldművelési, ill. mezőgazdasági, ipari miniszter)
  • az egészségügyi szolgáltatásokért, társadalombiztosításért felelős miniszter (egészségügyminiszter).

[szerkesztés] A minisztériumok hatásköre



Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.

THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu