Magyar Honvédség
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Magyar Honvédség | |
|---|---|
 A Magyar Honvédség emblémája. |
|
| Dátum: | 1868 – Napjaink |
| Ország: | Magyarország |
| Személyzet: | Reguláris hadsereg |
| Feladat: | Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme. Hozzájárulás a NATO kollektív védelméhez. |
| Méret: | 24 890 (2007) |
| Parancsnoki struktura: | Hadsereg |
| Diszlokáció: | Budapest |
| Parancsnokok | |
| Jelenlegi parancsnok: | Havril András vezérezredes |
| Kultúra és történelem | |
| Mottó: | „A Hazáért” |
A Magyar Honvédség polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet, békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban az önkéntességen és az általános hadkötelezettségen alapuló haderő. Egyes szervei törvényben meghatározott katonai igazgatási feladatokat is ellátnak. A Magyar Honvédség a feladatait a honvédelemben közreműködő más szervekkel együttműködve hajtja végre.
A Honvédséget békében az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a honvédelmi miniszter irányítja. Rendkívüli állapot idején a Honvédség legfelsőbb irányító szerve a Honvédelmi Tanács. A Magyar Honvédség szakmai vezetését az HM Honvéd Vezérkar és a haderőnemi parancsnokságok - a MH Szárazföldi Parancsnokság és a MH Légierő Parancsnokság -, valamint az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság látja el. A Vezérkar irányítása a mindenkori vezérkarfőnök joga és kötelessége. Gyakorolja törvényben rögzített hatáskörét, illetve végrehajtja az irányítására jogosultak utasításait.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
- Fő szócikk: A Magyar Honvédség története
Az önálló magyar hadsereg felállítására 1868-ban, az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulása után került sor. 1869-ben megkezdődött az első honvédcsapatok felállítása. A századforduló nem képez éles választóvonalat a honvédség fejlődésében, de az 1900-as évek első évtizedében az általános európai fegyverkezés hatására mélyreható és gyors haderő-fejlesztési program indult be az Osztrák–Magyar Monarchiában. A haderő első vonalát a császári és királyi közös hadsereg és haditengerészet, második vonalát a magyar királyi honvédség, illetve császári királyi Landwehr alkotta. Az európai nagyhatalmak felgyorsult ütemű fegyverkezését szem előtt tartva a hadvezetés a közös hadsereg tüzérségét óhajtotta fejleszteni, ami létszámnöveléssel járt együtt.
Az I. világháborúban Magyarország többszázezres emberáldozatot szenvedett el, főleg az orosz fronton és az olaszországi Isonzónál. A volt Magyar Királyság területét a köztársasági kormánynak nem sikerült egyben tartania, mert a szomszédos országok igényt tartottak a szlovák, román és délszláv nemzetiségek által lakott területekre, és az antant támogatásával katonai intervenció indult meg az ország feldarabolására. Az ország jelentős része francia, román és szerb ellenőrzés alá került. Ez a Károlyi-kormány bukásához vezetett, és 1919. március 21-én az ország még magyar kézen maradt részében a kommunisták ragadták magukhoz puccsal a hatalmat.
A Magyar Tanácsköztársaság létrejöttekor a külpolitikai helyzet még súlyosabb volt, mint a polgári kormányzat idején. Az események alakulását jelentősen befolyásolta a Vix-jegyzék, mely 1919. március 20-án került átadásra. Az ország vezetői úgy vélték, hogy 3-4 hónap alatt lehetséges egy körülbelül 200 ezer fős hadsereg létrehozása. 1919. március 25-én jelent meg a Vörös Hadsereg fölállításáról szóló rendelet. Április 16-án a román, majd április 27-én megindult a cseh csapatok támadása. A kezdeti katonai sikerek után azonban a több irányból szorongató túlerővel szemben a kommunista hadvezetés is vereséget szenvedett.
A június 4-én Trianonban aláírt békeszerződés katonai rendelkezései alapvetően biztosították a kisantant államok teljes katonai fölényét. Olyan hadsereg fenntartását engedélyezték Magyarországnak, mely nemcsak támadó hadműveletekre alkalmatlan, de az ország minimális védelmét sem képes ellátni. Magyarország a területi revízió politikáját támogató két országgal, először a fasiszta Olaszországgal, majd a legfontosabb gazdasági partner náci Németországgal kereste az együttműködést. A Tengelyhatalmak szövetségeseként 1941-ben Magyarország belépett a II. világháborúba. A gyengén felszerelt magyar csapatok hatalmas emberáldozatot hoztak a keleti fronton, majd 1943. januárjában a Második Magyar Hadsereg megsemmisítő vereséget szenvedett a Don folyó partján.
1947. február 10-én Párizsban aláírták a magyar békeszerződést, amelynek a hadseregre vonatkozó előírásai értelmében Magyarországnak jogában állt 70 ezer fős hadsereget szerveznie. 1948 végén megkezdődött a hadsereg gyorsított fejlesztési tervének kidolgozása. 1951 őszéig nyolc lövész- és egy páncéloshadosztály, hadseregközvetlen tüzérség, szerény légierő és légvédelmi tüzérség felállítására került sor. Még e nagyságrendileg nem túl jelentős haderő is rendkívüli megterhelést igényelt, 1950-ben például az állami költségvetés 25%-át. 1951. június 1-jén a Magyar Honvédség elnevezést Magyar Néphadseregre változtatták, az év végétől megkezdődött az állomány szovjet mintájú egyenruházattal való ellátása.
Az új Magyar Néphadsereg a szovjet katonai rendszeren és eszközökön alapult. A hatalmas hadi kiadások az 1950-es évek közepére gazdasági csődbe juttaták az országot. Az 1956-os forradalom leverése után a Vörös Hadsereg a Magyar Néphadsereg összes komolyabb eszközét elhordta az országból.
1968-ban a Prágai tavasz politikai változásokat hozott Csehszlovákia életében. A szovjet vezetés ezt nem nézte jó szemmel, így 1968 nyarán a Varsói szerződés tagállamainak katonai egységei (Románia kivételével) bevonultak az országba. Magyar részről egy hadosztály vett részt a hadműveletben.
A rendszerváltozás a hadseregben már 1989-ben megkezdődött. A kormány 1989. november 30-i határozata szerint további 20–25%-os csapatcsökkentést kell végrehajtani, a néphadsereget nemzetközi haderővé alakítani és a diszlokációt egyenletessé tenni. 1990. március 15-től a haderő hivatalos neve Magyar Honvédség.
Magyarország - a volt Varsói Szerződés tagországai közül elsőként - 1996. január 29-én jelentette be hivatalosan csatlakozási szándékát a NATO-hoz. 1997. július 8-án a NATO madridi csúcstalálkozóján a szövetség állam- és kormányfői úgy határoztak, hogy Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot csatlakozási tárgyalásokra hívja meg. 1999. március 12-én Magyarország felvételt nyert a NATO-ba.
Az Országgyűlés 2004. novemberében módosította az alkotmányt a sorkötelezettség eltörlésével kapcsolatban, ettől kezdve a Honvédség állományát már kizárólag szerződéses katonák, hivatásos katonák, és közalkalmazottak alkotják.
[szerkesztés] Feladatai
- A Magyar Köztársaság függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme,
- a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek - különösen a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok - teljesítése,
- közreműködés az arra kijelölt és felkészített erőkkel a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatainak ellátásában,
- a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme,
- a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak ellátása,
- közreműködés az Alkotmány 40/B. §-ának (2) bekezdése szerinti fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények elhárításában,
- talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, illetőleg egyéb tűzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtása,
- hozzájárulás a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához,
- állami szervek részére térítés ellenében katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatok ellátása,
- részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében.
[szerkesztés] Felépítése, egységei
| HM Honvéd Vezérkar | ||
|---|---|---|
| MH Szárazföldi Parancsnokság | MH Légierő Parancsnokság | MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság |
|
|
|
Az MH Honvéd Vezérkar szolgálati alárendeltségébe tartozó egyéb parancsnokságok:
- MH Budapesti Helyőrségparancsnokság
- MH Katonai fogház
- MH Központi zenekar
- MH 32. Budapest Őr és Díszezred
- Díszzászlóalj
- Rendészeti és Őr zászlóalj
- Támogató zászlóalj
- MH Egészségügyi Parancsnokság
- MH Központi Honvédkórház
- MH Kecskeméti Repülőkórház
- MH Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet
- MH Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet
- MH Verőcei Betegotthon
- MH Egészségvédelmi Intézet
- MH Egészségügyi Kiképző Központ
[szerkesztés] Szárazföldi erő
[szerkesztés] Rendeltetése
A szárazföldi erők alapvető kötelessége a Magyar Köztársaság katonai védelme, az államhatár őrzése és védelme, valamint a nemzetközi szerződésből eredő katonai kötelezettségek (kollektív védelmi feladatok, béketámogató műveletekkel kapcsolatos feladatok) teljesítése. Segítségnyújtás elemi csapás vagy jelentős katasztrófa esetén, valamint protokolláris feladatok ellátása.
[szerkesztés] Fegyverzet
| Megnevezés | Mennyiség | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Harcjárművek | ||
| T–72M1 harckocsi | 238 db (ebből 180 db raktáron) |
|
| BTR–80 páncélozott szállító harcjármű | 636 db (ebből 100 db raktáron) |
|
| BMP–1 páncélozott szállító harcjármű | 502 db (mind raktáron) |
Hadrendből kivonva |
| BRDM felderítő harcjármű | ??? | |
| Szállító járművek | ||
| UAZ katonai terepjáró | ??? | |
| Mercedes-Benz G katonai terepjáró | ??? | |
| Mercedes-Benz Unimog katonai teherautó | ??? | |
| Rába H–18 katonai teherautó | ??? | |
| Rába H–25 katonai teherautó | ??? | |
| Nehézfegyverek | ||
| BM–21 rakéta-sorozatvető | 62 db (mind raktáron) |
|
| D–20 ágyútarack | 305 db (ebből 287 db raktáron) |
|
| 2SZ1 "Gvozgyika" önjáró löveg | 153 db (mind raktáron) |
Hadrendből kivonva |
| 82 mm-es aknavető | 50 db | |
| 9M111 Fagot, 9M113 Konkursz páncéltörő rakéta | 389 db (ebből 276 db raktáron) |
|
Ezenkívül összesen a raktáron lévőkkel együtt 834 db tüzérségi löveg van, bár ezek nagyrészét kivonták (vagy a jövőben kivonják).
[szerkesztés] Katonák fegyverzete
- AK–63D gépkarabély
- KGP–9 géppisztoly
- 96M P9RC pisztoly,
- PA–63 pisztoly,
- PKM könnyű géppuska
- AMD–65 gépkarabély,
- SZVD mesterlövészpuska,
- Gepárd M1 mesterlövészpuska
Páncéltörő erőknél:
- Konkurs, irányított páncéltörő rakéta
- Fagot irányított páncéltörő rakéta
- Metisz, irányított páncéltörő rakéta
- RPG–7, nem irányított páncéltörő rakéta
[szerkesztés] Légierő és légvédelem
- Fő szócikk: Magyar Légierő
[szerkesztés] Rendeltetése
A Magyar Légierő a Magyar Honvédség egyik alapvető haderőneme. Feladata békében és háborúban a Magyar Köztársaság légterének ellenőrzése és védelme. A Magyar Légierő három fegyvernemből áll, úgymint repülő, légvédelmi rakéta és rádiótechnikai (radar).
Személyi állomány: 6000 fő 2006-ban (jövőre a tervek szerint 5000 fő)
[szerkesztés] Eszközök, fegyverzet
Repülők, helikopterek:
- 14 db Saab JAS 39 Gripen EBS HU, ebből 12db C és 2db D változat. (2009-től)
- 13 db MiG–29, B és UB változat. 2008-ra lesz bevethető a Gripen század, amely 2009 és 2010 között váltja a MiG-eket.
- 10 db L–39ZO Albatros,
- 10 db Jak–52,
- 5 db An–26 szállítórepülőgép,
- 12 db Mi–24 harcihelikopter (P, V és D változatban),
- 8 db Mi–8T, Mi–9 szállítóhelikpopter,
- 7 db Mi–17P.
Raktáron:
Légvédelmi rakéták:
- 44 db légvédelmi rakétaindító (KUB 2K12M, ebből 32 db raktáron),
- 348 db légvédelmi rakéta (Sztrela, Atlas–2 Mistral, 9K310 Igla (255 db raktáron)).
Radarok:
- P–14 nagytávolságú kétkoordinátás felderítő és rávezető radar
- PRV–17 nagy hatótávolságú magasságmérő rádiólokátor
- PRV–16 kis hatótávolságú magasságmérő rádiólokátor
- P–18 digitális jelfeldolgozású, L sávban működő mobil rádiólokátor állomás
- P–37 közepes hatótávolságú kétkoordinátás felderítő rávezető rádiólokátor
- SZT–68U háromkoordinátás digitális jelfeldolgozású kis hatótávolságú rádiólokátor
[szerkesztés] Védelmi kiadások
A Honvédség költségvetése 2000-2004 között folyamatosan a GDP 1,7 százaléka körül mozgott. 2005-től a költségvetési megszorítások miatt jelentősen csökkentek a rendelkezésre álló források. Többször is kritika érte Magyarországot, mivel a NATO elvárása a tagországokkal szemben kétszázalékos ráfordítás, ezzel szemben Magyarország 2006-ban a nemzeti össztermék 1,1 százalékát költötte honvédelmi célokra.[1] Egyébként 2006-ban a kétszázalékos arányt a NATO 26 tagországa közül mindössze hét teljesíti.
A kormány 2006. november 22-i ülésén jóváhagyott költségvetési terve szerint a 2007-re tervezett mintegy 270 milliárd forintról (1,35 milliárd USD) 2010-re 322,5 milliárd forintra (1,612 milliárd USD) emelkedik majd a honvédelmi tárca költségvetése.[2][3][4]
| Védelmi kiadások 2000-től[5][6][7] | |||
|---|---|---|---|
| Év | Milliárd forint | A GDP %-ban | |
| 2000 | 226,9 | 1,7% | |
| 2001 | 272,4 | 1,8% | |
| 2002 | 279,5 | 1,7% | |
| 2003 | 214,3 | 1,7% | |
| 2004 | 310,7 | 1,5% | |
| 2005 | 284,5 | 1,25% | |
| 2006 | 283,1 | 1,1% | |
| 2007 (előirányzat) | 278,0 | N/A | |
| 2008 (előirányzat) | 285,0 | N/A | |
| 2009 (előirányzat) | 295,0 | N/A | |
| 2010 (előirányzat) | 322,0 | N/A | |
[szerkesztés] Honvédelmi átalakulások
A Varsói Szerződés megszűnése és a szovjet csapatok kivonulása után megkezdődött a Magyar Honvédség elsõ jelentős átalakítása. A technikai eszközök átlagéletkora meghaladta a 15 évet, és mintegy 60 százalékuk technikailag elhasználódott. A szükséges javításokhoz nem minden esetben állt rendelkezésre pénzügyi fedezet. Ebben az időszakban a Honvédség – az orosz államadósság terhére – MiG–29-es vadászgépeket, BTR–80-as páncélozott szállító harcjárműveket, illetve Fehéroroszországból T–72-es harckocsikat szerzett be. Megkezdődött a kötelező katonai szolgálaton alapuló reguláris haderő átalakítása vegyes rendszerű – szerződéses és sorozott katonákból álló – hadsereggé. A sorkatonai szolgálatot előbb kilenc, majd rövid idő elteltével hat hónapra csökkentette a törvényhozás.
1999-ben a kormány döntött egy 2013-ig szóló fejlesztési program elindításáról. A Kormányhatározat konkretizálta a haderőfejlesztés (leépítés) soron következő lépéseit. Megszűnt a Magyar Honvédség parancsnoka beosztás, a Honvéd Vezérkar visszakerült a tárca alárendeltségébe, a haderőnemek vezetése – békében – azok parancsnokainak hatáskörébe került. A kormányhatározat döntött a pénzügyi keret felhasználásáról is: 40 + 30 + 30%-os megosztást irányzott elő személyi, fenntartási és fejlesztési kiadások területén.
A légierő modernizálásával kapcsolatban az amerikai F–16-os, F/A–18-as, a francia Mirage-2000, a svéd JAS 39 Gripen, illetve az orosz MiG–29-es vagy Szu–27-es vásárlása vagy lízingelése került szóba. 2001 őszén a kormány végül a Gripen bérlete mellett döntött. Ugyanebben az évben a törvényhozás megalkotta a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényt, amelyben újraszabályozta a hivatásos katonák jogait és kötelezettségeit. 2006. októberében a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök ismertette az új haderőreform terveit.[8]
[szerkesztés] Létszám változások
A szárazföldi szervezetek személyi állománya a jelenlegi 8609 főről 10 219 főre nő (9 önálló szervezeti elemmel, 7 helyőrségben végzi feladatait), a légierő szervezetek létszáma a jelenlegi 6044 főről 5023 főre csökken (5 önálló szervezeti elemmel, 5 helyőrségben fog települni). A logisztikai és egyéb szervezetek létszáma a jelenlegi 7248 főről 6458 főre csökken, és 15 önálló hadrendi elemmel hajtják majd végre feladataikat.
A Magyar Honvédség egészét tekintve, jelenleg 78 önálló hadrendi elem, 44 helyőrségben 24 890 fős (2006 vége, 2007 eleje, a 2007-re tervezetteknek megfelelően) létszámmal rendelkezik, ami a haderő-átalakítás végrehajtása után 30 hadrendi elem 42 helyőrségben 21 700 fős létszámmal teljesíti majd a feladatokat.
MH Támogató Dandárral (kb. 1700 fő) együtt 19 400 fő fog a csapatoknál szolgálatot teljesíteni, ez jelentős növekedés, mivel korábban a közel 30 000 főből csak 15-17 000-en teljesítettek a csapatoknál szolgálatot. A 24 500 fős tárca létszámból 19 400-an a csapatoknál fognak szolgálni, ez a jelenlegi vezető és alárendelt arányt 50:50%-ról, 20:80%-ra változtatja. Ez az ország számára is hasznosabb, lényegesen hatékonyabb haderőt eredményez.
5500 főről 2800-főre kívánják csökkenteni a hivatali és háttérintézményi szervezetek létszámát. Ezt olyan megoldásokkal akarják elérni, hogy civil közigazgatásba adnak át bizonyos feladatokat. A minisztérium létszáma is kevesebb lesz, a korábbi 650-ről mintegy 490 főre csökken.
A haderő jelentős létszám csökkentése nem rí ki a többi európai ország közül, hiszen mindenhol ez (vagy hasonló) tendencia mutatkozik. A különbség a csökkentés ütemében figyelhető meg, Magyarországon ez igen gyorsan ment végbe. A tervek szerint 2007-re a feltöltöttség 100%-os lesz, a 2006-os 80%-hoz képest. Több lesz a katona, de kevesebb a közalkalmazott, és kisebb lesz a Honvédelmi Minisztérium létszáma. A tervek szerint így könnyebb és olcsóbb lesz fenntartani a Honvédséget, a fegyveres állomány kisebb de jobban kiképzett lesz.[forrás?]
2001-ben felmerült a Nemzetőrség létrehozásának lehetősége, sorozott tartalékos erőnek, de az ötlet végül nem valósult meg.[9][10]
| Teljes személyi állomány[forrás?] | ||||
|---|---|---|---|---|
| Év | Szárazföldi | Légierő | Egyéb | Összesen |
| 1993 | 100 ezer | |||
| 1998 | 61 ezer | |||
| 1999 | 61 ezer | |||
| 2000 | 48 ezer | |||
| 2001 | 47 ezer | |||
| 2002 | 45 ezer | |||
| 2003 | 43 ezer | |||
| 2004 | ||||
| 2005 | 23,6 ezer | 7,7 ezer | 32 ezer | |
| 2006 | 29,68 ezer | |||
| 2007 | 8,6 ezer | 6 ezer | 7,2 ezer | 24,89 ezer |
| 2007 után | 10,2 ezer | 5 ezer | 6,4 ezer | 21,7 ezer |
A tartalékosok létszáma 90 300 fő volt, ebből 75 000 szárazföldi, 15 400 repülő és légvédelem. Mozgósítható létszám 2,66 millió fő, melyből katonai szolgálatra alkalmas 2 millió fő. (2005-ös adatok)[11]
Magyarországon a 2004-es alkotmánymódosítás óta békeidőben nincs sorkötelezettség, a fegyveres erők állományát hivatásosok, szerződésesek és közalkalmazottak alkotják. A sorozást rendkívüli állapot (háború) esetén az Országgyűlés újra elrendelheti.
[szerkesztés] Az eszközök modernizálása
A kilencvenes évek végén a gépesített lövész dandárok könnyűlövész dandárokká alakultak át. Ezzel járt a BMP–1 páncélozott, szállító, lánctalpas nehézharcjárművek leváltása BTR–80 típusú páncélozott, kerekes könnyűharcjárművekre. Az UAZ-ok helyett hadrendbe kerültek Mercedes-Benz G-osztályú terepjárók különböző típusai. Rába H–18, Rába H–25, Mercedes Unimog kamionok váltották/váltják a Zileket, Krazokat, Dacokat. Hadrendbe kerültek Man, Iveco kamionok.
Magyarország napjainkban váltja le elavultnak minősített orosz technikájú járműveit, német, magyar technikára. A Honvédség modernizálja légierejét, fegyverzetét, a harckocsikat, helikoptereket, de csökkenti azok létszámát, kivonják a harcképtelen, elavult eszközöket. Bizonyos alkalmazási területeken új kézifegyverek kerültek bevezetésre (KGP–9, Gepárd M1A2 stb.), illetve modernizálják a páncéltörő erőket is.
Megvalósult
- 122 mm-es önjáró tarackok 105 mm-es vontatott tarackokkal kiváltva 2006-ig.
- BM–21-es sorozatvetők, és a D–20-as ágyútarack kivonva 2006-ig.
- 81 mm-es, 60 mm-es aknavetők beszerzése.
- Maljutka páncéltörő rakéta kivonása. (114 db)
- BMP–1-ek könnyű páncélozott terepjárókkal kiváltva.
- Norvégiából URH adóvevők beszerzése.
Folyamatban
- 58 db T–72M1 harckocsi modernizálása megkezdődött, a többi kivonásra kerül. Az új honvédelmi koncepcó szerint a Magyar Honvédségnek számottevő páncélos és tüzér erőkre nincs szüksége.
- BTR–80-ok NATO kompatibilis modernizálása, fejlesztése, BTR–80A és BTR–80K típusokra. Kivonásra kerül 300 db.
- Mi-24-ek NATO kompatibilis modernizálása.
- MiG–29-ek kivonása. Őket váltják 2010-ig a Gripenek.
- A gépjármű program keretein belül 12 000 új Rába terepjáró kamion, Mercedes terepjáró kamion, Mercedes G katonai terepjáró, illetve Iveco terepjáró kamionok beszerzése 2010-2013-ig.
- Modern, három dimenziós radarok beszerzése.
Terv
- KUB légvédelmi rakétaindító komplexumok helyett újak beszerzése.
- 2010 után a Konkurs kiváltása korszerű eszközzel.
- Mi–17-ek felújítása, a Mi–8-ok helyett új gépek beszerzése.
A Honvédség 2007-ben nem kezd új beruházásokba, helyette a jelenleg folyamatban lévő fejlesztések befejezésére helyezi a hangsúlyt.[12]
[szerkesztés] Tízéves védelmi terv
2006. november végéig elkészül a szaktárca tízéves védelmi terve, mely a honvédség szerkezetét, képességeit és feladatvállalásait határozza meg.[13] 2007 elejére a tervek szerint egyesített parancsnokságot hoznának létre. Ide a szárazföldi-, a légierő-, az összhaderőnemi logisztikai-, a híradó és informatikai-, a budapesti helyőrség-, valamint az egészségügyi parancsnokságot vonnák össze, és egyes minisztériumi szervezeteket is összevonnának. Például 2007. január 1-től a Katonai Ügyészséget a Legfőbb Ügyészség, a Katonai Fogházat pedig az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium kezelésébe adják át.
Megvizsgálásra kerül az is, hogy az egyesített parancsnokság ne Budapesten koncentrálódjon, hanem Székesfehérváron, és részben Veszprémben működjön. Ez a változtatás kétharmados parlamenti döntést kíván.
[szerkesztés] Nemzetközi szerepválalás
A magyar békefenntartói szerepvállalás a 19. század végéig nyúlik vissza. Magyar katonák az Osztrák–Magyar Monarchia közös hadseregének részeként a világ számos pontján igyekeztek megakadályozni a konfliktusok eszkalációját: békefenntartói feladatot láttak el 1897-ban Kréta szigetén, részt vettek a kínai boxerlázadás (1901) utáni helyzet normalizálásában, óvták a békét Koszovóban (1902–1907) és Albániában (1902–1914). A második világháború után 1973–75 között egy 750 fős magyar kontingens tevékenykedett a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság égisze alatt Dél-Vietnamban.
A 90-es évek elejétől a nemzetközi békefenntartáshoz való magyar hozzájárulás folyamatosan fejlődött és erősödött. A Magyar Honvédség kezdetben ENSZ katonai megfigyelőket, néhány fős csoportokat küldött Afrika (Angola, Uganda, Mozambik) és a Közel-Kelet (Irak, Kuvait) válsággócaiba. 1995-ben Magyarország fegyveres békefenntartókat küldött a Sínai-félszigetre, Ciprusra és a Balkánra. Ugyanebben az évben biztosította a NATO-erők átvonulását szárazföldön és a légtérben, befogadó nemzeti támogatást nyújtott átmenetileg az IFOR/SFOR-erők részére, és egy műszaki zászlóaljjal járult hozzá a Camp David-i egyezmény megvalósításához. A boszniai rendezésben való részvétel rendkívül fontosnak bizonyult, mert a magyar hozzájárulásnak komoly súlya volt a NATO tagsági meghívásban.
1999 óta a Magyar Honvédség valamennyi NATO szárazföldi katonai békeműveletben részt vesz. 2003 és 2004-ben Irakban egy magyar logisztikai szállítózászlóalj működött, amely a Lengyelország vezetésű nemzetközi hadosztály logisztikai támogatását végezte. 2003-tól magyar katonák szolgálnak Afganisztánban is.
Az ország Európai Uniós tagsága óta részt vesz az EU Althea operációban egy katonai rendőri századdal, emellett 2005-től Magyarország részese a kongói EU missziónak is. Az ENSZ-, NATO-, EU-műveleteken kívül magyar katonák szolgálnak EBESZ missziókban, Afrikai Uniót támogató (EU–AU) műveletekben, és más nemzetközi megállapodásokon alapuló béke feladatokban is.[14]
Az Országgyűlés legutóbb 2006. őszén 12 fő határőr és 6 fő katonai térképész Libanonba küldéséről döntött, ahol az ENSZ UNIFIL kötelékében fognak szolgálatot teljesíteni.[15][16]
Összesen közel 1000 fő szolgál ezekben a missziókban.
| Külföldön szolgáló magyar katonák[17] | |||
|---|---|---|---|
| Ország | Szervezet | Létszám | Megjegyzés |
 Szerbia (Koszovó), Pristina |
NATO, KFOR | 312 fő | Törzstisztek, EÜ személyzet, ŐBZ állomány összesen |
| Szerbia (Koszovó), Pec |
NATO, KFOR | 161 fő | Törzstiszt és század állomány összesen |
| Szerbia (Koszovó), Prizren |
NATO, KFOR | 6 fő | Orvosi csoport (német tábori kórház) |
| Szerbia (Koszovó), Pristina |
ENSZ, UNMIK | 1 fő | ENSZ-KFOR összekötő |
 Bosznia és Hercegovina, Szarajevó |
EUFOR | 119 fő | Törzstiszt és IPU állomány összesen |
| Bosznia és Hercegovina, Szarajevó |
NATO | 5 fő | 2 törzstiszt és 1 kiképzőtiszt |
| Bosznia és Hercegovina, Szarajevó |
EBESZ | 1 fő | Katonai megyfigyelő |
 Afganisztán, Pol-e Kumri |
NATO, ISAF | 183 fő | A magyar kontingens 2006-ban vette át Bagram tartomány felügyeletét, a holland kontingenstől. |
 Irak, Bagdad |
NATO | 17 fő | Törzstiszt |
 Albánia, Tirana |
NATO | 3 fő | Törzstiszt |
 Ciprus, Nicosia |
ENSZ, UNFICYP | 84 fő | Fegyveres békefentartók |
 Grúzia, Szuhumi |
ENSZ, UNOMIG | 7 fő | Katonai megfigyelők |
| Grúzia, Tbiliszi |
EBESZ | 2 fő | Katonai megfigyelők |
 Tádzsikisztán |
EBESZ | 1 fő | Katonai megfigyelő |
 Egyiptom, Sínai-félsziget |
MFO | 41 fő | ebből 15 fő rendőr |
 Kongó, Kinshasa |
EU | 2 fő | EU szakértő |
 Nyugat-Szahara |
ENSZ, MINURSO | 7 fő | Katonai megfigyelők |
 Libanon |
ENSZ, UNIFIL | 2 fő | Békefentartó |
- 2006. november 23-i állapot.
[szerkesztés] Jelentősebb hadgyakorlatok
Magyarország NATO csatlakozása óta több ország hadereje képviseltette magát Magyarországon, vagy hadgyakorlatot tartottak, vagy más feladatokat teljesítettek (például NATO szövetséges erők fordultak meg Magyarországon mikor is az ország átengedte a légterét a délszláv válság idején a szövetségeseknek). Gyakorlatokon, kiképzéseken jártak az országban már olasz, holland, francia, amerikai, és legutóbb 2006-ban a „Sólyomcsapás” elnevezésű hadgyakorlaton szlovén erők fordultak meg Várpalota térsgében (A Szlovén Fegyveres Erők 600 fővel, Valuk harcjárművekkel, és PC-9 Pilatus repülőgépekkel gyakorlatoztak Magyarországon).
- Steadfast Jaguar 06 hadgyakorlat a Zöld-foki-szigeteken
- Bevetési Irány 2006 hadgyakorlat
- Bevetési Irány 2005 hadgyakorlat
- Long Fall hadgyakorlat hadgyakorlat
- Légi Roham 2005 hadgyakorlat
- Éles légvédelmi rakétalövészet (Balti 2005) Lengyelországban.
- Clever Ferret 2005 hadgyakorlat
[szerkesztés] Lásd még
- Haderők a 21. század elején
- NATO Reagáló Erő (NRF)
- Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap
- A Magyar Köztársaság Határőrsége
- Készenléti Rendőrség
- Köztársasági Őrezred
- A Magyar Köztársaság Rendőrsége
- Rendészeti Biztonsági Szolgálat
[szerkesztés] Források
- ↑ Budapesten tárgyalt a NATO főtitkára - magyarorszag.hu
- ↑ Költségvetés és korszerűsítés - honvedelem.hu
- ↑ Húsz tábornokot hagyna a seregben Szekeres - index.hu
- ↑ Hatékonyabb irányítás a honvédségnél - echotv.hu
- ↑ Defence Expenditures of NRC Countries (1980-2004) (PDF)
- ↑ Jakus János: A Magyar Honvédség a rendszerváltástól napjainkig
- ↑ Mekkora lesz a jövő évi szigor?
- ↑ „Integrált, hatékonyan működő haderő” - Dr. Szekeres Imre, honvédelmi miniszter tájékoztatója és „XXI. század új kihívásainak megfelelő, képesség alapú haderő” - Havril András vezérezredes, a honvéd vezérkar főnökének tájékoztatója
- ↑ Sorkatonaság helyett kötelező nemzetőrség
- ↑ A kormány lefújta a nemzetőrséget
- ↑ Új Honvédségi Szemle 2005/11 - Haderőkörkép Európából 1.
- ↑ Fókuszban a költségvetés és a mecseki radar ügye - Ülésezett a honvédelmi és rendészeti bizottság
- ↑ Szekeres: tíz éves védelmi tervet készít a HM - echotv.hu
- ↑ Szenes Zoltán - A békefenntartás hatása a magyar haderőre
- ↑ Magyar katonák mehetnek Dél-Libanonba - index.hu
- ↑ Magyar Közlöny 2006/124. (PDF)
- ↑ Részvétel a békeműveletekben 2006.11.23.
Egyéb források
- Magyarország a XX. században – Babits Kiadó, Szekszárd, 1996-2000 (Magyar Elektronikus Könyvtár)
- Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség honlapja
Based on work by