Szu–27

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szu–27
Szu–27
Műszaki adatok
NATO-kód	Flanker
Funkció	Többcélú harcászati vadászrepülőgép
Gyártó	Szuhoj
Személyzet	1 vagy 2 fő
Első felszállás	1977. május 20.
Szolgálatba állítás	1984. december
Ára	35 millió USD
Rendszeresítő országok	Oroszország, Kína, Kazahsztán, Ukrajna, Fehéroroszország, Etiópia, Vietnám, Üzbegisztán, Angola, Eritrea, Indonézia, Venezuela, India, Malajzia, Indonézia, Algéria
Méretek
Hossz	21,9 m
Fesztáv	14,7 m
Magasság	5,93 m
Szárnyfelület	62 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg	16 380 kg
Tömeg tüzelőanyaggal feltöltve	25 780 kg
Maximális felszállótömeg	33 000 kg
Hajtómű
Hajtómű	2 db Ljulka AL–31F utánégetős gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő	2×122,8 kN
Repülési jellemzők
Maximális sebesség	2,35 Mach nagy magasságon 1,05 Mach földközelben
Legnagyobb repülési magasság	18 500 m
Emelkedőképesség	325 m/s
Szárny felületi terhelése	371 kg/m²
Tolóerő-tömeg arány	1,085
Maximális túlterhelés	+9g
Fegyverzet
Beépített gépfegyver	1 db 30 mm-es Grjazev-Sipunov GS–301 gépágyú
Fegyverfelfüggesztő pontok száma	10
Levegő-levegő rakéták	R-27, R-73

A Szu–27 két hajtóműves, negyedik generációs, nehéz elfogóvadász repülőgép, melyet a nyolcvanas évek közepére fejlesztettek ki a Szovjetunióban, az amerikai F–14, F–15, F–16 és F/A–18 repülőgépek ellen, a korábbi elfogóvadászok, elsősorban a MiG–25 és a Szu–15 leváltására. A repülőgép kiemelkedő manőverezőképessége, nagy hatótávolsága és erős fegyverzete miatt redkívül sikeres, viszonylag magas ára ellenére a Szovjetunió összeomlása után is gyártásban maradt, nagy számban exportálják, Kína licenszben gyártja.

A jól sikerült repülőgépet folyamatosan továbbfejlesztik, és számos típusváltozatát fejlesztették ki. A repülőgép kétüléses gyakorlóváltozatából fejlesztették ki a Szu–30 vadászbombázót, ezt Kína és India licenszben gyártja. A Szu–33 Oroszország egyetlen repülőgép-hordozóján szolgálatban álló tengerészeti vadászrepülőgép, a Szu–34 két üléses vadászbombázó, a Szu–35 pedig a továbbfejlesztett együléses vadászbombázó elnevezése.

Tartalomjegyzék 1 Történet 2 Harci alkalmazása 3 Szerkezeti felépítés és tervezési sajátosságok 4 Fegyverzet 5 Típusváltozatok 6 Rendszeresítő országok 7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Történet

[szerkesztés] Harci alkalmazása

[szerkesztés] Szerkezeti felépítés és tervezési sajátosságok

[szerkesztés] Fegyverzet

[szerkesztés] Típusváltozatok

Szu-27P:

Szu-27PU (Szu-30):

Szu-30M / Szu-30MK:

Szu-30MKA:

Szu-30MKI:

Szu-30MKK:

Szu-30MKM:

Szu-30KN:

Szu-30KI:

Szu-27M (Szu-35, Szu-37):

Szu-27SM:

Szu-27UBM:

Szu-32 (Szu-27IB):

Szu-27KUB:

[szerkesztés] Rendszeresítő országok

Napjainkban a Szu—27-es géptípust, illetve annak modernizált változatait a világ számos haderejében üzemeltetik, ill. tervezik a hadrendbe állítását. A típusból napjainkig kb. 680 darabot építettek a Szovjetunióban/Oroszországban. Kína orosz licensz alpján 200 gép építésére kapott engedélyt. 2004-ig 90-100 gép épült meg Kínában J—11 típusmegjelöléssel.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A repülőgépet gyártó "Szuhoj" Válallat honlapja
• http://www.fas.org/nuke/guide/russia/airdef/su-27.htm
• http://www.vectorsite.net/avsu27.html
• Az ACIG.org Szu–27 topikja

Harmadik generációs harci repülőgépek | Negyedik generációs harci repülőgépek | Ötödik generációs harci repülőgépek
AMX | AV–8B Harrier II | Ching Kuo | F–15 Eagle | F–16 Fighting Falcon | F/A–18 Hornet | F–20 Tigershark | FC–1 | J–10 | MiG–29 | MiG–31 | Mirage F1 | Mirage 2000 | Szu–27 | Tejas
Négy és feledik generációs harci repülőgépek
EF–2000 Typhoon | JAS 39 Gripen | Rafale