Möbius-függvény
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Möbius-függvény egy multiplikatív számelméleti függvény, jelölése:.
Fontos szerepet játszik a számelméletben és a kombinatorikában. Nevét August Ferdinand Möbius német matematikusról kapta, aki 1831-ben definiálta.
[szerkesztés] Definíció
μ(n) minden pozitív egészre definiálva van, értéke a { − 1,0,1} halmazból kerül ki. A függvény értéke n prímfelbontásától függ az alábbi módon:
- μ(n) = 1 ha n négyzetmentes, és a prímtényezők száma páros.
- μ(n) = −1 ha n négyzetmentes, és a prímtényezők száma páratlan.
- μ(n) = 0 ha n nem négyzetmentes.
Megegyezés szerint μ(1) = 1.
Négyzetmentesnek nevezünk egy számot, ha a prímtényezős felbontásában minden prím kitevője 1, vagyis a szám nem osztható négyzetszámmal.
Az alábbi kép az első 50 pozitív egész esetén mutatja a függvény grafikonját:
[szerkesztés] Tulajdonságok, felhasználása
A Möbius-függvény multiplikatív (tehát μ(ab) = μ(a) μ(b), ha a és b relatív prímek). Egy szám pozitív osztói Möbius-függvényértékeinek összege nulla, kivéve az n = 1 esetet:
(Ennek az egyik következménye, hogy minden nemüres véges halmaznak ugyanannyi páros számú elemet tartalmazó részhalmaza van, mint páratlan számú elemet tartalmazó.) Ez elvezet a Möbius-féle megfordítási formulához (Möbius-féle inverziós formula), és a fő oka annak, hogy μ szerepet kap a multiplikatív és aritmetikai függvények elméletében.
A μ(n) függvényt a kombinatorikában a Pólya-féle formulával összefüggésben használják.
A számelméletben egy kapcsolódó aritmetikai függvény a Mertens-függvény:
- ,
minden n természetes számra.
[szerkesztés] Általánosítása
Gian-Carlo Rota 1964-ben kiterjesztette a Möbius-függvény fogalmát véges, részbenrendezett halmazokra.
Ha véges, részbenrendezett halmaz, akkor μ(x,y) az egyetlen olyan -n értelmezett függvény, amire teljesül, hogy
- ;
- ;
- .